Heti nyolcórás részmunkaidő és egyenlőtlen munkaidő-beosztás

Kérdés: Új munkavállalót szeretnénk alkalmazni, de csak heti 8 órában, változó beosztásban, előre láthatóan napi 1-3 óra között változna a munka­idő mértéke, és olykor szombaton is kellene dolgoznia. Ilyenkor mit kell, illetve lehet írni a munkaszerződésbe? Hogyan fogalmazzuk meg, hogy az szabályos legyen?
Részlet a válaszából: […] A leírt munkarendhez a feleknek részmunkaidős foglalkoztatásban szükséges megállapodni a munkaszerződésben. A részmunkaidő azt jelenti, hogy a felek az adott munkakörre irányadó teljes napi munkaidőnél rövidebb napi munkaidőben állapodnak meg [Mt. 92. § (5) bek.]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása rugalmas munkaidő-beosztás esetén

Kérdés: Rugalmas munkaidő-beosztást alkalmazunk, 9-16 óráig tart a törzsidő, 8-9-ig, illetve 16-18 óráig a peremidő. A havi munkaidő-elszámolás a munkaidő-nyilvántartás alapján történik. Kizárólag a havi munkaidőkeret felett fizetünk pótlékot. Kérdésünk: akkor is járhatunk-e így el, ha a munkavállaló nem dolgozta le a kötelező munka­időt, a túlóra pedig pihenőnapra volt elrendelve?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató felelőssége, hogy a munkaidő-beosztást úgy készítse el, hogy az összes rendes munkaidő-óraszámot beossza, és így elkerülje egyfelől az állásidőre járó alapbérfizetést [Mt. 146. § (1) bek.], másfelől azt, hogy rendkívüli munkaidőben kelljen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Munkaidőkeret meghosszabbításának tilalma

Kérdés: Nemrég olvastam egy kiadványban, hogy a munkaidőkeret meghosszabbítható; ugyanakkor több előadáson ezzel ellentétes álláspontokat is hallottam. Kérem szíves véleményüket a kérdésben!
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni, és a helyben szokásos, általában ismert módon közzé kell tenni [Mt. 93. § (1), (4) bek.]. A törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Kötetlen munkarend 2014-től

Kérdés: Az Mt. 2014. január 1-jétől életbe lépő változásai érintik azon munkavállalóinkat, akiket kötetlen (rugalmas) munkarendben foglalkoztatunk, mivel esetükben eddig törzsidőt kötött ki a cég. E szerint hétköznap 9-13 óra között kötelező volt a székhelyen dolgozniuk. Január 1-jétől ez már nem megengedett, ugyanakkor továbbra is szeretnénk, hogy a munkaidő egy része felett a munkáltató rendelkezzen. Kiköthetjük-e a munkavállalóval kötött megállapodásban, hogy a kötetlen munkarend mellett, munkaköri feladatainak egy részét, azok sajátos jellegénél fogva továbbra is meghatározott időpontban (9-13 óra között) köteles teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 2013. december 31-ig hatályos szabálya szerint kötetlen a munkarend, ha a munkáltató heti átlagban legalább a napi munkaidő fele beosztásának jogát – a munkakör sajátos jellegére, a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Több műszakos tevékenységben foglalkoztatott munkavállalók

Kérdés: Munkavállalóink között van egy csoport, a csomagolók, akik kizárólag egy műszakban, azaz folyamatosan délelőtt járnak dolgozni, egészségügyi okok miatt. Az üzemben egyébként jellemzően három műszakban folyik a tevékenység, a többi csomagoló is délelőtt, délután, illetve éjszaka, egymást váltva dolgozik. Munkaidőkeretet alkalmazunk, és problémát okoz, hogy az egy műszakban dolgozó csomagolók esetében legfeljebb 4 havi, míg a többieknél, tehát a többi csomagolónál is, 6 havi munkaidőkeret is elrendelhető. Mi ez utóbbit szeretnénk mindenkire használni, az egységesség miatt. Van erre lehetőség?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét. A munkaidőkeret tartama legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét a több műszakos tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló esetében [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkáltató tevékenysége több műszakos,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Határozott idejű munkaviszony meghosszabbítása és a munkaidőkeret vége

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret lezárását követően ahhoz, hogy a munkavállalókat továbbra is megszakítás nélküli tevékenység keretében lehessen foglalkoztatni, új munkaidőkeretet kell indítani. A munkavállalók számára beosztható munkaidőt az általános munkarend és a (munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.

Pihenőidők minimális tartamban

Kérdés: Karbantartási munkálatokra külföldre kiküldött munkavállalóink foglalkoztatását rendkívül feszes munkarendben tudjuk csak megoldani. A kint töltött hetekben a kollégáknak a lehető legkevesebb pihenőidőt biztosítjuk, amit hazaérkezés után kompenzálunk. Kérdéseink: folyamatosan hány napot, illetve mennyi órát lehet dolgozni pihenőnap nélkül? Féléves munkaidőkeretben dolgozunk, ezen időszakban mennyi lehet a rendkívüli munkavégzés óraszáma? Lehet-e napi 12 órás munkavégzés eseten 3 órát utaztatni a munkavállalókat a munkavégzés helye és a szállás között úgy, hogy ezek után csak 9 óra napi pihenőidejük van?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg, amely azonban egyenlőtlenül is beosztható. Ilyen esetben is kötelező azonban hat munkanapot követően egyheti pihenőnapot beosztani. A hat nap munkavégzést követő egy pihenőnap szabályt azonban nem kell alkalmazni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 6.
Kapcsolódó címkék:      

Éjszakai pótlékra való jogosultság

Kérdés: A munkavállaló beosztása hétfőtől péntekig a következő: 5.00-7.00 és 16.00-18.00 óra, vagy­is osztott munkaidőben dolgozik. Ez a személy jogosult 15% éjszakai pótlékra, egy óra időtartamra? Vagy csak akkor kell neki éjszakai bérpótlékot fizetni, ha 4.59-7.00-ig dolgozna, mert akkor az éjszaka az 1 óra 1 percet elérte, és meghaladta a törvény szerinti egy órát? "Tartama az egy órát meghaladja"; ez azt jelenti, hogy naponta kell, hogy meghaladja az egy órát az éjszaki munkavégzés, vagy az egész hónapban kell vizsgálni? Például ha 22 munkanapos a hónap, mindennap 5.00-kor kezd, akkor 22 óra éjszakai munkavégzés keletkezik, ami már meghaladta az egy órát.
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár (Mt. 142. §). Éjszakai munka a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Szabadság – jogosultság részmunkaidőben, kiadás heti kettőnél több pihenőnap esetén

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál alkalmazásban álló közszolgálati tisztviselő fizetés nélküli szabadságát (GYED-et) megszakítva gyermeke 3 éves kora előtt munkába állt. Kérelmére heti 20 órás részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kerül foglalkoztatásra az alábbiak szerint: hétfő: –, kedd: –, szerda: 8,5 óra, csütörtök: 7 óra, péntek: 4,5 óra. Ugyanannyi nap szabadság illeti meg, mintha teljes munkaidőben, illetve a hét minden napján dolgozna? A szabadság kiadására milyen szabály vonatkozik ebben az esetben (heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás), a Kttv. 105. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban? Ha a heti összes munkanapra, szerdára, csütörtökre és péntekre is szabadságot szeretne kivenni, akkor csak az azon a héten lévő szabadnapjaira, hétfőre és keddre kell pluszszabadságot kiadni, vagy a következő heti hétfőre és keddre is, amíg újra munkában töltött nap következik?
Részlet a válaszából: […] A Kttv. hatálya alatt a szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Ugyanakkor a heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.

Kollégiumi nevelőtanárok munkaideje, ügyelete és annak díjazása

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a kollégiumi nevelőtanárok munkaidejét, mennyi a kötelező órájuk, az esti, éjszakai ügyeletük milyen óradíjjal számolandó, része-e a kötelező órájuknak? Ha igen, milyen szorzóval számítjuk, ha nem, akkor milyen bér fizetendő rá?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 2013. szeptember 1-jei hatálybalépésével – általános szabály szerint – megszűnt a Kt. szerinti kötelező óraszám jogintézménye. E helyett az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései alkalmazandók, miszerint a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
Kapcsolódó címkék:        
1
88
89
90
127