Munkakör munkáltatói módosítása

Kérdés: Amennyiben a munkáltató „lefokozná” a munkavállalót, erre milyen lehetőségei vannak? Például üzletvezetői pozícióból eladóvá minősítenék vissza. Ez alapvetően a munkakör módosításával járna, ami a munkaszerződés kötelező eleme, így ahhoz mindenképpen kellene a munkavállaló hozzájárulása is, azonban nagy valószínűséggel nem egyezne bele a módosításba. Megoldás lehet esetleg a munkavállaló részére a folyamatos visszajelzés, hogy mik azok a problémák, fejlesztendő dolgok, amelyek a munkájával kapcsolatban felmerültek, és befolyásolja a cég működését? Minden hónapban zajlana egy értékelés, egy egyoldalú kommunikáció/visszajelzés, és egy adott negyedévre nézve meg lehet vizsgálni, hogy változott-e valami, vagy nem. Ha esetleg nem, akkor lehet módosítani a munkakört egyoldalúan?
Részlet a válaszából: […] munkáltatónak arra, hogy szankcióként, a nem megfelelő munkavégzés alapján egyoldalúan módosítsa a munkaszerződést alacsonyabb munkakörre. Erre csak egyéb hátrányos jogkövetkezményként (fegyelmi büntetésként) lenne lehetősége a munkáltatónak, de ehhez az szükséges, hogy ilyen szankció alkalmazására a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkaszerződés kifejezetten felhatalmazza [Mt. 56. § (1) bek.]. Fontos, hogy a munkakör[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Munkaközi szünet beosztása

Kérdés: A munkavállalók nyolcórás teljes munkaidőben dolgoznak, általános munkarendben. A napi munkaidőben összesen 90 perc munkaközi szünet van. Ebből 30 perc egybefüggő szünet, ezenfelül pedig a műszak hat órájában óránként 10 perces szünetek. Helyes-e az a megoldás, mely szerint ebből 60 percet a munkáltató nem tekint a munkaidő részének, így hivatalosan 6-tól 15 óráig állnak rendelkezésre?
Részlet a válaszából: […] kollektív szerződés rendelkezése, vagy a felek megállapodása szükséges. A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, az – a készenléti jellegű munkakör kivételével – nem minősül a munkaidő részének [Mt. 103. §, 86. § (3) bek. a) pont]. A kérdés szerinti esetben a munkáltató naponta 90 perc munkaközi szünetet biztosít, ám abból 30 perc a munkaidő részének minősül. Így a munkáltató nem lépi át a munkaidőnek nem minősülő munkaközi szünetre vonatkozó, napi 60 perces korlátot.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja

Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.
Részlet a válaszából: […] munkaidő-nyilvántartást nem kötelező a munkavégzés helyszínén tartani, de a munkáltató köteles a munkaidő-nyilvántartást objektíven, megbízhatóan, naprakészen és mindezek ellenőrzését lehetővé tévő módon vezetni (1/2022. Jogegységi határozat). A kérdésben leírt megoldás azért kifogásolható, mert a munkahelyen töltött idő nem egyezik meg a munkaidővel. Ahogy arra a kérdés is utal, előfordulhat, hogy a munkavállaló a munkaidő kezdetét megelőzően már a munkahelyen tartózkodik, vagy a munkaidő végeztével még ott marad (pl. mert ezzel tud igazodni a tömegközlekedés menetrendjéhez). Így olyan időszakok is bekerülnének a nyilvántartásba, amikor a munkavállalót nem terhelte rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség. A rendszert ezért úgy érdemes kialakítani, hogy a belépési adatokat felül lehessen vizsgálni, és korrigálni, hogy azok valóban a munkaidőt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt

Kérdés: A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató 8 órától 10 óráig, ennek van bármilyen akadálya? Ebben az esetben a 11 órás napi pihenőidő nem sérülne amiatt, hogy az a heti pihenőidővel együtt telik? Tehát péntek 16 órától péntek 24 óráig csak 8 óra telik el, így egybefüggően napi pihenőidő jogcímen 3 óra még fennmarad, azonban a szombat 0 órától már heti pihenőnap jogcímen pihen a munkavállaló egészen vasárnap 24 óráig.
Részlet a válaszából: […] pihenőnapra elrendel rendkívüli munkaidőt. Az Alkotmánybíróság [12/2020. (VI. 22.) AB határozat] és az Európai Unió Bírósága (C-477/21. MÁV-Start eset) is rámutatott, hogy a napi és a heti pihenőidő nem telhet párhuzamosan, tehát a jelen esetben mindkét jogcímen, egymást követően kell beosztani a kétféle pihenőidőt a munkavállalónak. Erre megoldás lehet, ha a munkáltató nem heti pihenőnapot, hanem egybefüggő 48 óra heti pihenőidőt alkalmaz [Mt. 106. §]. Ilyen esetben a pénteki munkaidő 16 órakor véget ér, innen számítandó a 11 óra egybefüggő napi pihenőidő, ami szombaton hajnali háromkor ér véget. Ezt követően a hétfői 8 órás munkakezdésig beosztható az egybefüggő 48 órás heti pihenőidő. Ezt ugyan a jelen esetben rendkívüli munkavégzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
Részlet a válaszából: […] állási, sem munkavégzési kötelezettsége. Így a hajnali órákra elrendelt készenlét is értelmetlen, hiszen hétfőn 0 órától már a szabadságát tölti. Megjegyezzük, hogy a munkáltató a munkanap fogalmát a naptártól eltérően is megállapíthatja, ha a munkarend alapján a beosztás szerinti napi munkaidő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra is beosztható. Ilyen esetben a naptári nap helyett egy megszakítás nélküli huszonnégy órás időtartam is tekinthető munkanapnak, például reggel 6 órától másnap reggel 6 óráig. Ugyanez megtehető a heti pihenő- vagy a munkaszüneti nap kapcsán is, azzal, hogy a 7 és 22 óra közötti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Pótszabadság – életkor helyett a besorolás alapján

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó munkavállalónak a munkáltató nem hajlandó megadni az életkor után járó pótszabadságot, besorolásra hivatkozva. Az évi 10 munkanap pótszabadság helyett csak a besorolás szerinti 7 munkanapot kapja meg. Ezt megteheti a munkáltató? A munkavállaló 45 év feletti, járna neki a 7 besorolás szerinti napon felül az életkor szerinti plusz 10 nap is, vagy csak az egyik jogcím? Számít az életkor után járó pótszabadság kiadásakor, hogy az illető előtte évekig külföldön dolgozott?
Részlet a válaszából: […] jogcímen is megilleti, kivéve, ha maga az Eszjtv. eltérően rendelkezik [Eszjtv. 6. § (8) bek.]. Az Eszjtv. 6. §-a számos pótszabadságot meghatároz, emellett pedig úgy rendelkezik, hogy az alapszabadságra és a besorolás szerinti pótszabadságra irányadó (1) és (2) bekezdésben foglaltakon túl az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló egészségügyi dolgozót megilleti az Mt. 118–120. §-a szerinti szabadság is [Eszjtv. 6. § (14) bek.]. Ebben az esetben tehát az Eszjtv., mint speciális szabály, pontosan meghatározza, hogy az Mt. mint háttérjogszabály mely rendelkezéseit kell alkalmazni az egészségügyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadság pénzbeli megváltása – elévülés egészségügyi szolgálati jogviszonyban

Kérdés: Egészségügyi szolgálati jogviszony megszűnése esetén hány évre visszamenőleg tarthat igényt a munkavállaló a ki nem vett szabadság pénzbeli megváltására?
Részlet a válaszából: […] esedékessé válik [Ptk. 6:22. § (2) bek.]. A szabadság pénzbeli megváltását a munkaviszony megszűnésétől, felmondás esetén az utolsó munkában töltött naptól számított öt munkanapon belül kell kifizetni, ez tehát az esedékesség időpontja [Mt. 80. § (2) bek.]. A szabadság pénzbeli megváltása ettől az időponttól számított három évig követelhető. Fontos, hogy csak azt a szabadságot kell pénzben megváltani, ami a munkavállalót a munkaviszonya megszűnésekor időarányosan megillette volna. Ebből a szempontból lényeges, hogy az Eszjtv. szerint a szabadság nem halmozódhat [Eszjtv. 6. § (13) bek.]. Azaz, ha a jogviszonya fennállása alatt a munkavállalónak lehetősége[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Bérkifizetés akadályoztatott munkavállalónak

Kérdés:

Egy cégnél a dolgozó hosszas kórházi kezelésre szorul, valószínűleg már nem tér vissza dolgozni. A munkáltató nem találja a legjobb megoldást a bére kifizetésére, valamint a későbbi táppénzkifizetésre. A munkavállalónak nincs saját bankszámlaszáma, ahova lehetne utalni, készpénzben szokta a bért megkapni. A cég ügyvezetője azt javasolta, egyik kollégája vigye be neki a bért és a bérlistát aláírásra, hogy átvette. A munkavállalónak van egy kiskorú gyermeke, akinek az édesanyjával nem élnek együtt. Van-e arra lehetőség, hogy az anya átvegye a bért és táppénzt meghatalmazás ellenében, esetleg az ő számlájára utalni? Milyen kézenfekvő megoldás lehetséges egy ilyen helyzetben?

Részlet a válaszából: […] tartózkodási helyre történő megküldés előre láthatóan eredménytelen lesz, ha ott nem él olyan személy, aki annak átvételére a munkavállaló nevében jogosult lenne. A munkabért egyébként a munkavállaló nevében az általa meghatalmazott képviselője is átveheti, vagy hozzátartozója [Mt. 294. § 81) bek. b) pont], azaz például házastársa, gyermeke meghatalmazás nélkül is, ha a munkavállaló a munkabér átvételéről szóló jognyilatkozatát nem tudja megtenni [Mt. 21. § (1) bek.].A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások és a baleseti táppénz iránti kérelmek benyújtása, továbbá a kifizetőhely feladatellátása során az egészségbiztosító által rendszeresített, az egészségbiztosító honlapján, illetve a személyre szabott ügyintézési felületen közzétett nyomtatványoknak megfelelő érvényes nyomtatványokat kell használni [Ebtv. 61. § (5a) bek]. A táppénz iránti kérelemben a kérelmező nyilatkozhat úgy, hogy az ellátás folyósítását nem bankszámlára, hanem megadott címre történő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Átalány-költségtérítés megállapítása jegyzőnek

Kérdés: Adható-e a jegyzőnek is pénzbeli – elszámolási kötelezettség nélküli – költségtérítés, hasonlóan a polgármester és az alpolgármesterek költségtérítéséhez az illetménye maximum 15%-a erejéig? Jelenleg kap személyi illetményt és cafeteriát, ahogyan minden más köztisztviselő a hivatalban, illetve a jogszabályban előírt 18 Ft/km útiköltség-térítést tekintettel arra, hogy saját tulajdonú gépkocsival jár dolgozni a város közigazgatási határán túlról.
Részlet a válaszából: […] kormányzati szolgálati jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni [Kttv. 75. § (1) bek. i) pont]. Ezen túlmenően az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben a Kttv. keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat [Kttv. 237. §]. A törvény nem ad felhatalmazást arra, hogy a jegyző is – a polgármesterhez hasonlóan – átalány-költségtérítésben részesüljön, csak az indokolt – azaz a tételesen elszámolt –[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Bérpótlék-elszámolás a munkanap meghatározása alapján

Kérdés: Két munkavállalói csoportunkra szeretnék pótlékokra vonatkozóan kérdést feltenni. Az egyik csoport készenléti jellegű munkakör, 24 órás beosztással (6:00 vagy 7:00 a kezdete, másnap 6:00 vagy 7:00 a vége), a másik csoport több műszakos, megszakítás nélküli 12 órás beosztással (7:00–19:00, 19:00–7:00). A két csoportra vonatkozóan mi a helyes elszámolási mód a vasárnapi pótlékra, illetve az ünnepnapi pótlékra vonatkozóan? Jelenleg, ha vasárnap reggel kezdenek, akkor a készenlétieknél 24 óra, a több műszakosnál pedig 12 óra vasárnapi pótlékot számolunk el. Az ünnepnapnál ugyanez a helyzet. Úgy kellene az elszámolást alkalmazni, hogy akik vasárnap 7:00-től kezdenek, azoknak hétfő 0:00-ig kellene a vasárnapi, illetve, ha ünnepnap, akkor az ünnepnapi pótlékot elszámolni? Akik pedig szombat 7:00-től, illetve 19:00-től kezdenek, nekik vasárnap 0:00-tól kellene elszámolni a pótlékot 7:00-ig?
Részlet a válaszából: […] § (1)–(2) bek.].A kérdés szerinti esetben az első munkavállalói csoportban a munkavállalóknak 6:00-kor vagy 7:00-kor kezdődik a munkanapjuk, amely a következő naptári napon ugyanezen időpontban fejeződik be (megjegyezzük, hogy egy munkavállaló esetén ez nem változhat napi szinten, mivel akkor sérülne a pihenőnaphoz/pihenőidőhöz való joga). Ebből következően munkajogi szempontból a munkaszüneti napjuk és a vasárnapjuk is ebben a 24 órás időegységnek megfelelően alakul, azaz a naptári vasárnapjuk vasárnap 6 (vagy 7) órakor kezdődik, és a naptári hétfőn 6 (vagy 7) órakor ér véget.A pótlékot arra az időre kell kifizetni, amely munkajogi szempontból, a fentiek alapján meghatározott módon vasárnapnak, illetve munkaszüneti napnak minősül; azaz az eddig alkalmazott számfejtés helyes volt.A másik munkavállalói csoportban a munkavállalóknak 7:00-kor kezdődik a munkanapjuk (19 órakor nem kezdődhet), amely a következő naptári napon ugyanezen időpontban fejeződik be. Ebből következően munkajogi szempontból a munkaszüneti[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
1
2
3
4