Áthelyezés időpontjának meghatározása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató áthelyezés céljából kívánt "kikérni" egy közalkalmazottat egy másik, szintén Kjt. hatálya alá tartozó munkáltatótól. A közalkalmazott október 7-én tanúk jelenlétében tájékoztatta a vezetőséget arról, hogy október 15-ével már a másik munkáltatónál kezdene. A vezetőség ezt tudomásul is vette, nem volt ellenvetésük, mégis a kikérő és az október 12-i háromoldalú megállapodás megérkezése után válaszlevelükben egy hónappal meghosszabbították az átadó munkáltatónál még eltöltésre kötelezett időt, arra hivatkozva, hogy csak október 12-ével jutott a tudomásukra. (Régi gyakorlat az átadó munkáltatónál, hogy általában egy hetet kér a közalkalmazott munkakörének átadásához, és még soha nem volt példa ilyen hosszú időre történő kötelezésre.) Az átvevő munkáltató joggal érezte úgy, hogy az átvenni kívánt közalkalmazott nem tájékoztatta időben vezetőit, ezért került sor a kellemetlen helyzetre, illetve felmerült a közalkalmazott megbízhatóságának kérdése is. A közalkalmazott illetménye jóval magasabb lenne az átvevő munkáltatónál, ami így jövedelemkiesést jelent a számára. Az áthelyezés elindítása óta a negatív megkülönböztetésre, megaláztatásra is alkalmanként sor kerül. Van-e valamilyen lehetőség, hogy a közalkalmazott az őt ért kellemetlenségek miatt munkaügyi pert kezdeményezzen?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. értelmében áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia [Kjt. 26. § (1) bek.]. A törvény ki is emeli, hogy az áthelyezés során meg kell állapodni a közalkalmazott új munkakörében, munkahelyében,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.
Kapcsolódó címkék:  

Rendkívüli munkaidő kötetlen munkarendben

Kérdés: Társaságunknál néhány vezető beosztású kolléga kötetlen munkaidőben dolgozik, esetükben nem tartjuk nyilván a munkaidőt, és túlóra-kifizetés sincs. Amikor a nyári szabadságolások miatt bejönnek helyettesíteni szombaton nem kötetlen munkaidős kollégákat, van-e akadálya annak, hogy túlórapótlékot fizessünk? Tehát nem a saját munkakörükben dolgoznak szombaton 8 órát, ezt szeretnénk honorálni nekik. Összefér-e ez a kötetlen munkaidőre vonatkozó megállapodással?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkáltató a munkaidő beosztásának jogát – a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel – a munkavállaló számára írásban átengedheti. Ezt nevezzük kötetlen munkarendnek. A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Rendkívüli munkavégzés tiltás ellenére

Kérdés: Az ügyvezetőnk kiadott egy utasítást a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatban, amelyben meghatározta, hogy a termelési területen kizárólag az üzemvezető vagy a termelési vezető rendelhet el túlórát. Az utasítást minden faliújságon közzétettük a gyártósorok mellett, illetve csoportos szóbeli tájékoztatót is tartottunk róla a műszakoknak, mivel korábban is sok gondunk volt a túlórákkal. Ennek ellenére több munkavállalónk is a beosztás szerinti munkaidőn túl dolgozott, a műszakvezetők kérésére, ami a hónap végével derült ki, a jelenléti ívekről, illetve azok alapján a munkavállalók elmondásából. A dolgozók szeretnék megkapni a túlóradíjat, viszont nem szeretnénk ezt kifizetni nekik, mivel tudták, hogy milyen utasítások vannak érvényben. Ki kell fizetnünk a túlóradíjat?
Részlet a válaszából: […] Rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő munkaidő [Mt. 107. § a) pont]. A munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül 50% bérpótlék vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – azonos tartamú, alapbérrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Vezetői pótlék figyelembevétele a távolléti díj számítása során

Kérdés: A felmentési időmet töltöm 2015. április 15-étől. A munkaadóm úgy döntött, hogy augusztus 15-től, amikor már nem kell dolgoznom, megvonja tőlem a vezetői pótlékot. Megteheti-e ezt olyan indokkal, hogy már nem végzem a feladatot?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben foglaltakból nem derül ki egyértelműen, de a kérdező feltételezhetően közalkalmazotti jogviszonyban áll munkáltatójánál, vezetői megbízásban, s mint megbízott vezetőt vezetői pótlék illette meg [Kjt. 70. § (1) bek.]. Amennyiben a közalkalmazotti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Munkáltatói jogok átruházása – csoportos leltárfelelősség

Kérdés: Cégünknél csoportos leltárfelelősségi megállapodást szeretnénk kötni. Sajnos azonban abba a problémába ütköztünk, hogy a leltárt a raktáros és az ügyvezető kezeli együttesen. A raktáros felett az ügyvezető gyakorolja a munkáltatói jogokat, míg az ügyvezető felett az egyik tag mint tulajdonos. Ilyen esetben kinek kell aláírnia a megállapodást munkáltatói oldalról, illetve hogy kezelhető egységesen a leltárfelelősség?
Részlet a válaszából: […] ...megállapodás akkor köthető, ha a leltári készletet több munkavállaló kezeli [Mt. 184. § (3) bek.]. Amennyiben az ügyvezető is megfelel a fenti követelményeknek, akkor nincs akadálya, hogy munkavállalóként vele is csoportos leltárfelelősségi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 2.

Vezetői megbízás pályáztatás mellőzésével

Kérdés: A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a magasabb vezető és a vezető beosztás ellátására szóló megbízásra a megbízási jogkör gyakorlója a 20/A. § (1) és (3)–(8) bekezdései alkalmazásával pályázatot köteles kiírni. Ugyanezen jogszabályhely (5) bekezdése említi a vezetői megbízás esetén a pályáztatás alóli kivételeket: "A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthető
a) a 20/A. § (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti esetben, továbbá
b) ha a közalkalmazott az erre vonatkozó megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval."
A kérdésünk arra vonatkozik, hogy az (5) bekezdés a) és b) pontjai külön-külön vagy együttesen vizsgálandó feltétel-e? Adható-e vezetői megbízás pályázat mellőzésével olyan közalkalmazottnak, aki a vezetői megbízást megelőzően legalább egy éve közalkalmazotti jogviszonyban áll a munkáltatóval úgy, hogy nem állnak fenn a Kjt. 20/A. §-a (2) bekezdésének a)-b) pontjai szerinti feltételek?
Részlet a válaszából: […] ...tartalma, hogy az konjunktív, illetve vagylagos feltételt jelöl-e. A Kjt. kérdéssel érintett 20/B. §-ának (5) bekezdése: A magasabb vezető és a vezető beosztás ellátása – a munkáltató vezetője kivételével – pályázat kiírása nélkül is betölthetőa) a 20/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Adatok mentésének megtagadása céges laptopról

Kérdés: Vezető beosztásban voltam egy kisvállalkozásnál. A munkaviszonyom ellátásához a cégtől kaptam egy laptopot, amit szóbeli megegyezés alapján magáncélra is használhattam munkaidőn kívül. A munkáltatóm teljesen váratlanul felmondott nekem, és azonnal visszavette a laptopot is, nem maradt időm a személyes dokumentumaim mentésére és törlésére. Azóta nem is engedett a géphez hozzáférést, holott többször kértem, hogy a jelenlétében hadd mentsem le a saját dokumentumaimat. Megteheti, hogy megtagadja a személyes dokumentumaim, képeim lementését?
Részlet a válaszából: […] A laptop és egyéb adathordozó használatához célszerű, ha a munkáltató adatvédelmi szabályzatot készít, melyet megismertet a munkavállalókkal. Ebben rögzítésre kerülhet, hogy a munkaeszközöket lehet-e magáncélra használni, amennyiben igen, meddig és milyen keretek között....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Közalkalmazott magasabb vezető rendkívüli munkájának ellenértéke

Kérdés: A közalkalmazott, aki magasabb vezető (óvodavezető), jelezte írásban a munkáltatói jogkör gyakorlójának, hogy jelentős többletmunkát végzett az év során, ezért kéri, hogy szabadidőként ezt az indokoltan túldolgozott munkaidőt "lecsúsztathassa". Hivatkozik az Mt. 143. §-ára. Nevezett részére túlmunka elrendelésére nem került sor. Lehet-e túlmunkát elrendelni részére egyáltalán, illetve esetében kell-e biztosítani a túlmunkáért járó szabadidőt?
Részlet a válaszából: […] ...munkavégzés esetén a magasabb vezető közalkalmazottat is megilleti annak ellenértéke. Ez alól kivétel, ha a magasabb vezető a munkáltató döntése alapján kötetlen munkarendben dolgozik. Ekkor ugyanis munkaideje beosztását maga jogosult meghatározni (Mt. 96. §)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.

Felmentett intézményvezető munkavégzés alól történő mentesítése

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó intézmény vagyunk. Az intézményvezető november 23-ával nyugdíjba megy, négy hónappal ezelőtt megkezdte 8 hónapos felmentési idejét. Annak második felé­re mentesíteni kell őt a munkavégzés alól, ami most jött el. Feladatait a helyettese fogja ellátni. Az intézményvezető akkor is kapja az intézményvezetői pótlékot, amikor már a munkavégzés alól felmentett lesz? A helyettese a saját intézményvezető-helyettesi pótlékán felül a többletmunkáért milyen ellenszolgáltatásban részesülhet?
Részlet a válaszából: […] ...mentesítés (távollét) kezdő időpontját megelőző utolsó hat hónapra (ún. irányadó időszak) kifizetett illetménypótlék – vagyis a vezetői pótlék – is figyelembe veendő. E szerint az intézményvezető a mentesítés ideje alatt nem közvetlenül az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 1.

Munkaidőkeret: az egyenleg "lenullázása"

Kérdés: Irodában dolgozó munkatársaink három hónapos munkaidőkeretben dolgoznak. A harmadik hónap vége felé, ahogy látszik a többlet, megpróbálják "lecsúsztatni", hogy lehetőleg nullára jöjjön ki. Van-e akadálya a teljes napos lecsúszástatásnak? Tehát ha 16 óra többlete van, nem dolgozik két napot. Vagy mindennap meg kell lenni a négy órának, tehát naponta legfeljebb négyet csúsztathat le?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. A munkaidőkeret lejártakor kell egybevetni a munkavállaló ténylegesen teljesített munkaidejét és azt, amire az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 10.
1
58
59
60
96