Szakképzési munkaszerződés saját munkavállalóval

Kérdés: Társaságunk duális képzőhely, 2023 őszén saját munkavállalóinkat beiskoláztuk munkakörükhöz tartozó technikusi képzésre (1,5 éves felnőttképzés keretében), a féléves alapképzés után a szakirányú oktatás társaságunknál 2024. január 1-jétől indult. A kollégák eredeti munkaszerződését (teljes munkaidő, napi 8 óra, alapbér, munkakör) nem módosítottuk, nem arányosítottuk, ezzel párhuzamosan szakképzési munkaszerződést kötöttünk. A képzés befejezése 2025. január 31. A társaságunknál teljesítendő szakirányú oktatás tervezett időtartama: 949 óra (127 elméleti, 822 gyakorlati foglalkozás). A képzés megvalósításának alapvető célja, hogy megfelelő szakképzettséggel, tudással rendelkező kollégáink legyenek. A gyakorlati képzés az esetek nagy részében pihenőnapokon zajlik (átlagban heti 2×8 órában), az így keletkező többletóra költségével számoltunk. A kollégák munkaideje egyenlőtlenül van beosztva – folyamatosan termelő üzem vagyunk –, napi 12 órában dolgoznak, a munkaidő-beosztás szabályainak figyelembevételével, 12 havi munkaidőkeret alkalmazása mellett (kollektív szerződés alapján). A főfoglalkozású, heti 40 órás munkaviszony mellett, heti 16 órával a szakképzési munkaviszony bejelentésre került. A szakképzési munkaszerződés alapján a kollégák részére szakképzési munkabért fizetünk. A két jogviszonyban teljesített órát (munkaidő és szakirányú oktatás) hogyan kell értelmezni, kezelni munkaidőkeret esetén? Az Mt. megállapodással is maximum 400 óra rendkívüli munkavégzést enged, vagyis, ha a szakirányú oktatás időtartamát nézzük, több mint 2 évre kellett volna tervezni? A szakirányú oktatás időtartama minden esetben rendkívüli munkaidőnek minősül? A szakirodalom szerint a szakképzési munkaszerződésben rögzítendő heti kötelező munkaidőt úgy kell kiszámítani, hogy a szakirányú oktatási óraszám mellett lehetővé kell tenni az időarányosan járó szabadság kiadását. Ez a kollégáim esetében további 96 órát jelent. Emellett jellemzően az alapjogviszonyban is keletkezik 12 hónap alatt rendkívüli munkaidő, minimum 50-70 óra.
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a felek között két jogviszony áll fenn párhuzamosan. Az egyik egy általános teljes munkaidőre (heti 40 órára) létesített munkaviszony, a másik egy heti 16 órás szakképzési munkaszerződés. Ezt a jogszabályok nem tiltják, egyedül arra van előírás, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Szabadság elszámolása hosszabb teljes munkaidőben

Kérdés: Portásokat alkalmazunk heti 45 órás bejelentéssel. A beosztás szerinti napokon 12 órát dolgoznak. A szabadságot a beosztás szerinti napokon a beosztás szerinti órában számoljuk el. Egy 50 éves portásnak, aki megváltozott munkaképességű, hány óra szabadság jár egy évben? Általános, heti 40 órás munkaviszonyban járna neki (30×8)+(5×8) = 280 óra.
Részlet a válaszából: […] A szóban forgó munkavállalót a 20 munkanap alapszabadságon felül 10 munkanap életkori pótszabadság és – megváltozott munkaképessége okán – további 5 munkanap pótszabadság illeti meg [Mt. 116-117. §, 120. §]. A munkavállalót megillető szabadság mennyisége...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 5.

Egyházi fenntartású intézmények a Panasz-tv. hatálya alatt

Kérdés: A Panasz-tv. hatálya kiterjed-e az egyházakra, illetve az egyházi fenntartásban működő intézményekre (köznevelési, szociális stb.)? Kötelező-e ezen szervezeteknek is visszaélés-bejelentő rendszert működtetni?
Részlet a válaszából: […] ...a foglalkoztató, amely legalább 50 személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, belső visszaélés-bejelentési rendszert hoz létre [Panasz-tv. 18. § (1) bek.]. Foglalkoztató az, aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 13.

Mobiltelefon bevitelének szabályozása a munkahelyen

Kérdés:

Előírhatja a munkáltató, hogy a munkavállalók a – gyári, de akár irodai – munkaterületre nem vihetik be magukkal a mobiltelefonjaikat? Ha igen, akkor milyen okból és milyen formában kerülhet sor erre a tilalomra?

Részlet a válaszából: […] ...kötheti engedélyhez; minden más bevitt dolog vonatkozásában viszont elő­írhatja azok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését [Mt. 168. § (2) bek.].A mobiltelefon a mai társadalomban a munkába járáshoz szükséges, mindennapi eszköznek minősül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 28.

Munkavégzési hely meghatározása

Kérdés: Cégünk (A cég) székhelyén egy másik cég (B cég) gépét tároljuk. B cég egy munkavállalóját dolgoztatja ezen a gépen. B cégnek ezen a címen nincs bejelentett telephelye. Hogyan dolgozhat munkaügyileg rendezetten B cég alkalmazottja A cég székhelyén? A dolgozónak A céggel nincs semmiféle szerződése. Milyen dokumentumok szükségesek ahhoz, hogy egyáltalán bejöhessen a cég területére, és ott munkát végezhessen?
Részlet a válaszából: […] ...van-e olyan szerződés, amely "B" cég számára lehetővé teszi, hogy "A" cég székhelyén foglalkoztasson munkavállalót – a telephely bejelentése cégjogi szempontból ehhez nem követelmény. Ha nincs ilyen szerződés (pl. csak raktári szolgáltatási szerződést kötöttek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 7.

Munkaviszony-megszűnés időpontja – ha másik napra "nyúlik át" a munkanap

Kérdés:

Egy internetes szakmai fórumon vita bontakozott ki a tagok között azzal kapcsolatban, hogy ha az adott munkavállaló éjszakás műszakban dolgozik utoljára szombat 22 órától vasárnap reggel 6 óráig, akkor melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya: szombaton vagy vasárnap? A munkanap szombat 6 órától vasárnap 6 óráig tart, tehát az átnyúló 6 óra időtartam a szombati munkanaphoz tartozik. A munkaviszony-megszüntetés módja a kérdéses esetben egyébként felmondás harmincnapos felmondási idővel. De van-e különbség a felmondáshoz képest, ha a felek közös megegyezéssel történő munkaviszony-megszüntetésben állapodnak meg, és ugyanúgy a szombat az utolsó teljesítendő munkanap? Az egyik tábor az Mt. 87. §-ának (1) bekezdésére hivatkozva – a naptári naptól eltérő munkanap-meghatározás miatt – a szombattal történő munkaviszony-megszüntetést és jogviszony-kijelentést tartja helyesnek, mivel a teljes munkavégzés a szombati munkanaphoz tartozik, és úgy is kerül elszámolásra attól függetlenül, hogy fizikailag vasárnap reggel 6-kor ér véget a munkavállaló munkaideje. A másik tábor véleménye szerint vasárnappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél után is van még munkavégzés, és ez esetben biztosítotti bejelentés nélkül dolgozna a munkavállaló. Érv erre az egyszerűsített foglalkoztatás, mivel azt is két napra kell jelenteni ilyen esetben, illetve, hogy a biztosítási jogviszony naptári napra szól. Bár a Tbj-tv. 8. §-ának (1) bekezdése úgy fogalmaz, hogy "a biztosítás – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn". Tehát ez a törvényi szabály nem említ naptári napot. Amennyiben Önök szerint az Mt. 87. §-ának (1) bekezdése ellenére továbbra is a vasárnapi munkaviszony-megszüntetési időpont a helyes válasz (amint az a Munkaügyi Levelek 175. számában a 3475. számú kérdésre adott válasz szerint is megfogalmazásra került), a vasárnaphoz milyen jelenléti adat rendelhető a kiléptetéshez egy bérprogramban? A 8 óra munkavégzés a szombati munkanaphoz elszámolásra kerül, a vasárnap így "üres". Felmerült igazolt nem fizetett távollét, valamint pihenőnap beállítása, de valójában egyik sem tűnik teljesen helyes megoldásnak.

Részlet a válaszából: […] ...lejártával szűnik meg maga a munkaviszony is. Megítélésünk szerint ebben a körben nem lehet az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére vonatkozó analógiát alkalmazni, és a Tbj-tv. biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos utalása [Tbj-tv. 8. §] sem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Visszaélés-bejelentő rendszer megfelelősége

Kérdés:

A foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentő rendszer működtetésével kapcsolatban kérném segítségüket, a bejelentés módjának megtételére vonatkozón. Mindenképpen kötelező-e biztosítani, hogy a visszaélés-bejelentő rendszer írásban és szóban is tudjon bejelentést fogadni? Vagy szabályozható a rendszeren belül, hogy például csak írásban küldött bejelentések fogadását biztosítja megfelelő tájékoztatás mellett? Amennyiben mindenképpen kötelező szóban is biztosítani a bejelentést, akkor abban az esetben kötelező a személyes és a telefonon történő bejelentést is biztosítani, vagy elegendő csak az egyiket, megfelelő tájékoztatás mellett? Szóbeli bejelentés esetén (mind személyesen, mind telefonon) meghatározható-e egy ügyfélfogadási idő?

Részlet a válaszából: […] ...bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni [Panasz-tv. 21. § (1) bek.]. A 2019/1937. irányelv rendelkezései alapján a bejelentés lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 5.

Román állampolgár – távmunkában Romániából

Kérdés:

Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Részlet a válaszából: […] ...bejelenteni a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, így a román munkavállaló foglalkoztatását is. A bejelentés személy­azonosításra alkalmatlan módon tartalmazza a foglalkoztatottak számát, életkorát, iskolai végzettségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.

Szülői szabadság igénylése fizetés nélküli szabadság után

Kérdés:

Munkavállalónk bejelentette, hogy május 5-től, gyermeke kétéves korától megszünteti a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadságot. Azonban nem jönne még vissza dolgozni, hanem igénybe venné a 44 munkanap szülői pótszabadságát. Ha ez lejárna, még mindig nem állna munkába, mert ez után viszont a felgyűlt fizetett szabadságát használná fel. Van-e akadálya ennek az eljárásnak?

Részlet a válaszából: […] ...szabályok alapján tehát nincs akadálya, hogy a munkavállaló még a gyermeke hároméves kora előtt – figyelemmel a 30 napos előzetes bejelentési szabályra is – kérje a fizetés nélküli szabadság megszüntetését, és ezt követően – betartva a 15 napos határidőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Munkaszerződés érvényes létrejötte bejelentési kötelezettség teljesítése esetén

Kérdés:

Mi történik akkor, ha a munkaszerződést a munkáltató részéről nem az arra feljogosított személy írta alá, ám a munkavállaló bejelentése a munkába lépést megelőző napon megtörtént az adóhatósághoz? Ilyen esetben is érvényesen jött létre a munkaviszony?

Részlet a válaszából: […] ...jogkövetkezményei nem alkalmazhatóak. Hogy ez valóban így volt-e, a rendelkezésre álló adatokból nem tudjuk megállapítani, ám a bejelentés ténye arra enged következtetni, hogy a munkáltató a bejelentéssel mintegy "megerősítette" a munkaviszony létrejöttét....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.
1
2
3
19