Találati lista:
391. cikk / 771 Hátrányos jogkövetkezmény és munkaviszony-megszüntetés együttes alkalmazásának tilalma
Kérdés: Elmulasztottam megjelenni egy fontos szerződéskötésnél, ami miatt a cég, ahol dolgoztam, elveszítette az üzletet. Ezért a munkáltatóm azonnali hatállyal megszüntette a munkaviszonyomat. A felmondás után vettem észre, hogy az utolsó havi időarányos munkabéremet 20%-kal csökkentette. Mikor megkérdeztem az okát, azt mondta, hogy ez is szankció az elkövetett hibámért. Megteheti ezt a munkáltatóm?
392. cikk / 771 Munkaszüneti nap elszámolása
Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozom, az ünnepnapot 200%-ban kifizették, de pihenőnapot nem kapunk érte, vagyis az ünnepnapot ledolgozzuk. Ez helyes vagy nem?
393. cikk / 771 Munkaszüneti nap – díjazás és "időelszámolás"
Kérdés: Cégünkben megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az órabéres munkavállalók. Fizetett ünnepet csak azoknak a munkavállalóknak számoltunk el, akik be voltak osztva, és munkát is végeztek a munkaszüneti napon. A havi munkaidőkeretet az ünnepnapok számával csökkentve állapítottunk meg, és ehhez képest számolom ki a túlórákat. Nálunk a megszakítás nélküli munkarend miatt nincs munkanapkiesés az ünnepek miatt, mivel aznap is megy a gyártósor. Az ünnepre akkor is kell távolléti díjat fizetnünk, ha nem végez munkát aznap a munkavállaló? Amennyiben igen, akkor csak a nyolc órára kell fizetnünk, vagy mivel ők 12 órás műszakban dolgoznak, akkor 12 órára?
394. cikk / 771 Munkaidő-beosztás és a munkaidő mértéke
Kérdés: Egy meghirdetett állásra jelentkeztem, melyre fel is vettek. Az állás nyolcórás munkaidőre lett meghirdetve, még a felvételi tesztíráson is ezt ígérték, és a munkaszerződésem is 8 órás munkaviszonyról szól. Viszont a munkám kezdete óta 12 órás munkarendben dolgozom. Egy ideig azzal biztattak, hogy csak pár hónapról van szó, és utána változások lesznek, de mostanra kiderült, hogy nem lesz belőle semmi. Én előtte közmunkás voltam, igaz, jóval kevesebb fizetésért, de mivel egészségi okokból és pszichésen is megvisel a 12 órás munkarend, ezért megfelelt számomra az a munka is. Van-e értelme munkaügyi bírósághoz fordulni, van esélyem valamit elérni?
395. cikk / 771 Elmaradt munkabér iránti igény érvényesítése
Kérdés: Több betegségből kifolyólag 67%-os rokkant lettem. Mivel az ellátásom olyan alacsony, hogy abból nem tudok megélni, elszegődtem egy fuvarozócéghez 5 órás munkarendbe. 2015 augusztusától mind a mai napig a munkáltatóm nem akart bejelenteni, bár minden hónapban kértem. Június 13-tól, azaz a legutóbbi fizetés napjától nem adott több munkát. "Bent maradt" a májusi 18 és a júniusi 5 ledolgozott napom, azaz 23 napi bérem kifizetése maradt el. Sem a telefonhívásra, sem az sms-ekre nem válaszol. Úgy gondolom, nem is akar kifizetni. Milyen úton tudom kikövetelni a munkaadómtól a fizetésemet, amiért megdolgoztam, és jár nekem?
396. cikk / 771 Garantált bérminimumra jogosultság iskolai végzettség hiányában
Kérdés: Az egyik üzemünkben jellemzően gépkezelőket foglalkoztatunk, ahol elvárás a szakirányú végzettség megléte. A munkaerőhiány okán azonban néha szükséges felvennünk olyan munkavállalókat is, akiknek van ugyan tapasztalatuk hasonló gépek kezelésében, de szakirányú végzettséggel nem rendelkeznek – őket beíratjuk a képzésre. A kérdésem, hogy addig, amíg meg nem szerzik a szakirányú iskolai végzettséget, meg kell adnunk nekik alapbérként a garantált bérminimumot, vagy elegendő a minimálbért?
397. cikk / 771 Sztrájk tiltása a munkabér kifizetésért
Kérdés: A kollektív szerződésben rögzített, egyhavi alapbérnek megfelelő összegű "szabadságos bér" megfizetését a munkáltató az esedékesség időpontjában anyagi nehézségek miatt nem kívánja megfizetni, helyette 2017-ben szeretné a kifizetéseket teljesíteni, amelyről értesítette a szakszervezetet. Ha a kollektív szerződést a szakszervezet nem kívánja módosítani, de a bérelem kifizetésre nem kerül, akkor a bér kifizetése érdekében szervezhető-e jogszerű sztrájk?
398. cikk / 771 Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számításánál
Kérdés: Igazgatóságunk közalkalmazottja a Tny. 18. §-a (2a) bekezdésének a) pontja szerint a nők 40 éves jogosultsági ideje alapján felmentéssel kérte munkaviszonyának megszüntetését. Teljes felmentési ideje 2015. november 10-től 2016. július 9-ig tart, ennek felében munkavégzésre köteleztük, munkavégzés alóli mentesítését 2016. február 2-ától tölti. Ettől az időponttól részére felmentési időre járó díjazást számfejtettünk és utaltunk. A közalkalmazott vezetői pótléka 2015. december 31-vel lejárt, tehát a munkavégzés alóli mentesítés kezdőnapján erre már nem volt jogosult. Ezúton kérjük tájékoztatásukat, hogy vezetői pótlék alapját képezi-e a felmentési időre számolt bérnek a távollétidíj-számítás szabályai alapján? Figyelemmel kell-e ennél a pótléktípusnál lenni a megelőző hat hónapban teljesített vezetői pótlék összegére, vagy csak azokkal a bérelemekkel kell számolnunk, amelyre 2016. február 2-ától jogosult?
399. cikk / 771 Időarányos munkabér számítása fizetett ünnep mellett
Kérdés: Az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja alapján, ha a munkavállaló óra- vagy teljesítménybéres, az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökkent munkaidőre tekintettel a napi munkaidőre távolléti díj illeti meg. Havibéres dolgozó esetében külön munkaszüneti napra járó díj nem jár, mert azt a havibér tartalmazza. Amikor a dolgozó hónap közben lép be a munkáltatóhoz, időarányos bér illeti meg. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése alapján az időarányos bér számításánál így nem vesszük figyelembe a munkaszüneti napot, ezért ha a kérdéses időszakban van ünnep, akkor a program arra nem számol bért. Viszont így kevesebb munkabért kap a dolgozó, mint ahogy az napra kiszámolva járna neki. Szabályos ez így?
400. cikk / 771 Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága
Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
