86 talált cikk az Egyéni+vállalkozó kifejezésre szavak mindegyikével

Kérdés: Egyik dolgozónk szabász. Állómunkát végez, szabászgépet kezel. Vérnyomásprobléma miatt orvoshoz fordult. Az időszaki üzemorvosi vizsgálaton tájékoztatta a problémáról az üzemorvost, aki a leleteket átnézve kiadta az üzemorvosi vizsgálat eredményét, hogy az adott munkakör elvégzésére a munkavállaló alkalmatlan. Más munkakörben nem tudjuk foglalkoztatni, mert nincsenek üres álláshelyeink. A háziorvosa azonban azt mondta, ezzel a betegséggel nem írja ki táppénzre. Mit tehet ilyenkor a munkáltató, milyen kötelezettségei vannak?

Kérdés: A betéti társaság 1952. március 9-én született kültagja 2011. december 29-én ment el korhatár előtti nyugdíjba. A társaság 2012. március 9-ig kifizette utána a járulékokat. Az illető már nem dolgozik a bt.-ben, de most osztalékot szeretnénk fizetni számára. Azt szeretném tudni, beleszámít-e a keresetkorlátba az osztalék.

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési intézmény vagyunk. 2013. január 1-jétől a közalkalmazottak a jogelőd intézményektől jogállásváltozás következtében kerültek hozzánk. Az előző munkáltató a fizetési osztály, fokozat megállapításánál figyelembe vette az egyéni vállalkozói jogviszonyt, melynek időtartama 2000. 06. 29-től 2007. 06. 20-ig tartott, főállású egyéni vállalkozói jogviszonyt igazolt az APEH. Kérdésünk: ezen időszakot figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?

Kérdés: Cégünk ügyvezetője a feladatát megbízási jogviszonyban látja el. Évente egyszer részesül díjazásban, és nem tagja a cégnek, ugyanakkor máshol rendelkezik napi nyolcórás munkaviszonnyal. Ilyen esetben a bejelentést a megbízás kezdetekor vagy a kifizetéskor kell megtenni? Ha csak a kifizetéskor, akkor milyen időszakra vonatkozik a biztosítási jogviszonya, amennyiben a díjazást január 1. és december 31. közötti időszakra kapta? Más szabály vonatkozik-e rá abban az esetben, ha az ügyvezető tagja is a cégnek, de szintén van máshol napi nyolcórás munkaviszonya vagy tagi jogviszonya?

Kérdés: 2012. szeptember 1-jén középvezetőként kötöttem szerződést egy céggel. A jogviszonyom megbízási, illetve vállalkozói formában jött létre, véleményem szerint bújtatott munkaviszonyban, egyéves határozott időre 2013. augusztus 31-ig. Feladatom egy 8-10 fős csapat létrehozása, termelésük megfelelő szintre hozása volt. A munkát a legjobb tudásom szerint végeztem, a várt eredmények elérése érdekében dolgoztam. 2013. május 21-én azonban megjelentek a központból a vezetők, és egyéni elbeszélgetésre hívtak. Ekkor tudatták velem, hogy nem tartanak igényt a munkámra, mert nem vagyok csapatjátékos. Elém tették a papírokat, és aláíratták a kiléptetésemet. Ezt rendkívül igazságtalannak éreztem, mert a kirúgásom után az általam toborzott, de még be nem léptetett embereket a tudtom és beleegyezésem nélkül behívták, és rendszerbe állították. Élhetek-e jogorvoslattal?

Kérdés: Keresetlevél-mintára lenne szükségem, melyet a munkáltatómmal szemben szeretnék benyújtani. A munkáltatóm eltűnt, és ez ügyben szeretnék keresetet indítani vele szemben.

Kérdés: Felsőoktatási intézmény hallgatói szakmai gyakorlatra szeretnének jönni társaságunkhoz négy, illetve tizenkét hétre. Ha mint külső gazdálkodó szervezet fogadjuk a hallgatókat a szakmai gyakorlati képzésre, kell-e hallgatói munkaszerződést kötni velük? Ha igen, milyen tartalommal? Ha nem részesül díjazásban a hallgató, akkor is kell hallgatói munkaszerződést kötnünk? A 2012. szeptember 1-jétől hatályos nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 44. § (2) pontja előírja, hogy a hallgatói munkaszerződés esetén a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ezekben az esetekben létrejön-e olyan jogviszony, amely biztosítási és így járulékfizetési kötelezettséggel járna? Kell-e a gazdálkodó szervezetnek a szakmai gyakorlat időtartamára felelősségbiztosítást kötni?

Kérdés: 2007 óta dolgozom a munkahelyemen, a munkáltatóm egyéni vállalkozó. Bejelentette, hogy mostantól napi nyolc óra helyett csak napi négy órában hajlandó foglalkoztatni, és ennek megfelelően akarja a béremet is csökkenteni, ezenfelül pedig, ha munka adódik, azt "eseti munkaszerződés" keretein belül akarja elvégeztetni. Emiatt munkaszerződést is akar módosítani a kevesebb bejövő munkára és a feladatok csökkenésére hivatkozva. Megteheti ezt a munkáltatóm, ha igen, milyen keretek között? Mi történik akkor, négy év munkaviszony után, ha én ezt megtagadom, és nem fogadom el az új feltételeket?

Kérdés: A munkáltatómnál napi négy órában bejelentve dolgozom, egyenlőtlen, havi 76 órás beosztásban, óránként 400 Ft-ért. Azt tervezem, hogy egyéni vállalkozóként próbálok meg boldogulni. Milyen teendőim vannak a munkáltatóm felé, illetve egyéni vállalkozóként milyen költségeim lehetnek?

Kérdés: Köthető-e tanulmányi szerződés családi gazdasággal is, ha az illető annak tagja, de már tanulmányait elkezdte?