Szabadság elszámolása négynapos munkahét esetén

Kérdés: A hivatalunkban bevezetésre kerül a négynapos munkarend (hétfőtől csütörtökig dolgozunk, napi 10 órában). A munkavállalóink a Kttv., a Kjt. és az Mt. hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a szabadságot hogyan számolom? Például, ha egy kolléga elmegy hétfőtől péntekig szabadságra, öt nap szabadságot írok ki, vagy csak négyet, mert a beosztás szerint péntek pihenőnap? A szabadságot napban vagy órában kell nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...szabadnapnak is nevezi a gyakorlat). A szabadság kiadása szempontjából az Mt. - amelynek vonatkozó előírásai a Kjt. hatálya alatt is irányadók - más szabályokat tartalmaz, mint a Kttv.Az Mt. esetében az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaidő-kedvezmény nyilvántartása

Kérdés: A munkavédelmi képviselőt megilleti az Mt. rendelkezései alapján a beosztás szerinti havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezmény, mely időtartamra távolléti díj illeti meg. A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről szükséges-e bármilyen nyilvántartást vezetni? Ha igen, akkor a nyilvántartásnak hogyan kell tartalmaznia az adatokat? Tehát napi, heti, havi szintű nyilvántartás szükséges?
Részlet a válaszából: […] ...e minőségében megillető jogok gyakorlásához kötődik, azaz, ha ezekkel élni kíván, igénybe veheti a kedvezményt, míg ha nem (pl. az adott időszakban nincs olyan feladat, amit el kívánna látni), akkor a kedvezmény sem vehető igénybe. Azaz nem alanyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaszüneti nap elszámolása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Az egyenlőtlen munkaidő-beosztású, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó havibéres munkavállalók esetén társaságunk a ténylegesen ledolgozott munkaidőt figyelembe véve fizeti ki az alapbért. Jár-e díjazás - konkrétan 2022. november hónapra nézve - a megszakítás nélküli munkarendben, a tényleges ledolgozott munkaóra alapján foglalkoztatott munkavállaló részére a november 1-jei munkaszüneti napra abban az esetben, ha a beosztása szerint nem végez munkát?
Részlet a válaszából: […] ...megfontolás áll, hogy a havibéres munkavállaló a havibérét a számára beosztott rendes munkaidő mértékétől függetlenül megkapja az adott hónapban.Ebből viszont az alábbi szabályok mentén levezethető, hogy az ilyen munkaszüneti napra milyen bér jár a munkavállalónak....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkába járás két munkahelyre

Kérdés: A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] ...vagy tíz év alatti köznevelési intézményben tanuló gyermeke van.A költségtérítés összegét a munkáltató 15 Ft/km mértékig emelheti adómentesen [39/2010. Korm. rendelet 4. § (1)-(2) bek.]. Ha azonban a leírt feltételek nem állnak fenn, a munkáltató nem köteles a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Vendéglátás - kizárt a kötetlen munkarend

Kérdés: Az Mt.-ben említett kötetlen munkarend alkalmazható-e a vendéglátásban szakács, konyhai kisegítő és pincér munkakörben?
Részlet a válaszából: […] ...[Mt. 96. § (2) bek.]. Az idézett szabályból láthatóan, kötetlen munkarend alkalmazására csak abban az esetben van lehetőség, ha az adott munkakörben a munkavégzés önállóan megszervezhető, azaz valóban a munkavállaló dönthet arról, mikor dolgozik. Ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Jognyilatkozat címzése - lakcím vagy tartózkodási hely

Kérdés: Egy munkavállalónak van a munkáltató felé bejelentett állandó lakcíme és tartózkodási helye is. Ilyen esetben melyik címre kell megküldeni a munkáltatónak a jognyilatkozatait? Jelentősebb munkáltatói jognyilatkozatok közlése esetén ez a kérdés különösen fontos lehet. Az Mt. 24. §-ának (2) bekezdése alapján a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján,
b) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon
kézbesítettnek kell tekinteni.
Mit ért az Mt. pontosan a címzett által bejelentett elérhetőségi címen? Bármilyen címet, amelyet a munkavállaló ekként megjelöl? Mi a helyzet, ha a munkavállaló nem jelöli meg, hogy az állandó lakcímén vagy a tartózkodási helyén elérhető, ez esetben hova küldje a munkáltató a jognyilatkozatait? Elérhetőségi cím lehet a tartózkodási hely is, ha azt jelölte meg a munkavállaló? Ebben a kérdésben esetlegesen figyelembe jöhetnek az Nytv. értelmező rendelkezései is? Az Nytv. 5. §-ának (2) bekezdése szerint a lakóhely (állandó lakcím) az, amely hivatalos kapcsolattartásra szolgál. Az értesítési cím pedig a lakóhelyen és a tartózkodási helyen kívüli cím lehet [Nytv. 5. § (5) bek.]. Ez esetben nem lenne megjelölhető tartózkodási hely elérhetőségi címként?
Részlet a válaszából: […] ...sor. A munkavállaló az együttműködési kötelezettségéből [Mt. 6. § (2) bek.], valamint a tájékoztatási kötelezettségéből fakadóan [Mt. 6. § (4) bek.] köteles olyan elérhetőségi címet bejelenteni a munkáltató számára, amely címen levélben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Német állampolgár külföldi foglalkoztatása

Kérdés: Egy magyarországi cégnél német állampolgárságú nyugdíjast üzleti referensként szeretnénk megbízási szerződéssel alkalmazni. A feladata megrendelés szerzése lenne, a munkát viszont lényegében Németországban, Franciaországban, tehát Nyugat-Európában végezné. Egyáltalán alkalmazható-e így, ha igen, milyen feltételekkel? Jövedelme meghatározható-e euróban?
Részlet a válaszából: […] ...a német állampolgárságú nyugdíjas személlyel, annak általánosságban nincs akadálya. A megbízási szerződés tartalmát a felek szabadon határozhatják meg. Megállapodhatnak abban is, hogy a megbízott külföldön, euróban meghatározott megbízási díj ellenében végzi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkabérből történő levonás - 50 százalékot meghaladó

Kérdés: A Vht. 63. §-a szerinti levonás után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét (142 500 Ft). Tehát egy magasabb munkabérrel rendelkező munkavállaló esetén, amennyiben a Vht. 61. §-a szerinti levonások után a munkabér meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, a munkáltató - végrehajtói letiltó végzések alapján - összességében többet is levonhat, mint a munkabér 50%-a?
Részlet a válaszából: […] ...levonásnál azt az összeget kell alapul venni, amely a munkabért terhelő, abból a külön jogszabály szerint levonással teljesítendő adónak (adóelőlegnek), társadalombiztosítási járuléknak, magánnyugdíjpénztári tagdíjnak, továbbá egyéb járuléknak a levonása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Jelenléti bónusz bevezetése

Kérdés: Társaságunk a jelenléti bónusz bevezetését tervezi. Van-e különbség a bónusz és a jutalom jogcímek között? Kizárható-e jogszerűen a jelenléti bónuszra/jutalomra jogosultak köréből az, aki az adott hónapban táppénzen vagy betegszabadságon volt?
Részlet a válaszából: […] ...meghatározott, sem összegében, sem jogosultsági feltételeiben, hanem utólag, a munkáltató mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján adott juttatás. A bónusz ehhez képest több formában is megjelenik a gyakorlatban, így van, ahol a teljesítménybérhez hasonlóan adják (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés: Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...öregségi nyugdíjra, ez önmagában még nem teremt alapot a jubileumi jutalom kifizetésére. Ez a munkavállaló általános szabály szerint az adott jubileumi jutalomra jogosító idő megszerzésekor lesz jogosult jubileumi jutalomra, vagy pedig a fentiek szerint előrehozottan, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.
1
2
3
287