Osztott munkaidő-beosztás

Kérdés: Takarító munkavállalónk osztott napi munkaidőben dolgozik, reggel 5-től 9 óráig, majd este 16 órától 20 óráig. Szabályos-e ez a munkaidő-beosztás, a napi pihenőidő szabályára tekintettel? Így ugyanis nem lesz egy adott napon 8 óra egybefüggő pihenőideje.
Részlet a válaszából: […]  A válasz megadásához a napi pihenőidő fogalmából kellkiindulnunk. Ez egy olyan, visszatérően, alanyi jogon járó pihenőidő, amelynekcélja, hogy a munkavállaló a napi munkavégzés befejezése és a másnapimunkakezdés között pihenni, regenerálódni tudjon. Éppen ezért a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
Kapcsolódó címkék:  

Beléptetőrendszer bevezetése

Kérdés: Cégünknél az irodában olyan beléptetőrendszer bevezetésére kerül sor, amely egyúttal rögzíti azt is, hogy a munkavállaló mikor lépett be és ki az épületből. Erre alapozzuk a munkaidő-nyilvántartásunkat is. Felmerült a kérdés, hogy ezt a rendszert alkalmazni lehet-e az értékesítő munkatársakra is, akik maguk osztják be a munkaidejüket? Másik oldalról: megtagadhatják-e ezek a munkatársak a beléptetőrendszer használatát?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 140/A. § (2) bekezdése szerint a munkáltató nemköteles nyilvántartani azoknak a munkavállalóknak a rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével kapcsolatos adatokat, akik amunkaidejük beosztását vagy felhasználását maguk jogosultak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Rugalmas munkaidő-beosztás vagy túlóra?

Kérdés: Logisztikai tevékenységet folytató cég vagyunk. Hogy raktárainkban mikor kerül sor árufogadásra, illetve mikor kell az árut átrakodni, legfeljebb 1-2 nappal előbb tudható meg. Ez viszont azt eredményezi, hogy nem tudjuk előre, egy héttel korábban beosztani a munkaidőt, így rendszeresen túlóráztatni kényszerülünk a dolgozóinkat, ami nem túl gazdaságos megoldás. Van-e valamilyen alternatív jogi lehetőségünk? Bevezethetünk-e például rugalmas munkaidőt?
Részlet a válaszából: […]  A rendkívüli munkavégzés rendszerszerű elrendelése az Mt.alapján önellentmondás. A rendkívüli munkavégzés nem szolgálhat rendszeresmunkaidő-beosztási eszközül, ez ellentmond a fogalmának. Az Mt. 127. § (1)bekezdése ugyanis kategorikusan rögzíti, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Szabadságkiadás – heti öt munkanapnál kevesebb esetén

Kérdés: Havi munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalóink szabadsága kiadásával kapcsolatosan kérjük állásfoglalásukat. Az első esetben a munkavállalók havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 4 órás részmunkaidőben. A munkaidő-beosztás úgy alakul, hogy minden héten hétfőn és kedden 7-7, szerdán 6 órát dolgoznak, így teljesítik a heti 20 órát. Kérdéseink: hány nap rendes szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy hétfői napra kér rendes szabadságot? Mi a helyzet akkor, ha hétfőtől a következő hét szerdáig menne szabadságra? Egy másik példa: portásaink megszakítás nélküli munkarendben, szintén havi munkaidőkeretben dolgoznak, napi 8 órát. Hetente négy nap vannak beosztva 12-12 órára. Hány nap szabadságot kell kiadni, ha a munkavállaló egy 12 órás napjára kér szabadságot, illetve ha egész hétre?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szabálya szerint a rendes szabadság kiadásánál amunkarend (munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni. Aheti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a szabadságkiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Órabéres munkavállaló munkaszüneti napi díjazása

Kérdés: Segítségüket kérjük a munkaszüneti napra járó díjazás megállapításához. Munkavállalónk készenléti jellegű munkakörben dolgozik, személyi alapbére órabérben van meghatározva. Milyen díjazást kell fizetnünk, ha a tárgyhónapban a fizetett ünnepen rendes munkaidőben dolgozott, illetve akkor, ha nem folytatott munkavégzést az ünnepnapon? Mi a helyzet akkor, ha éppen ezen a napon kell túlóráznia a munkavállalónak?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztásalapján munkát végző, órabérrel díjazott munkavállalót – a munkaszüneti naponvégzett munkáért járó munkabérén felül – távolléti díja illeti meg [Mt. 149. §(1) bek. b) pont]. Tehát jogosult a beosztás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Munkaidő – a késéssel érintett ledolgoztatása

Kérdés: Egyik telephelyünkön a helyi vezető a munkavállalói késéseket olyan módon kezeli, hogy a késő munkavállaló esetében a késedelmet ledolgoztatja, mégpedig olyan módon, hogy a késéssel érintett minden fél óra után a beosztás szerinti munkaidőt követően fél-fél órát kell ledolgozni; azaz ha a munkavállaló 5 percet késik, akkor 30 percet, ha 35 percet, akkor 1 órát. Az így ledolgozott pluszidőre bért nem kapnak a munkavállalók. Mivel nem vagyunk meggyőződve ennek a megoldásnak a jogszerűségéről, ezért kérjük állásfoglalásukat, hogy milyen módon maradhat fenn ez a rendszer?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkaidőt a munka jellegére, valamint azegészséges és biztonságos munkavégzés követelményére figyelemmel osztja be [Mt.119. § (1) bek.]. A munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkáraképes állapotban megjelenni, és a munkaidejét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Kiesett munkaidő ledolgoztathatósága – ha bombariadó volt?

Kérdés: Az önkormányzatnál július hónapban egy telefonos bejelentés nyomán kiszállt a rendőrség, bombariadó miatt kiürítették az épületet. Három és fél órán keresztül tartott a tűzszerészi vizsgálat, aznap már nem tudtunk dolgozni. A munkaidő-kiesés idejét a munkaidő-beosztás módosításával ledolgoztathatjuk-e máskor (pl. a következő heti munkanapokra elosztva)? Kell-e díjazást fizetni a kiesett munkaidőre?
Részlet a válaszából: […]  A bombariadó az Mt. 151. § (4) bekezdésében foglalt eset,amikor a munkavállaló a munkáltató érdekkörében felmerült okból nem tud munkátvégezni. Bár a bombariadót nem a munkáltató idézte elő, mégis az őtevékenységével függ össze, így a működési körén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-beosztás megváltoztatása és a pótlékra való jogosultság

Kérdés: Közműszolgáltató cég vagyunk. Ügyfélszolgálatunk működése három éve informatikai támogatással valósul meg, a kollégák minden adatot számítógépen rögzítenek. Sokszor gondot okoz, ha ügyfélfogadási időben valami gond támad a rendszerrel. Szeretnénk bevezetni egy új munkarendet az informatikus kollégáknak. A cél az, hogy mindennap az ügyfélfogadási idő, azaz 18.00 óra után is legyen bent egy műszak, aki a szükséges karbantartásokat el tudja végezni olyan időben, amikor a rendszert nem használjuk. Ez azt jelenti, hogy a második műszak 18.00-02.40-ig dolgozna. Most is két műszak van, az első 07.00-15.40-ig, a második most 13.00-21.40-ig dolgozik. Kérdésem, hogy lehetséges-e a második műszak megváltoztatása ilyen módon? Illetve ilyenkor kell-e éjszakai pótlékot fizetnem a 22.00 utáni munkavégzésre?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-beosztás fentiek szerinti megváltoztatásalehetséges. Az Mt. azonban megköveteli, hogy a munkaidő-beosztást – kollektívszerződés eltérő rendelkezése hiányában – legalább hét nappal korábban,legalább egy hétre közölni kell. Ennek hiányában az utolsó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkaközi szünet – több részletben is?

Kérdés: A ledolgozott 6 óra utáni 20 perc szünetet ki lehet-e adni több részletben is, vagy csak egyben? Pénztáros munkakörben dolgozó munkavállalóink az egyéb egészségügyi szünetekkel elhasználják ezt az időt.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 122. §-a szerint, ha a beosztás szerinti napimunkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja, valamintminden további 3 óra munkavégzés után a munkavállaló részére – a munkavégzésmegszakításával – legalább 20 perc, legfeljebb 1 óra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
Kapcsolódó címkék:    

Egyszerűsített foglalkoztatott munka- és pihenőideje

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül kell-e túlórát fizetni, és jár-e az alkalmi munkavállalónak szabadság?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 4. §-a határozza meg, hogy egyszerűsítettfoglalkoztatás – azaz mezőgazdasági, turisztikai idénymunka, illetve alkalmimunka – esetén az Mt.-nek mely szabályait nem kell alkalmazni. Azegyszerűsített foglalkoztatás ugyanis egyfajta speciális munkaviszony,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.
1
108
109
110
125