Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése

Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
Részlet a válaszából: […] hosszú, az út megtételéhez szükséges időt meghaladó [39/2010. Korm. rendelet 2. § g) pont] – várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;c) ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni, ideértve azt az esetet is, ha a munkavállaló munkába járását az Mt. szerinti hozzátartozója biztosítja;d) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A munkáltató ezekben az esetekben mérlegelési jogkörben dönthet úgy is, hogy a 9 Ft/km térítés helyett 15 Ft/km térítést nyújt; ez az adómentességet nem érinti [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek]. A kilométer-alapú térítés esetében nem feltétel, hogy a munkába járás gépjárművel történjen; az Szja-tv. is csak példálózó jelleggel hívja fel a saját gépjárművel történő munkába járás esetét [Szja-tv. 25. § (2) bek. b) pont]. A munkába járás kilométer-alapú költségtérítése – amennyiben az arra való jogosultság feltételei fennállnak – az igénybe vett eszköztől, és így annak tulajdonjogától is teljesen független; sőt, akkor is megilleti a munkavállalót, ha gyalog jár be.Ugyanúgy nem érinti a költségtérítésre való jogosultságot az, ha egy eszközt többen vesznek igénybe a munkába járáshoz (pl.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:  

Jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: A Covid-védőoltás felvételének hiánya okán – most már a munkáltató döntésénél fogva – fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott (akinek biztosítása egyébként szünetel) jubileumi jutalomra jogosultságának vizsgálatánál figyelembe vehető-e a fenti oknál fogva fennálló fizetés nélküli szabadság időtartama?
Részlet a válaszából: […] munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt. Ennél több és differenciáltabb szabályt a jubileumi jutalomra jogosító idő számítása vonatkozásában a Kjt. nem tartalmaz. Ellentétben például a Kjt. 37. §-ának (4) bekezdésével, amely a végkielégítésre való jogosultságot megalapozó idő számításánál külön kimondja, hogy abba nem lehet beszámítani a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság időtartamát, kivéve, ha annak célja a hozzátartozó, valamint a tizennégy éven aluli gyermek gondozása, ápolása, továbbá a tizenkét éven aluli gyermek betegsége esetén a gyermek otthoni ápolása volt. A besorolás szabályai között a Kjt. 65. §-ának (2) bekezdése is kifejezetten rögzíti, hogy a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be mindazon időtartam, amelyet a Kjt. 37.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. augusztus 30.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás próbaidő alatt – azonnali hatályú felmondás helyett

Kérdés: Közölhet-e a munkavállaló jogszerűen a próbaidő tartama alatt az azonnali hatályú felmondás helyett "hagyományos" felmondást, azaz olyat, amely a munkaviszonyt harminc nap felmondási idővel szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] jóval egyszerűbben megvalósítható próbaidő alatti azonnali hatályú felmondás, ezért ez a megoldás nem tűnik igazán észszerűnek. Ettől függetlenül a törvény nem tiltja, így sem elvi, sem gyakorlati akadálya nincs. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy a felmondás szabályait ilyenkor is meg kell tartani ahhoz, hogy a megszüntető jognyilatkozat jogszerű legyen. Ebből következik, hogy amennyiben a munkaviszony határozatlan idejű, és a munkavállaló felmond, e jognyilatkozatát a próbaidő alatt sem köteles megindokolni [Mt. 67. § (1) bek.]. Ha azonban a munkaviszony határozott idejű, hiába tart még a próbaidő, a munkavállaló ilyenkor is köteles megindokolni a "hagyományos" felmondást. Ez utóbbi esetben a felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné, vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás közlése az átvétel megtagadása mellett

Kérdés: A munkavállalónk számára előkészítünk egy közös megegyezést és egy átszervezésre hivatkozó munkáltatói felmondást. Ezeket személyesen be is mutatjuk neki azzal, hogy azok tartalmát megismerheti, elolvashatja, egyúttal választhat a munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetése és a munkáltatói felmondás között. Ha ő egyiket sem fogadja el, és a felmondás átvételét kifejezetten megtagadja, mondhatja-e utóbb azt, hogy a munkaviszonya sem került megszüntetésre, mivel nem került sor a felmondás közlésére?
Részlet a válaszából: […] irányuló egyoldalú jognyilatkozat is a közléssel hatályosul. A felmondás közlése abban az esetben valósul meg, ha az írásba foglalt jognyilatkozatot a címzettnek vagy más átvételre jogosult személynek átadják, vagy az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza [Mt. 24. § (1) bek.]. Ebből következően, amennyiben a munkavállaló a felmondást nem "fogadja el", és annak átvételét kifejezetten megtagadja, így ténylegesen nem kerül a birtokába az erről szóló jognyilatkozat, mindez nem érinti a közlés hatályosulását.A Kúria a BH 2020.6.182 számú határozatban hasonló tényállás kapcsán úgy foglalt állást, hogy a felmondás közöltté válik már azzal is, hogy a munkavállaló annak elolvasásával megismeri az átadott irat tartalmát. A jelenlévők között tett jognyilatkozat ugyanis nyomban hatályossá válik. Jelenlévők között tett a jognyilatkozat abban az esetben, ha a jognyilatkozat tartalmáról a címzett annak megtételével egyidejűleg tudomást szerez [Ptk. 6:5. § (1)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Gépjárművel történő munkába járás közigazgatási határon belül

Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?
Részlet a válaszából: […] járását az Mt. szerinti hozzátartozója biztosítja;b) a munkavállalónak bölcsődei ellátást igénybe vevő vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van (39/2010. Korm. rendelet 5. §).A munkavállaló ilyenkor az Szja-tv. 25. §-a (2) bekezdésében munkába járás költségtérítése címén meghatározott összeg 60 százaléka – azaz 9 Ft/km – térítésre jogosult, azzal, hogy a munkáltató ezekben az esetekben mérlegelési jogkörben dönthet úgy is, hogy a 9 Ft/km térítés helyett 15 Ft/km térítést nyújt; ez az adómentességet nem érinti [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek.]. A rendelet alapján munkába járásnak, illetve napi munkába járásnak a lakóhely vagy a tartózkodási hely és a munkavégzés helye közötti, munkavégzési célú utazás minősül [39/2010. Korm. rendelet 2. § a)-b) pont].Bár a kisgyermekekkel kapcsolatos kedvezőbb szabályból következően logikus lenne, hogy a bölcsődét, köznevelési intézményt érintő útvonal, mint indokolt kitérő, a munkába járás fogalma alá tartozzon, de ilyen rendelkezést[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Az átöltözési idő mint munkaidő

Kérdés: Az átöltözési idő része-e a munkaidőnek, amennyiben nem formaruháról van szó (például bölcsődei dolgozó esetén, aki az Mt. szerint van foglalkoztatva)? Előkészítő és befejező tevékenységnek számít?
Részlet a válaszából: […] munkaköréhez kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni [Mt. 86. § (1)-(2) bek.]. A munkahelyre érkezéskor, illetve a távozáskor szükséges átöltözés ideje akkor tartozik ide, ha a munkakörhöz munkavédelmi öltözet, vagy más, a munkáltató által előírt öltözet (formaruha) szükséges. Ilyenkor ugyanis az átöltözés magához a munkakörhöz kapcsolódó feladat, amelyet külön utasítás nélkül is minden munkakezdéskor és -befejezéskor el kell végezni. Egyéb esetekben az átöltözés nem a munkaidő része, hiszen az már a munkavállaló döntése,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. október 18.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-beosztás mint munkáltatói jog

Kérdés: Egy gyárban – egyoldalú szerződésmódosítással – napi 8 órás, 4 műszakos munkarendet vezetnek be (folyamatos munkarend, munkaidőkeretben, havi elszámolással). Minden alapórára 20 százalékos pótlékot fizetnének. A szerződésmódosítást a munkavállaló nem akarja elfogadni. Mit tehet ebben az esetben a munkáltató, és mit a munkavállaló? Kényszeríthető-e felmondásra a munkavállaló? Amíg nem tisztázódik a helyzet, hogyan járjon be dolgozni?
Részlet a válaszából: […] kerül sor), a munkáltató egyoldalúan bevezethet munkaidőkeretet, és újra meghatározhatja a műszakbeosztásokat. Ez nem minősül a munkaszerződés módosításának, és jogszerűen megtehető. A jogszerűségnek az sem lenne feltétele, hogy a munkáltató az alapórákra járó bért megemelje.A kérdésben írtak közül egyedül a folyamatos munkarend (az Mt. szerinti megszakítás nélküli tevékenység) lehet aggályos, mivel az nem a munkáltató döntésén, hanem objektív feltételeken alapul [Mt. 90. § a) pont], vagyis a technológia megváltozásának hiányában jellemzően nem lehet alkalmazni annak szabályait, ha erre korábban sem került sor. Amennyiben nincs szó a munkaszerződés módosításáról, a munkáltató kérdés szerinti döntése utasításnak minősül, amit a munkavállaló köteles végrehajtani, a meghatározott beosztás szerint járni munkába. Az utasítás megtagadására csak szűk körben lenne lehetősége (Mt. 54. §). Ha pedig a munkarend és a munkaidő-beosztás jogszerű, az utasítás végrehajtása valószínűleg nem tagadható meg, így, ha a munkavállaló annak nem tesz eleget, akkor – mivel ez tipikusan minősített kötelezettségszegés – akár azonnali hatályú felmondással [Mt. 78. § (1) bek. a) pont] is megszüntethető[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 27.
Kapcsolódó címkék:  

Pályáztatás vagy meghívás közszolgálati jogviszony létesítéséhez

Kérdés: A Kttv. 45. §-a szerint a kinevezés meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Önkormányzatnál közszolgálati jogviszonyba történő kinevezés előtt minden esetben szükséges pályáztatás és a kozigallas.hu-n történő megjelentetés? Milyen esetben van lehetőség a meghívás útján történő munkakör-betöltésre?
Részlet a válaszából: […] munkakört (lásd 716/2021. Korm. rendelet 25-26. §-t). Csak olyan pályázók közül választhat a munkáltató, akik a pályázaton részt vettek, és a pályázati feltételeknek megfeleltek.Amennyiben azonban a munkáltatót jogszabály nem korlátozza a kiválasztás módja tekintetében, és meghívásos eljárással szeretné lefolytatni a kiválasztási eljárást, ennek folyamatára nincsenek előírások a jogszabályokban, erről a munkáltató lényegében szabadon dönthet. Így nem szükséges meghirdetnie az állást sem a kozigallas.gov.hu portálon, sem pedig a munkáltató honlapján, a munkáltató jellemzően személyes interjúk, saját szakmai belső tesztek alapján dönt arról, hogy a behívott jelentkezők közül kit kíván felvenni állományba.Itt jegyezzük meg, hogy a jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselői, közszolgálati ügykezelői és munkavállalói tekintetében, továbbá gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat az aljegyző tekintetében [Mötv. 81. § (3) bek. b) pont]. A polgármesteri hivataloknál foglalkoztatott köztisztviselők, közszolgálati ügykezelők és munkavállalók által betöltött munkakörök tekintetében pedig – általános szabály szerint – a munkáltatói jogkör gyakorlója (a jegyző) szabadon dönti el, hogy pályázati eljárás vagy meghívásos eljárás keretében kívánja-e betölteni az üres munkakört.E szabály alól fontos kivétel a jegyző és az aljegyző munkaköre, amelyet minden esetben pályáztatni szükséges. Az Mötv. 82. §-ának (1) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy a polgármester – pályázat alapján határozatlan időre – nevezi ki a jegyzőt. A tízezer főnél kevesebb lakosú települések önkormányzatánál és a tízezer főnél kevesebb együttes lakosságszámú települések közös önkormányzati hivatalánál a polgármester – a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint, a jegyző javaslatára – kinevezheti, más önkormányzatnál,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Kötelező pihenőnap-beosztás vasárnapra

Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (4) bekezdése alapján havonta legalább egy heti pihenőnapot – a 101. § (1) bekezdés f) pont kivételével – vasárnapra kell beosztani. Mi a helyzet akkor, ha vasárnapra a munkavállalónak szabadság lett kiadva? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a kiadott fizetett szabadságra tekintettel? És mi a helyzet akkor, ha például az egyik hónapban van vasárnapra eső munkaszüneti nap, amely nap kvázi pihenőnapja a munkavállalónak (a munkáltató nem is oszthat be rendes munkaidőt erre a napra, tekintve, hogy nem állnak fenn az ehhez szükséges feltételek, továbbá rendkívüli munkavégzést sem rendel el erre a napra, azaz ezen a napon nem kell munkát végeznie a munkavállalónak, és nem kell rendelkezésre állnia)? Jogszerűen jár el a munkáltató, ha ilyen esetben nem oszt be az adott hónapban még egy heti pihenőnapot vasárnapra, a vasárnapra eső munkaszüneti napra tekintettel? A munkavállalók négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, több műszakos munkáltatói tevékenység keretében.
Részlet a válaszából: […] részmunkaidős foglalkoztatás említett esetét kivéve további kivételt nem ismer a havonta egyszeri vasárnapi pihenőnapra vonatkozó előírás alól. A munkavállalót megillető heti pihenőidő az Alaptörvény XVII. cikkének (4) bekezdésében rögzített alkotmányos alapjog, amely nem váltható ki más, a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség alóli mentesüléssel járó esettel. A szabály célja, hogy a munkavállaló tervezetten, minden más mentesülési esetre tekintet nélkül legalább havonta egyszer pihenhessen vasárnap, amely Magyarországon hagyományosan általában pihenőnap. Így a havonta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:      

Négynapos munkahét bevezetése a közigazgatásban

Kérdés: Hivatalunk szeretné bevezetni a négynapos munkahetet, napi 10 órában dolgoznánk, hétfőtől csütörtökig. A munkavállalóink egy része a Kttv. hatálya alá tartozik, a másik része pedig az Mt. alá. Hogyan tudja a munkáltató ezt elrendelni, illetve egyoldalúan dönthet-e erről. vagy kell a munkavállaló hozzájárulása? Kell emiatt munkaidőkeretet elrendelni, illetve a munkavállalók munkaszerződéseit módosítani?
Részlet a válaszából: […] az általános munkarendről, egyenlő munkaidő-beosztásról egyoldalú döntésével egyenlőtlen munkaidő-beosztásra térjen át, amelyben a munkavállalók hétfőtől csütörtökig 10 órát, pénteken 0 órát dolgoznak. Ehhez a munkavállalók beleegyezése nem szükséges, de az új beosztást előre közölni kell velük, mégpedig a napi beosztás szerinti munkaidő kezdetétől számított legalább 168 órával korábban [Mt. 97. § (4) bek.]. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az új munkarendet a bevezetést megelőző héten hétfőn reggel már közölni kell. A köztisztviselők esetén a közlési határidő hosszabb, 14 nap [30/2012. Korm. rendelet 3. § (2) bek.]. A négynapos munkahét valójában egy egyhetes munkaidőkeretet jelent, ahol öt munkanap átlagában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
4
…
7