Ünnepnapi munkavégzés helyett rugalmasabb munkaszervezés

Kérdés: A termelés optimalizálása és külföldi megbízóinkkal való kapcsolattartás érdekében szeretnénk, ha munkavállalóinkat munkaszüneti napokon is foglalkoztathatnánk, erre azonban – az Mt. szabályai alapján – csak akkor van lehetőségünk, ha megszakítás nélkül üzemelne a cég, vagy ha rendeltetésünk folytán üzemelhetnénk ezen a napon. Ezekbe a kategóriákba azonban cégünk nem tartozik bele. Hogyan tudnánk esetleg mégis foglalkoztatni munkavállalókat ezeken a napokon, illetve hogyan lehet egyéb módokon rugalmasabbá tenni a munkaszervezésünket?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napokon történő munkavégzés feltételei az Mt.alapján valóban szigorúak. A 125. § (1) bekezdése, valamint a 127. § (1)bekezdése határozza meg, hogy mely esetekben foglalkoztathatók a munkavállalókmunkaszüneti napokon, amely szabályoktól az Mt. nem enged...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.

Műszakpótlék és rendkívüli munka

Kérdés: A cégemben három műszakos munkarend van, és nincs havi munkaidőkeret. Ha a dolgozó túlmunkát végez, a túlórapótlékon felül az eredeti műszakjának a műszakpótlékja jár, vagy a túlmunka műszakjáé? Például: nappali műszak reggel 6-14 óra. A dolgozó reggel 6-tól 16 óráig dolgozik. A 2 óra túlmunkára az 50% pótlékon kívül kell-e fizetni a délutáni műszakpótlékot?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 146. §-a alapján a több műszakosmunkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendbenfoglalkoztatott munkavállalót megilleti a délutáni, illetve éjszakaiműszakpótlék. A 146. § (3) bekezdése szerint a délutáni, illetve éjszakaiműszakban történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Pihenőnap vagy munkaszüneti nap?

Kérdés: Ha a fizetett ünnep hétköznapra esik, mint idén augusztus 20-a péntekre, akkor azon a héten jár-e még pihenőnap is? Nálunk a pihenőnapok egyik héten mindig szombatra esnek, a másik héten változóan, valamelyik hétköznapra vagy vasárnapra. Ha viszont azon a héten van ünnepnap, lehet-e az a heti pihenőnap, vagy másikat kell adni?
Részlet a válaszából: […] A "fizetett ünnep", vagyis a munkaszüneti nap eshet amunkaidő-beosztás szerinti pihenőnapra vagy munkanapra egyaránt. A munkaszünetinapon a munkavállaló az ünnepre tekintettel mentesül a munkavégzésikötelezettsége alól [Mt. 107. § h) pont, 125. § (1) bekezdés], de csak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Külföldi kiküldetés – a napidíj a munkáltató szabályzatában

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 105. §-ának (6) bekezdése alapján belföldi kiküldetésesetén, ha az utazási idő a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti munkaidőnkívül esik, a munkavállalót – kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában– személyi alapbére 40 százaléka illeti meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 20.
Kapcsolódó címkék:  

Munkaidő-beosztás módosítása – munkaszerződésben?

Kérdés: Szükséges-e a munkaszerződésben rögzíteni a munkaidő-beosztás módosítását, jelen esetben azt, hogy egyik munkavállalónk a gyerekek iskolai szünete alatt 2 órával később szeretne kezdeni?
Részlet a válaszából: […] Nem. A napi munkaidő beosztásának szabályait ugyaniskollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató egyoldalúan határozza meg[Mt. 118. § (1) bek.]. Nem kizárt ugyan mindennek munkaszerződésben vagy afelek más megállapodásában történő rögzítése sem, ugyanakkor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Telephelyen kívüli munka – vagy kiküldetés?

Kérdés: Szervizelési munkákat végző cég vagyunk, működési területünk az ország egyik régiójára terjed ki. A munkavállalók e régión belül végeznek munkát (helyszínre történő kiszállással), munkaszerződésükben is a régió területe szerepel munkavégzési helyként. Az ország más régióiban is működnek ugyanilyen szerviztevékenységet végző cégek, de a cégek között nincs semmilyen tulajdonosi kapcsolat, teljesen különálló cégként működünk. Ugyanakkor megállapodtunk ezekkel a cégekkel, hogy munkavállalóink néha ezen cégeknél is végezhetnek munkát, ezért, ha előfordul, hogy nem tudunk saját régiónkon belül munkát biztosítani a munkavállalók részére, más régiókba küldjük őket munkavégzésre. Egyik esetet sem tekintjük kiküldetésnek, hiszen a munkavállalók szokásosan telephelyen kívül végzik a munkájukat. A szakszervezet szerint azonban – figyelemmel arra, hogy véleményük szerint a munkavállalók kiküldetésben végzik a munkájukat – az Mt. 105. § (6)–(8) bekezdéseiben foglalt kiküldetési díjat kellene fizetnünk részükre, különös tekintettel arra, hogy – a régión kívüli kiküldetések esetében – a napi 8 óra munkavégzésen túl akár 7-8 órát is vezetnie szükséges a munkavállalóknak. Mennyiben megalapozott a szakszervezet véleménye?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 76/C. § (1)–(2) bekezdése alapján a munkaviszony – a felekmegállapodásának megfelelően – állandó vagy változó munkahelyen történőmunkavégzésre jön létre. Ha a munkavállaló a munkáját – a munka természetébőleredően – szokásosan telephelyen kívül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Rendkívüli munkaidő – idénymunka esetén

Kérdés: A kollektív szerződésben az áll, hogy 12 munkanap után egy nap pihenőnap kiadása kötelező. Aratáskor megteheti-e azt a munkáltató, hogy a 13. napra rendkívüli munkát rendel el, a 14. naptól pedig újrakezdi a munkanapok ledolgoztatását?
Részlet a válaszából: […] Az aratás idénymunkának minősül, hiszen megfelel az Mt. 117.§ (1) bekezdés j) pontjában szereplő definíciónak, miszerint idénymunka azolyan munkavégzés, amely az előállított áru vagy a nyújtott szolgáltatástermészete miatt – a munkaszervezés körülményeitől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 30.

Munkaidő-nyilvántartás – csak a munkavállaló aláírásával érvényes?

Kérdés: A munkaidő-nyilvántartás csak akkor érvényes, ha azt a munkavállaló aláírja? Mindennap alá kell írnia a jelenléti ívet, vagy elegendő, ha a hónap végén egyszer aláírja a munkavállaló? És egyébként milyen formában jogszerű a nyilvántartás vezetése?
Részlet a válaszából: […] A munkaidő-nyilvántartás egy gyűjtőfogalom, amely magábanfoglalja valamennyi, a munkaidővel és pihenőidővel kapcsolatos, illetve amunkavállaló hosszabb időtartamú pihenéshez való jogával összefüggő adatot.Ezek nemcsak a munkavállaló egészsége, testi épsége védelme...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

"Szabadnap" – a munkajogi megítélés

Kérdés: Munkavállalóink egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak úgy, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak. A két pihenőnapon túli "szabadnapok" minek minősülnek munkajogi szempontból (pihenőnapnak, szabadnapnak)? Hogyan számoljuk el ezeket a napokat például a szabadság szempontjából?
Részlet a válaszából: […] Ha a munkavállalók úgy dolgoznak egyenlőtlenmunkaidő-beosztásban, hogy heti kettőnél több pihenőnapra jogosultak, a munkavállalóka heti két pihenőnapon túl valóban jogosultak egy vagy akár több ún."szabadnapra". A szabadnap definíciója ugyan nem jelenik meg az Mt.-ben,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. július 19.

Csökkenő megrendelések – mit tehet a munkáltató?

Kérdés: Havidíjas munkavállalókat foglalkoztató nyomda vagyunk, sajnos megrendeléseink csökkenése miatt előfordul, hogy napokig nem tudunk munkát biztosítani a munkavállalók részére. Emiatt kérdezzük, hogy milyen esetekben küldhetők el a munkavállalók fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban fontos utalnunk arra, hogy abban az esetben, haa munkáltató működési körében felmerült okból (pl. a megrendelések csökkenésemiatt) a munkavállaló nem tud munkát végezni, az emiatt kieső munkaidőre(állásidő) személyi alapbére illeti meg [Mt. 151. § (4)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. június 28.
1
110
111
112
123