129 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] rendelet 5. számú melléklete tartalmazza [257/2000. Korm. rendelet 15/A. § (1) bek.]. A szociális ágazati összevont pótlék tételes összegű, amelynek mértéke a közalkalmazott illetményétől teljesen független, kizárólag a közalkalmazott munkakörének besorolása, fizetési osztálya és közalkalmazotti jogviszonyban töltött ideje határozza azt meg. Ebből következően, ha a közalkalmazott illetménye megemelésre kerül, akkor attól függetlenül, továbbra is a munkakör fizetési osztályba történt besorolása és közalkalmazotti jogviszonyban[…]

Részlet a válaszából: […] eljárás idejére, vagy sikertelen pályázati vagy álláshirdetési eljárás esetén, továbbá– az eseti helyettesítés egybefüggő időtartama a két hetet meghaladja.Fontos, hogy tartós helyettesítésre csak akkor kerülhet sor, ha a feladatellátás más munkaszervezési eszközökkel nem oldható meg, és erről kötelező az érintett pedagógus és a munkáltató között írásba foglalt, legfeljebb az adott nevelési év végéig szóló megállapodást is létrehozni. Továbbá a Púétv. 101. §-a leszögezi, hogy a pedagógus számára csak tartós helyettesítésért jár többlettanítási óradíj, eseti helyettesítésért nem; ennek részleteit a 401/2023. Korm. rendelet 89. §-a tartalmazza.A felmerült ún. „többlettanítás igények” kapcsán tehát elsődlegesen azt kell megvizsgálni, hogy a fenntartó kötött-e az óvodaigazgatóval, illetve – a munkáltató nevében – az óvodaigazgató kötött-e a tagintézmény-vezetővel tartós helyettesítésről szóló megállapodást. Ha ilyen megállapodás nincs, a többlettanítás nyilvántartásának csak abból a szempontból van jelentősége, hogy az eseti helyettesítés évi 60 órás korlátja betartását figyelemmel kísérjék. Többlettanítási óradíjra a vezetők ebben az esetben nem jogosultak. Ha tartós helyettesítésre került sor, akkor kell a többlettanítási óradíj szabályait alkalmazni.A kérdésnek az a része, miszerint „a tagintézmény-vezetőnek, mivel órakedvezménye van, ezért folyamatosan többletmunkára jogosult”, nincs jogalapja. Először is, a tagintézmény-vezetőt e minőségére tekintettel órakedvezmény nem illeti meg. Az a 401/2023. Korm. rendelet 30. §-a alapján csak mesterpedagógusok számára jár, ha szakértői, szaktanácsadói feladatot látnak el. Ha az órakedvezményen azt értették, hogy kevesebb a neveléssel lekötött munkaideje, mint egy beosztott óvodapedagógusnak, és ezért a két másik óvónővel hárman nincsenek elegen arra, hogy a tagintézményben felmerülő, neveléssel összefüggő feladatokat ellássák, akkor az lehet az egyik megoldás, hogy annyi kollégát alkalmaznak, amennyivel a feladatot szabályosan meg tudják oldani. Ennek keretében lehetőség van óraadót is foglalkoztatni, óraadóként pedig akár óvodapedagógusi képzést végző utolsó éves főiskolai hallgató is alkalmazható [Púétv. 131. § (4) bek.]. Ha ez nem lehetséges,[…]

Részlet a válaszából: […] éves béremelés mértéke az irányadó. Amint látható, az Mt. 59. §-a a „munkabér” kifejezést használja, így a munkáltató a munkabér módosítására köteles ajánlatot tenni. A munkabér fogalmát az Mt. csak az egyenlő bánásmód követelményével összefüggésben definiálja, ugyanakkor ez a definíció általánosságban nem tekinthető irányadónak [Mt. 12. § (2) bek.]. Az ítélkezési gyakorlat munkabérnek tekint minden olyan ellentételezést, kifizetést, amelyet a munkavállaló a munkáltatótól a munkaviszonyára tekintettel kap akár a munkavégzés ellenértékeként, akár tényleges munkavégzés hiányában. E körben nem az adott bérelem elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van meghatározó jelentősége, vagyis annak, hogy egy adott juttatás a munkavállaló teljesítésének ellentételezésére szolgál-e vagy sem [BH2001. 396., BH2008. 252.]. Ha például egy juttatás a munkavállalónak a munkavégzése fejében a munkaviszonyra tekintettel jár, az elnevezésére figyelem nélkül munkabérnek minősül. Az Mt. 145. §-ának (2) bekezdése értelmében a felek a munkaszerződésben– bérpótlék helyett,– készenlét vagy ügyelet esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg.A kérdésben említett, munkaszerződésben rögzített havi átalány formájában kikötött bérpótlék, mely minden hónapban az alapbérrel együtt kerül kifizetésre, ugyancsak a munkabér fogalma alá tartozik, ezért a fentiekre tekintettel arra is kiterjed az Mt. 59. §-a szerinti bérkorrekcióra irányadó rendelkezés (nem csupán az alapbérre).A távolléti díjat általános szabály szerinta) az esedékessége időpontjában[…]

Részlet a válaszából: […] létesítsenek egymással.Az Áht. 11/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaság által ellátott állami vagy önkormányzati feladat, illetve végzett egyéb tevékenység költségvetési szerv által történő átvételére, a társaság megszüntetésére, a megszüntetéssel összefüggő eljárások lefolytatására, a társaság jogainak és kötelezettségeinek rendezésére, a társaság tagjának helytállási kötelezettségére az Áht. 9/A. alcímében foglaltakat kell alkalmazni.Amennyiben a vezérigazgató arról nyilatkozik, hogy továbbfoglalkoztatásához a Kjt. hatálya alá tartozó költségvetési szervnél nem járul hozzá, vagy a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot, illetve nem írja alá a kinevezési okiratot, munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik [Áht. 11/F. § (6) bek.]. Az Áht. 11/F. §-ának (11) bekezdése értelmében az átvevő költségvetési szerv ebben az esetben köteles a megszűnés napjával a munkavállaló számára az Mt. 77. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti végkielégítést és az Mt. 63. §-ának (2) bekezdése szerinti távolléti díjat megfizetni. Az Mt. szerint a végkielégítés mértéke legalább három év esetén egyhavi (ez lenne a mérték, ha 2022. július 1-je lenne a jogosultsági idő kezdete), legalább tizenöt év esetén négyhavi távolléti díj összege (ez utóbbi az irányadó, ha a munkaviszony kezdete 2008. október 1.) [Mt. 77. § (3) bek. a) és d) pont]. Figyelemmel arra, hogy a vezető állású munkavállaló 2008. október 1-je óta folyamatosan, megszakítás nélkül munkaviszonyban áll a munkáltatóval, és a munkáltató maga is folyamatosnak tekintette a munkaviszonyt azzal, hogy az egyes munkaszerződések lejártakor nem került sor elszámolásra, sem a munkaviszony megszűnése és megszüntetése esetén egyébként felmerülő igazolások és egyéb dokumentumok kiállítására, a felek lényegében folytatólagosan több ízben meghosszabbították[…]

Részlet a válaszából: […] rendelkezik –– egyéb szolgáltató tevékenységet végzőköltségvetési szervekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára. Erre figyelemmel a gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatokat ellátó önkormányzati fenntartású önkormányzati konyha tekintetében is ezt a rendeletet kell alkalmazni.A 77/1993. Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint magasabb vezetőnek minősül a költségvetési szerv vezetője és helyettese, illetve helyettesei. Ha ennek a konyhavezető megfelel, és a szóban forgó önkormányzati konyha – mint költségvetési szerv – vezetője vagy egyébként a vezető helyettese, úgy magasabb vezetőnek minősül. A Kjt. 70. §-ának (1) bekezdése értelmében a megbízott vezetőt vezetői pótlék illeti meg. A pótlék mértéke tekintetében a Kjt. csak az alsó és a felső határról rendelkezik, azt a végrehajtási rendeletek konkretizálhatják. A Kjt. 70. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–ötszáz százaléka; vezető megbízással rendelkező közalkalmazott esetén a pótlékalap száz–kétszázötven százaléka. A 77/1993. Korm. rendelet 10/A. §-ának (1) bekezdése akként konkretizálja a vezetői pótlék mértékét, hogy az nem lehet kevesebb:a) intézményvezetői munkaköröknél a pótlékalap[…]

Részlet a válaszából: […] közalkalmazottnak, ha a törvényben előírt időtartamú közalkalmazotti jogviszonyt elérte. Kivételes esetekben rendelkezik a Kjt. a jubileumi jutalom előrehozott kifizetéséről is, ilyenkor, ha csak rövid idő hiányozna a jogosító időből, ez méltányos megoldást jelent a közalkalmazott számára is.Eszerint egyrészt, ha a közalkalmazott jogviszonyát a nyugdíjasnak minősülése miatt szünteti meg a munkáltató felmentéssel, részére a megszüntetés évében esedékessé váló jubileumi jutalmat az utolsó munkában töltött napon ki kell fizetni. A felmentésnek a feltétele, hogy a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősüljön, így például, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesüljön [Kjt. 78. § (3) bek., Kjt. 30. § (1) bek. d) pontja, Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont].A kérdés szerint az érintett közalkalmazott a felmentési idő leteltével (2027 májusában) fogja csupán elérni a negyven év jogosultsági időt. Amennyiben tehát a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdése alapján meg is igényelné az öregségi nyugdíjat, legkorábban 2027 májusában – vagyis a tervezett felmentési idő leteltével – minősülhetne nyugdíjasnak, ezért ez a kivételi esetkör nem vonatkozik rá.Az előrehozott jogszerzés másik esete a legalább harmincöt évi közalkalmazotti jogviszonyban töltött idővel rendelkező közalkalmazottakra vonatkozik [lásd a Kjt. 78. § (4) bekezdését!], így ez az előrehozott kifizetési szabály sem alkalmazható az érintett közalkalmazott tekintetében.Mindebből következően, a jubileumi jutalomra való jogosultsága akkor nyílik meg a kérdés szerinti közalkalmazottnak, ha a Kjt.-ben előírt huszonöt éves közalkalmazotti jogviszony időtartammal ténylegesen rendelkezik, vagyis 2027. augusztus 1-jén.Fontos felhívnunk a figyelmet arra, hogy a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő közalkalmazott kérheti akár későbbi időpontban is a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése szerinti felmentését. Eszerint jogosult a közalkalmazott olyan időponttal is kérni a felmentését, amely alapján 2027. augusztus 1. napján (ekkor válik jogosulttá a huszonöt éves jubileumi jutalomra) még közalkalmazotti jogviszonyban áll. Ebben az esetben a felmentési idő időtartamára is figyelemmel kell lenni, tekintettel arra, hogy a törvény szerinti minimális hatvannapos felmentési idő a közalkalmazotti jogviszonyban töltött huszonöt év után már öt hónappal fog meghosszabbodni [Kjt. 33. § (1) bek. és (2) bek. e) pont].Felmerülhet még egy esetleges további jogviszony-megszüntetési lehetőség is, amelyre a jubileumi jutalom előrehozott kifizetésénél utaltunk már röviden. A Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja úgy rendelkezik, hogy a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a közalkalmazott a felmentés közlésének, illetőleg legkésőbb a felmentési idő kezdetének napján nyugdíjasnak minősül. Eszerint nyugdíjasnak minősül, aki például az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban részesül. A közalkalmazott akkor részesül öregségi nyugdíjban, ha részére az ellátást jogerősen megállapították [Mt. 294. § (1) bek. g) pont, gb) alpont, (2) bek.]. Ekként lehetőség van arra, hogy az érintett közalkalmazott már a közalkalmazotti jogviszonya fennállása alatt igényelje, hogy részére a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíját – a nyugdíj folyósításának szüneteltetése mellett – 2027 májusában állapítsák meg. A nyugdíj igénylésének, megállapításának ugyanis nem előfeltétele a jogviszony megszüntetése, ugyanakkor általános szabály szerint az öregségi nyugdíj folyósítását – az öregségi nyugdíj kezdő időpontjától a jogviszony megszűnése[…]

Részlet a válaszából: […] (együtt: gyakorolható tevékenység), továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység kivételével – csak a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélyével létesíthet. A gyakorolható tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt is kizárólag a munkáltatói jogkör gyakorlójának előzetes engedélye alapján létesíthet a köztisztviselő, ha a munkavégzés időtartama részben azonos a beosztás szerinti munkaidejével [Kttv. 85. § (3) bek.]. Mivel a külföldi munkavégzés – bármilyen jogviszonyról is legyen szó – a köztisztviselő munkaidejével azonos időtartamra esik, mindenképpen szükség van a létesítéséhez (és nem csak a fizetés nélküli szabadság engedélyezéséhez) a jegyző előzetes engedélyére.A Kttv. 52. §-a szerint nem minősül a kinevezés módosításának, ha a köztisztviselő – a közigazgatási szerv hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból, ideiglenesen – a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján eredeti munkaköre helyett vagy eredeti munkaköre mellett más munkakörbe tartozó feladatokat lát el (átirányítás) [Kttv. 52. § (1) bek.]. A Kttv. 52. §-ának (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy ha a köztisztviselő a munkáltató intézkedése alapján munkakörébe nem tartozó munkát végez, és az eredeti munkakörét is ellátja, illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti. A köztisztviselő akkor is jogosult a helyettesítési díjra, ha tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít [Kttv. 52. § (2) és (4) bek.]. A helyettesítési díj általános szabály szerint a tartósan – például hosszabb fizetés nélkül szabadság miatt – távol lévő személy helyettesítése esetében is kifizetésre kell, hogy kerüljön. A Kttv. 52. §-a (5) bekezdésének a) pontja azonban előírja, hogy nem jár helyettesítési díj, ha a helyettesítés a köztisztviselő munkaköri kötelezettsége.Az előbbi kizáró szabály hiányában a helyettesítőnek jár a helyettesítési díj, amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] bek. a) pont]. Az illetmény a Kttv. 133. §-ának (1) bekezdése szerint megállapított alapilletményből, valamint – a Kttv.-ben meghatározott feltételek esetén – illetménykiegészítésből és illetménypótlékból áll [Kttv. 131. § (2) bek.]. A Kttv. 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatalát, közterület-felügyeletét, a közös önkormányzati hivatalát együttesen a „képviselő-testület hivatala” fogalma alá sorolja. A Kttv. 234/A. §-a szerint a képviselő-testület hivatalánál – így a közös önkormányzati hivatalánál – foglalkoztatott köztisztviselők alapilletmény-eltérítésére a Kttv. 133. §-ának (3) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy az eltérítés a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra állapítható meg.A Kttv. – fentebb hivatkozott – 133. §-ának (1) bekezdésében rögzített illetményfogalomra, valamint a 234/A. §-ában meghatározott alapilletmény-eltérítés időbeli hatályára is figyelemmel a köztisztviselő 2023-ban vagy azt megelőzően megállapított alapilletmény-eltérítése a szabadság kiadásakor, azaz 2025 novemberében, illetve ezt követően nem vehető figyelembe a felgyűlt[…]

Részlet a válaszából: […] [Mt. 97. § (2) bek.].Ha a munkáltató szeretne eltérni az áthelyezett munkanapokra vonatkozó szabályozástól, akkor ehhez egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és ehhez kapcsolódóan általában munkaidőkeret – elrendelésére van szükség [Mt. 93. § (1), (4) bek., 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretnek ilyenkor rendeltetésszerűen „le kell fednie” az áthelyezéssel érintett naptári napokat. A kérdés szerinti esetben az október 18-át és október 24-ét. Nem lehet az a cél, hogy mindez csak az október 24-i napot érintse, hogy az áthelyezett munkanapot pedig a munkaidőkereten kívül le lehessen dolgoztatni. Amennyiben a munkáltató a munkaidőkeretet szabályosan elrendelte, akkor a 11/2024. NGM rendelet hatálya erre a foglalkoztatásra nem terjed ki, és az október 24-i nap munkanappá minősíthető. Ebben az esetben emiatt nincs rendkívüli munkavégzés.Amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet nem rendelt[…]

Részlet a válaszából: […] munkarendet vagy törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti, de a gyakorlatban alkalmazható. Ebben az esetben a munkáltató csak a munkaidő egy részét, a törzsidőt osztja be maga (pl. minden hétköznap 10–14 óra), a fennmaradó munkaórákat, a peremidőt viszont a munkavállaló maga ütemezheti (pl. hétköznapokon 6 és 18 óra között). Így nem kell külön egyeztetnie a feleknek, ha egy adott munkanapon a munkavállaló korábban elmenne és máskor tovább maradna, ha a törzsidőt mindkét napon munkában tölti. Külön törvényi szabályozás hiányában ez a rendszer egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (munkaidőkeretnek) felel meg, ahol a munkavállaló döntheti el az adott napon teljesítendő munkaidőt azzal, hogy a törzsidőt mindenképpen le kell dolgoznia. Előre írásban meg kell határozni, hogy milyen időszakot ölel fel a munkaidőkeret, azaz milyen időszakon belül van lehetősége a munkavállalónak a munkaidő átcsoportosítására. Ez akár egyhavi is lehet [Mt. 93. § (4) bek., 94. § (1) bek.].A kötetlen munkarend még nagyobb szabadságot ad a munkavállalónak. Ilyenkor a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedi. Mivel kötetlen munkarendben a munkavállaló osztja be saját munkaidejét, nem kell alkalmazni a munkaidő és pihenőidők beosztási szabályait, és munkaidő-nyilvántartás[…]