Egészségi alkalmatlanság – állásidőként elszámolva

Kérdés: Az Mt. 55. §-a (1) bekezdésének a) pontja határozza meg, hogy a munkavállaló a keresőképtelensége időtartamára vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén annak időtartamára mentesül a munkavégzési kötelezettsége alól. Mennyiben módosítja az Mt. 146. §-a (2) bekezdésének februári módosítása a keresőképes, de munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló számára az állásidőre történő távollétidíj-fizetési munkáltatói kötelezettséget? Mivel a módosított (2) bekezdés a 146. § (1) bekezdésének d) pontjára utal, vagyis az óra- vagy teljesítménybérezés esetére, így az, hogy a 146. § (2) bekezdéséből kikerült a „vagy egyébként munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan” mondatrész, azt eredményezi, hogy a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállaló munkavégzés alóli mentesülése esetén a távollétidíj-fizetési kötelezettsége a munkáltatónak általános érvényű? Vagy csak az óra- vagy teljesítménybérezés esetére vonatkoztatva van jelentősége? Az 55. § (1) bekezdésének a) pontjában az említett mondatrész benne maradt, és ez a pont a 146. § (1) bekezdésében nem kerül nevesítésre.
Részlet a válaszából: […] ...– „nem alkalmas” minősítést kapott. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanakkor alkotmányos követelmény, hogy a munkavállalónak az adott munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlansága esetén a munkáltató általános foglalkoztatási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Letiltással kapcsolatos költségek viselése

Kérdés: Ha a munkáltató köteles teljesíteni a gyermektartásdíj levonását és átutalását munkavállalója munkabéréből, ő köteles viselni a banki tranzakcióból eredő költséget is? Jelent-e különbséget, ha külföldi bankszámlára szükséges teljesítenie a gyermektartásdíj kifizetését?
Részlet a válaszából: […] ...a végrehajtó az adós munkabérét letiltja, a letiltásban a végrehajtó felhívja az adós munkáltatóját, hogy az adós munkabéréből a letiltásban feltüntetett összeget vonja le, és – a felhívásnak megfelelően – fizesse ki a végrehajtást kérőnek,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Magasabb alapbérű helyettesítő miatti bérkorrekció

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságról visszatérő anyuka pozíciójában egyetlen ember dolgozik, akit sokkal magasabb bérrel vettek fel az anyuka helyettesítésére, mint a visszatérni készülő édesanyát. Ez azt jelenti, hogy a bérkorrekció esetén ugyanarra a szintre kell felhozni a visszatérő édesanya bérét, mint amit a helyettesítő munkavállaló keres?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó. A szabály célja, hogy a fizetés nélküli szabadság okán kiesett időt a szülő tekintetében úgy kelljen elszámolni, mintha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Munkáltatói bérkorrekciós kötelezettség hiánya

Kérdés: Kötelező-e az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekció, ha a munkaviszony még a fizetés nélküli szabadság alatt megszűnik munkavállalói felmondás útján?
Részlet a válaszából: […] ...kell alapul venni. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves béremelés mértéke az irányadó.Amennyiben a munkaviszony a fizetés nélküli szabadság alatt megszüntetésre kerül, úgy a munkáltatónak a fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

„Kilométerpénz” – a munkába járás költségeinek megtérítése

Kérdés: A cégünk szeretne utazási költségtérítést adni a munkavállalóinak, akik saját gépjárművüket veszik igénybe munkába járás céljából. Mennyi a minimum összeg/km, amit adhatunk? Az utazási költségtérítést külön nyilatkozatba kell foglalnunk, vagy fel kell tüntetnünk a munkaszerződésen? Az alkalmazottaknak nyilatkozniuk kell, hogy hány kilométer után veszik igénybe a költségtérítést?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás útján is. Utóbbi – annak korlátozott módosíthatósága okán – kevésbé javasolt; éppen ezért – különösen munkaadói szempontból – nem javasolt munkaszerződésbe sem foglalni a költségtérítésre vonatkozó szabályokat.(Kéziratzárás: 2025. 05....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Állampolgárságon alapuló különbségtétel a munkabérben

Kérdés: Az Mt. 12. §-ának (1) bekezdése szerint az egyenlő bánásmód értelmében, ha két munkavállaló egyenlő értékű munkát végez, akkor a díjazásukban nem tehető különbség valamely lényeges személyiségjegy alapján. Azonos munkáltatónál azonos munkakörben foglalkoztatott munkavállalók a munkáltató azonos telephelyén végeznek munkát, ugyanakkor az egyik munkavállaló magyar állampolgár, a másik munkavállaló pedig külföldi, harmadik országbeli állampolgár. A bruttó fizetésük megegyezik, ugyanúgy 40 órát dolgoznak mindketten egy héten. Viszont a külföldi állampolgárnak a munkabér mellett biztosítva van a lakhatás is a gyár egyik melléképületében, és ezenfelül béren kívüli juttatásként havi SZÉP-kártya-kerettel is rendelkezik. A magyar állampolgárnak a munkáltató nem biztosít munkásszállást, illetve az élelmiszerköltségekhez sem járul hozzá a SZÉP-kártya juttatásával. Milyen fenntartható megoldással lehetne ezt a helyzetet feloldani, és biztosítani a magyar és harmadik országbeli munkavállalók egyenlő feltételeit?
Részlet a válaszából: […] ...kap, mint az érintett, önmagában azért, mert ő más nemzetiséghez tartozik, harmadik országbeli állampolgár (függetlenül attól, hogy adott esetben csak ilyen szerződéses feltételek mellett engedi őt a saját állama munkát vállalni külföldön), az megvalósítja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Visszatérés után újbóli gyermekgondozási szabadság igénylése

Kérdés: Ha a GYES-ről visszatérő munkavállaló a megfelelő módon és határidőben jelzi a munkáltató felé, hogy vissza kíván térni az aktív állományba, és a felgyülemlett szabadnapok kivétele után munkába szeretne állni, de ezután meggondolja magát, akkor van lehetősége visszatérni a „GYES-állományba”? Változtat a kérdésre adott válaszon, hogy mikor gondolja meg magát (még az aktív állományba való visszatérése előtt, vagy a felgyülemlett szabadság kiadása során, vagy csak ezt követően), feltéve mindhárom esetben, hogy legfiatalabb gyermeke még nem érte el a hároméves kort?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig – a gyermek gondozása céljából – fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni [Mt. 128. § (1) bek.]. A fizetés nélküli szabadságot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Napi 12 órás munkaidő túllépése

Kérdés: Bentlakásos szociális intézményben a gondozók munkaidőkeretben vannak beosztva napi 12 órára. Napi 12 óránál többre be lehet-e osztani a munkavállalót, ha egy másik gondozó lebetegszik, és máshogy nem lehet ellátni a lakókat? Akár 17 órára is? Vagy 12 óránál semmiképp nem lehet több órára beosztani, és ha 17 órát dolgozna, akkor az 5 órára járna-e neki túlórapótlék?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet, amelybe a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő tartamát [Mt. 107. § a) pont] is bele kell számítani [Mt. 99. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Felmentési idő kezdete nyugdíjas pedagógus esetén

Kérdés: Köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban foglalkoztatott óvodapedagógus 2026 márciusában öregségi nyugdíjra való jogosultságot szerez, és nyugdíjba szeretne vonulni. A jogviszony megszüntetésére felmentéssel kerülne sor [Púétv. 49. § (1) bek. e) pont]. A felmentési idő mikor indul a fenti esetben? Az öregségi nyugdíjra való jogosultság napját megelőzően vagy azt követően?
Részlet a válaszából: […] ...a felmentési ok megalapozottságát. Vagyis ez esetben a munkáltató legkorábban a 40 év megszerzésének napjától az érintettre irányadó felmentési idő visszaszámítása alapján meghatározott napon élhet felmentéssel. Természetesen ezt követően bármikor mód van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. június 3.

Vezetői megbízás – „osztja” a jogviszony sorsát

Kérdés: Ha a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony megszűnik, a vezetői megbízás is megszűnik a határozott idejű vezetői megbízás lejárta előtt. Ilyenkor a fennmaradó időre (ameddig tartott volna a megbízás) ki kell fizetni a munkáltatónak a volt vezető részére az illetményét?
Részlet a válaszából: […] A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátása a Kjt. általános szabálya szerint magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással történik. Ezek feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.
1
2
3
332