Heti munkaidő – 44 óra?

Kérdés: Azt olvastuk a sajtóban, hogy idén nyáron bevezetik a 44 órás munkahetet. Igaz ez a hír?
Részlet a válaszából: […] A hír ebben a formában nem felel meg a valóságnak. A rendesmunkaidő – általános szabály szerint – továbbra is napi 8, heti 40 óra [Mt.117/B. § (1) bekezdés]. Ettől eltérni – magasabb rendes munkaidőt megállapítani– csak a készenléti jellegű munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Rendkívüli munkavégzés elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeretben foglalkoztatunk munkavállalókat. A munkaidőkeretben mikor kell elszámolni a rendkívüli munkavégzéssel; csak a keret végén, vagy a munkaidőkeret alatt havonta is?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástóleltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés,továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől amunkavégzés befejezéséig – ha a munkavállalónak több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Munkahelyi továbbképzés – túlórában?

Kérdés: Kollektív szerződésünk az alábbi szabályt tartalmazza: "A munkahelyen a munkáltató által szervezett szakmai továbbképzésekre fordított időre távolléti díj jár." Éppen most vesznek részt munkatársaink egy 60 órás tanfolyamon. Ha a napi 8 óra munkavégzés után is vannak foglalkozások, akkor nem kellene túlórapótlékot is fizetnünk?
Részlet a válaszából: […] A kollektív szerződésükből idézett szabály meglehetősen sokértelmezési problémát vet fel. Először is, a szerződést kötő felek akaratafeltehetően nem arra irányult, amire a szabály szigorú értelmezése vezet.Eszerint ugyanis a munkáltató bármilyen szakmai továbbképzést...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Magasabb vezetők szabadságának megállapítása

Kérdés: Hatályon kívül helyezték a Kjt.-nek azt a rendelkezését, amely a vezetők szabadságának megállapításáról rendelkezik. Hogyan kell a jövőben megállapítani a vezetőket megillető szabadságot, illetve megállapíthatunk-e nekik egyáltalán szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A 11/2011. AB határozat 2011. május 31. napjával valóbanhatályon kívül helyezte a Kjt. 57/B. § (1) és (2) bekezdését (lásd erről még az1029. számú kérdést!) Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Kjt. 55. §-aszerint a vezető és a magasabb vezető beosztású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Munkaidőkeret bevezetése

Kérdés: Munkavállalóink munkaszerződésében a munkaidővel kapcsolatosan ez a két mondat szerepel. "A munkavállaló napi munkaideje 8 óra, heti munkaideje 40 óra. A munkavállaló heti pihenőnapjai: szombat és vasárnap." Kollektív szerződésünk nincs. Tervezzük, hogy a hatékonyabb munkaidő-gazdálkodás végett áttérünk a munka­időkeretben való foglalkoztatásra. Ehhez kell-e módosítanunk a munkaszerződéseket? Be kell-e szereznünk a munkavállaló, illetve a szakszervezet előzetes egyetértését?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkarendet, a munkaidőkeretet, a napimunkaidő beosztásának szabályait – kollektív szerződés rendelkezése hiányában -a munkáltató állapítja meg [Mt. 118. § (1) bek.]. Jelen esetben kollektívszerződés nincs, a munkaszerződés pedig csak a munkaidő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Munkaviszonyban álló felek között létesített vállalkozási szerződés

Kérdés: Néhány fős kft. ügyvezetője vagyok. Lehetséges-e, hogy az egyik, egyébként értékesítő munkakörben heti 40 órában foglalkoztatott munkavállalómmal kötök egy rövidebb időtartamú vállalkozási szerződést a munkaszerződése mellett, annak érdekében, hogy lefordítsa idegen nyelvre cégünk teljes reklámanyagát? A munkakörét nem szeretném módosítani, illetve kibővíteni, mert a fordítást egyrészt otthon is el tudja végezni (a saját eszközei használatával, a saját időbeosztásával), másrészt csupán ideiglenes jellegű a fordítási feladat. Jogilag kivitelezhető az elképzelésem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. kifejezetten nem zárja ki és nem korlátozza annaklehetőségét, hogy a munkáltató adott esetben a saját munkavállalójávallétesítsen újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Mindezek mellett mégisszámos oka lehet annak, hogy az azonos felek között egy­idejűleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Vasárnapi munkavégzés esetén járó bérpótlékok

Kérdés: A munkavállalóink – beosztásuktól függően – vasárnap is végeznek munkát. Előfordul, hogy rendes munkaidőben, de néha az is, hogy a pihenőnapjukon kell bejönniük. Több munkavállalónk kifogásolta, hogy a vasárnapi munkavégzés után, amennyiben az rendkívüli munkavégzés keretében történik, miért nem a vasárnapi pótlékkal emelt összeg mellett kapják meg a 100%-os túlórapótlékot. Arra hivatkoztak, hogy a munkavállalót a rendes munkabérén felül illeti meg a rendkívüli munkavégzés ellenértéke. Valóban ki kellene fizetnünk a vasárnapi pótlékot ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] Vasárnapi munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül ötvenszázalékos bérpótlék illeti meg, ha a munkavégzésre háromvagy ennél több műszakos munkarendben, vagy a heti pihenőnapok összevonásaalapján a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben kerül sor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 16.

Bérpótlékalap – ha több pótlék jár egyszerre

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozom hétfőtől péntekig egy gyógyszergyárban. A munkaszerződés szerint a délutáni műszakra 45%, az éjszakai műszakra 65%, a pihenőnapon végzett munkára 100% bérpótlékot kapok, illetve a szabadságra 15%-ot. Előfordul, hogy szombaton túlóra-lehetőség adódik valamelyik pótlékos műszakban. Az elszámolás ilyenkor a következő: az alapot (8 óra) megduplázva fizetik, a műszakpótlékot csak 8 órára fizetik. Amennyiben eleve "pótlékos" műszakban dolgozom szombaton, miért veszíti el a pótlék a duplázást? Olvastam egy elméletet, hogy a pótlék pótlékozása összeférhetetlen, és úgy vettem ki, nem erre a kérdéskörre vonatkozott. Sajnos nem találtam megfelelő részletezést sem erre e nézetre, sem a három műszakos munkarendben dolgozók túlóra-elszámolására vonatkozóan. Az én józan paraszti eszem azt mondja, ha a szombati napon délután vagy éjszaka túlórázom, akkor az alapbér és a műszakpótlék összegének a kétszerese járna.
Részlet a válaszából: […] A több műszakos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónakdélutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. A délutáni műszakban (azazjellemzően a 14 és 22 óra közötti munkaidőben) történő munkavégzés esetén aműszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakban (azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Rendkívüli munkavégzés és több műszakos munkarend pótlékai

Kérdés: A munkavállalóinkat két műszakos munkarendben, délelőtt 6.00-14.00-ig, délután 14.00-től 22.00-ig foglalkoztatjuk. Éjszakai műszak nincs. Egy munkavállalónk a délutáni műszakban dolgozott, de túlórát is teljesített, ami 22.00 óra után ért véget. A kérdésem, hogy ebben az esetben milyen pótlékot kell kifizetni neki? A rendkívüli munkavégzés pótléka mellett éjszakai műszakpótlékot, vagy csak az éjszakai munkavégzés pótlékát? Mi kell fizetni továbbá akkor, ha a délelőtti műszakban dolgozó munkavállaló túlórázik 14.00 óra után?
Részlet a válaszából: […] Éjszakai munkavégzés esetén a munkavállalót tizenötszázalékos bérpótlék is megilleti [Mt. 146. § (1) bek.]. Éjszakai munka ahuszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés [Mt. 117. § (1)bek. d) pont]. A több műszakos munkaidő-beosztásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.

Munkanap-áthelyezés – új munkavállalóra is kiterjed-e a munkavégzési kötelezettség?

Kérdés: 2011. évi márciusi munkanap-áthelyezéssel kapcsolatosan a következő probléma merült fel társaságunknál. Kollégánk 2011. március 16-án lépett be hozzánk, és véleménye szerint, mivel 2011. március 14-én még nem volt cégünk munkavállalója, 2011. március 19-én szombaton neki nem kell ledolgoznia a 14-ei napot. Véleményünk szerint azonban a munkanap-áthelyezés nem érinti az új munkavállaló ledolgozandó munkanapjait, és március 19-én szombaton, ahogyan más, heti ötnapos (hétfőtől péntekig) egyenlő, 40 órás munkaidő beosztásban dolgozónak vagy dolgoznia kell, vagy szabadságot vehet ki, hiszen rendelet szabályozza a munkaszüneti napok körül a munkarendet, valamint hogy milyen ellátást kell számfejteni neki arra a napra.
Részlet a válaszából: […] A 7/2010. NGM rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdéseértelmében kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra. Ezalól kivételt jelentenek a megszakítás nélkül üzemelő, és a rendeltetésükfolytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatók, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 26.
1
109
110
111
125