Fizetés nélküli szabadság – egyoldalú elrendelés?

Kérdés: Van-e jogi lehetőségünk arra, hogy a cégünknél október hónap végén esedékes körülbelül 1 heti leállás időtartama alatt fizetés nélküli szabadságra küldjük azokat az alkalmazottakat, akiknek a munkaerejét nem tudjuk igénybe venni a teljes raktárkészletünk másik régióba történő átköltöztetése során?
Részlet a válaszából: […] Fizetés nélküli szabadság alanyi jogon történőigénybevételére csak a munkavállaló jogosult (lásd az Mt. 138-140. §-át!). Arraazonban nincsen lehetőség, hogy a munkáltató egyoldalúan rendelje el fizetésnélküli szabadság kiadását. Ha a munkáltató egy adott időszakban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 2.
Kapcsolódó címkék:  

Szabadság elszámolása és kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Egy munkavállaló heti 8 órát dolgozik (általában csak hétvégén 4-4 órát), az évi rendes szabadságát hogyan kell számolni és kiadni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalót megillető rendes szabadságmunkanapokban kerül meghatározásra (Mt. 131-132. §). Ennek megfelelően kellmeghatározni és nyilvántartani a kivett, illetve a kiadott szabadság napjainakszámát. Az Mt. alapján a részmunkaidős munkavállalónak is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 11.
Kapcsolódó címkék:  

Kötelező képzés – éjszakai munka mellett?

Kérdés: Heti 40 órás munkaidőkerettel, állandó éjszakás beosztásban (06-18 óráig) dolgozó munkavállalónkat a munkaidőkereten felül – számára ingyenesen – nappal kötelezhetjük-e a munkaköréhez szükséges tanfolyam elvégzésére? Minősülhet-e ez rendkívüli munkavégzésnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (4) bekezdése alapján "A munkavállaló -munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – köteles a munkáltató általkijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákatletenni, kivéve ha ez személyi vagy családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Ünnepnapi munkavégzés helyett rugalmasabb munkaszervezés

Kérdés: A termelés optimalizálása és külföldi megbízóinkkal való kapcsolattartás érdekében szeretnénk, ha munkavállalóinkat munkaszüneti napokon is foglalkoztathatnánk, erre azonban – az Mt. szabályai alapján – csak akkor van lehetőségünk, ha megszakítás nélkül üzemelne a cég, vagy ha rendeltetésünk folytán üzemelhetnénk ezen a napon. Ezekbe a kategóriákba azonban cégünk nem tartozik bele. Hogyan tudnánk esetleg mégis foglalkoztatni munkavállalókat ezeken a napokon, illetve hogyan lehet egyéb módokon rugalmasabbá tenni a munkaszervezésünket?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napokon történő munkavégzés feltételei az Mt.alapján valóban szigorúak. A 125. § (1) bekezdése, valamint a 127. § (1)bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben foglalkoztathatók a munkavállalókmunkaszüneti napokon, amely szabályoktól az Mt. nem enged...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Műszakpótlék és rendkívüli munka

Kérdés: A cégemben három műszakos munkarend van, és nincs havi munkaidőkeret. Ha a dolgozó túlmunkát végez, a túlórapótlékon felül az eredeti műszakjának a műszakpótlékja jár, vagy a túlmunka műszakjáé? Például: nappali műszak reggel 6-14 óra. A dolgozó reggel 6-tól 16 óráig dolgozik. A 2 óra túlmunkára az 50% pótlékon kívül kell-e fizetni a délutáni műszakpótlékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a alapján a több műszakosmunkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendbenfoglalkoztatott munkavállalót megilleti a délutáni, illetve éjszakaiműszakpótlék. A 146. § (3) bekezdése szerint a délutáni, illetve éjszakaiműszakban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Pihenőnap vagy munkaszüneti nap?

Kérdés: Ha a fizetett ünnep hétköznapra esik, mint idén augusztus 20-a péntekre, akkor azon a héten jár-e még pihenőnap is? Nálunk a pihenőnapok egyik héten mindig szombatra esnek, a másik héten változóan, valamelyik hétköznapra vagy vasárnapra. Ha viszont azon a héten van ünnepnap, lehet-e az a heti pihenőnap, vagy másikat kell adni?
Részlet a válaszából: […] A "fizetett ünnep", vagyis a munkaszüneti nap eshet amunkaidő-beosztás szerinti pihenőnapra vagy munkanapra egyaránt. A munkaszünetinapon a munkavállaló az ünnepre tekintettel mentesül a munkavégzésikötelezettsége alól [Mt. 107. § h) pont, 125. § (1) bekezdés], de csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés – a napidíj a munkáltató szabályzatában

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 105. §-ának (6) bekezdése alapján belföldi kiküldetésesetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőnkívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában- személyi alapbére 40 százaléka illeti meg....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-beosztás módosítása – munkaszerződésben?

Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?
Részlet a válaszából: […] Nem. A napi munkaidő beosztásának szabályait ugyaniskollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató egyoldalúan határozza meg[Mt. 118. § (1) bek.]. Nem kizárt ugyan mindennek munkaszerződésben vagy afelek más megállapodásában történő rögzítése sem, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)-(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76/C. § (1)-(2) bekezdése alapján a munkaviszony – a felekmegállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történőmunkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – szokásosan telephelyen kívül végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] Az aratás idénymunkának minősül, hiszen megfelel az Mt. 117.§ (1) bekezdés j) pontjában szereplő definíciónak, miszerint idénymunka azolyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.
1
96
97
98
110