1264 talált cikk a Munkabér kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig elrendelt igazgatási szünet volt a hivatalban. Kollégáink kötelezően ezekre a napokra szabadságot írtak ki. Munkatársaink 2022. december 26. és 27. napján kötelezően elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében naponta 5 órát dolgoztak. 2022. december 26. napjára 300%-os túlóra jár, ezért egyszer, mint fizetett ünnep, arra a napra megkapták a fizetésüket, és ezenfelül az 5 óra túlórára 200%-os túlóradíj lett számfejtve. 2022. december 27. napjára szintén teljes munkabért kaptak (hiszen fizetett szabadság), és ezenfelül az 5 órára 150%-os túlóradíj lett kifizetve. Helyes jártunk el így?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a szülői szabadságra járó díjazást, ha GYED-en vagy GYES-en van a munkavállaló? Bruttót csökkentünk bruttóval, vagy a nettó összegekkel kell számolni? A GYES napi összegének megállapításánál fixen harminccal vagy a hónap naptári napjaival kell osztani? Mi történik, ha a nem kifizetőhely munkáltatónak nincs tudomása a kifizetéskor, hogy a munkavállaló GYES-en vagy GYED-en van? GYED esetén, ha nem kifizetőhely a munkáltató, honnan tudja a GYED napi összegét? Az információ megérkezéséig ki kell-e fizetni a díjazást? Ki kell mutatni bárhol a csökkentés összegét, vagy elegendő a kifizetendő csökkentett összeg megállapítása?

Kérdés: Az Mt. a fizetett ünneppel kapcsolatban úgy rendelkezik, hogy a munkavállalót távolléti díj illeti meg óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidő tartamára, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Ettől a rendelkezéstől el lehet térni kollektív szerződésben oly formában, hogy fizetett ünnepre csak akkor jár távolléti díj, ha tényleges munkavégzés is történt? Amennyiben nem történt órabéres esetén munkavégzés, abban az esetben pedig fizetett ünnepre nem kap távolléti díjat a munkavállaló?

Kérdés: A bölcsődében kisgyermeknevelőnek fizetendő helyettesítési díjnál az óradíjszámításnál az alapba beleszámít-e a bölcsődei pótlék?

Kérdés: Letiltás alapját képezi-e az adóköteles (a vállalat belső szabályzata alapján, nem a vonatkozó kormányrendelet szerinti), munkába járásra adott gépkocsi költségtérítése?

Kérdés: Összevont szociális ágazati pótléknál a munkavállalók besorolásával kapcsolatban lennének kérdéseim. Egyházi fenntartású szociális intézménynél annak a munkavállalónak figyelembe lehet-e venni azokat az éveit, amelyeket szintén egyházi intézményben töltött, de nem szociális pályán? Az Ehtv. szerintem vonatkozik ezen intézményekre, és ha jól tudom, ez alapján figyelembe lehet venni ezen éveket is. Ha egy munkavállaló korábban közfoglalkoztatottként volt foglalkoztatva egy szociális intézménynél (erre az időszakra nem illeti meg az összevont szociális ágazati pótlék), majd munkaszerződést kötöttek vele, akkor a közfoglalkoztatottként szociális pályán töltött időt figyelembe lehet venni a szociális pályán töltött évek számánál? Ha valaki szociális intézményben "A" fizetési osztályba van sorolva, akkor nála minden munkaviszonyt figyelembe veszünk a besoroláshoz, azonban "B" fizetési fokozattól csak a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időszakokat a Kjt. szabályainak megfelelően?

Kérdés: Rövidített teljes munkaidő esetén milyen feltételekre szükséges kitérni a munkaszerződésben?

Kérdés: Társaságunknál bevezetésre került még korábban egy ún. jelenléti pótlék az indokolatlan és főként igazolatlan hiányzások visszaszorítására. Tekintettel a kialakult nehéz gazdasági helyzetre, felmerült a juttatás kivezetésének lehetősége. Ez jogszerű-e, nem számít-e bércsökkentésnek?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi intézményben a bérfizetés napját az Mt. 154–164. §-ai határozzák meg, miszerint a munkabért a tárgyhót követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ellenben az OKFŐ szerződésminta minden hónap 5. napjáig rögzíti a bérfizetés napját. Helyesen alkalmazzuk a szerződésekben az Mt. szerinti kifizetés időpontját?

Kérdés: A szülői szabadságra járó távolléti díj csökkentésénél a bruttó távolléti díjat kell csökkenteni a nettó (szja és/vagy 10% nyugdíjjárulékkal csökkentett) ellátás összegével, vagy más számítási módszer jogszerű?