Adatok mentésének megtagadása céges laptopról

Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
Részlet a válaszából: […] A laptop és egyéb adathordozó használatához célszerű, ha a munkáltató adatvédelmi szabályzatot készít, melyet megismertet a munkavállalókkal. Ebben rögzítésre kerülhet, hogy a munkaeszközöket lehet-e magáncélra használni, amennyiben igen, meddig és milyen keretek között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Szabadság és munkaidő elszámolása részmunkaidőben

Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A jelen esetben a munkavállaló napi munkaideje 18/5 = 3,6 óra. Ha egy napot távol van szabadságon, akkor ennyi munkaidő alól mentesül. Helyes tehát a számítás, hogy ha egész héten szabadságon van, akkor 5x3,6 órát "teljesít", és öt nappal csökken a még igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Szünetrend kialakítása képernyő előtt

Kérdés: Az adatrögzítő kollégák szünetrendjével kapcsolatban kérdezem. A kollégák egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, napi 6-10 órát dolgoznak. A munka mennyiségétől függően jelenleg 60-90 percenként mennek ki 10 perces szünetekre, és van a munkaidő felénél egy 20 perces ebédszünet. Azaz valójában egy 8 órában dolgozó munkatárs kb. 6,5 órát dolgozik ténylegesen. Megfelelő ez a gyakorlat, ha egyébként egy ilyen napra 8 óra munkaidőt számolunk el nekik?
Részlet a válaszából: […] A munkaközi szünet mértékéről, kiadásának szabályairól az Mt. 103. §-a rendelkezik. Ennek megfelelően amennyiben a munkavállaló napi beosztás szerinti rendes és a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidejének, vagy – rendes munkaidő hiányában – a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Tanulmányokra járó fizetés nélküli szabadság

Kérdés: Egyik munkavállalónk 2011 őszén kezdte meg 5 éves egyetemi tanulmányait másoddiplomájához, de velünk csak 2015. július 1-jétől létesített munkaviszonyt. Nemrég kérdezte, hogy a szeptemberben kezdődő félévével kapcsolatban kinek kell leadnia az órarendjét, hogy a távolléteit be lehessen illeszteni a beosztásba. Valóban elmehet a munkából? Az Mt. szerint csak akkor jár távollét a munkavállalónak tanulmányi célokból, ha a tanulmányokról megállapodott a munkáltatóval; mi pedig nem kívánjuk engedélyezni a tanulmányok folytatását akkor, ha az a munkaidőt is érinti.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges időre [Mt. 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzés esetén a magasabb vezető közalkalmazottat is megilleti annak ellenértéke. Ez alól kivétel, ha a magasabb vezető a munkáltató döntése alapján kötetlen munkarendben dolgozik. Ekkor ugyanis munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Műszakpótlékra jogosultság feltételeinek értelmezése

Kérdés: A műszakpótlékra jogosultság esetében hogyan kell értelmezni a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés kitételt? A munkanapok legalább egyharmada esetén meg kell valósulnia, hogy a kezdő időpontok között legalább 4-4 óra különbség van – azaz például olyan váltott műszakban járó munkavállaló, aki a 21 munkanapos hónapban 14 napon reggel 6.00-kor, és 7 napon este 18.00-kor kezdi a munkáját? Vagy elegendő mindössze egy olyan alkalom, amikor a legkorábbi és legkésőbbi kezdő időpont között legalább 4 óra különbség van?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár. A változást két feltétel együttes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:    

Napi munkaidő emelése 12 órára

Kérdés: A társaságnál a fegyveres biztonsági őrség létszámát növelni szeretnénk. Ennek eredményeként minden műszakban többen lesznek bent, mint azt az intézkedések alapesetben megkövetelik. Ezzel összefüggésben a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott fegyveres biztonsági őröket a jövőben készenléti munkakörben kívánjuk foglalkoztatni. Ennek egyik követelménye, hogy a munkavállaló korábban napi 8 órában meghatározott munkaideje napi 12 óra legyen, amihez a munkavállalóval erről külön meg kell állapodni. Milyen formában kell ezt a megállapodást megkötni a munkaszerződés módosításaként? Ha a munkavállaló a törvény által számára biztosított határidővel később felmondja ezt a megállapodást, azt s munkaszerződés felmondásának kell tekinteni részéről? Ha a már állományban lévő munkavállaló nem fogadja el a munkakörére vonatkozó változtatást, mit tehet a munkaadó: két különböző munkarendet alkalmaz egy munkaterületen, vagy felmond a munkavállalónak, aki nem fogadja el a munkakörének készenléti jellegűre való változtatását?
Részlet a válaszából: […] A teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – 8 óráról legfeljebb napi 12 órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el (hosszabb teljes napi munkaidő) [Mt. 92. § (2) bek. a) pont]. Ezzel a megállapodással a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Heti pihenőidő számítása – az egybefüggő minimális tartam

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 116. számában a 2284-es számon feltett kérdésre azt a választ kaptam, hogy az abban leírt beosztás nem felel meg a jogszabályoknak. Most aziránt érdeklődnék, hogy amennyiben ezt a beosztást kéthavi munkaidőkeret mellett szeretnénk alkalmazni, akkor sem lehetne beszámítani a hétfői munkakezdés időpontjáig rendelkezésre álló 14 órát? Ha igen, úgy megfelelnénk a törvénynek.
Részlet a válaszából: […] Ez a beosztás a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok miatt nem megfelelő, sem elszámolási időszak, sem munkaidőkeret mellett. A törvény szerint a munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg (heti pihenőnap). Ugyanakkor – a heti pihenőnapok helyett – hetenként legalább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Pünkösdvasárnapi munkavégzés elszámolása

Kérdés: Ha a munkavállaló heti 40 órás általános munkarendben dolgozik, de elrendelnek neki pünkösdvasárnapra rendkívüli munkaidőt, akkor az alapbére mellett 100% rendkívüli és 100% munkaszüneti napi pótlékon kívül az 50% vasárnapi pótlékra is jogosult?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg. Ez független attól, hogy a munkavállaló rendes vagy rendkívüli munkaidőben dolgozik e napon, és attól is, hogy a rendes munkaidő beosztására milyen jogcímen került sor. Szintén a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Szabadságkiadás – az egybefüggő minimális időtartam

Kérdés: Az Mt. szerint a munkavállalónak, eltérő megállapodás hiányában, naptári évenként 14 egybefüggő napra mentesülnie kell a munkavégzés alól. Ez a szabály érvényes az év közben kezdődött munkaviszonyokra is? Ha 2014. december 20-tól január 4-ig nem dolgozott a munkavállaló, akkor ez megfelel a 14 egybefüggő napnak?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló a munkavégzési, rendelkezésre állási kötelezettsége alól legalább 14 egybefüggő naptári napon mentesüljön. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a munkavállaló tárgyévi szabadságából 14-et egymást követő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.
1
72
73
74
127