Bizalomvesztésre alapított felmentés vagy hivatalvesztés

Kérdés: Egyik – válófélben lévő – kolléganőnk sorozatosan késett, a munkahelyén iktatással kapcsolatos munkaköri feladatait bizonyíthatóan egyáltalán nem látta el, amikor vezetője erre figyelmeztette, minősíthetetlen hangnemben válaszolt neki, munkaidejét a büfében és kollégáinak a magánéleti problémáit mesélve töltötte el, ami kollégáiban ellenérzést keltett, és munkavégzésüket is akadályozta. A munkáltató – a Kttv. hatálya alá tartozó önkormányzat – bizalomvesztésre hivatkozással kívánja megszüntetni a jogviszonyát, lévén, hogy megsértette a Kttv. 76. §-ának (2) bekezdésében szereplő kötelezettségeit, nevezetesen a vezető által meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való alkotó együttműködést, továbbá a szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó feladatvégzést. Megtehetjük-e biztonsággal ezt a lépést munkáltatói részről?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...a Kttv. 76. §-ának (1) bekezdése tartalmaz, nevezetesen: nem látta el a feladatait a jogszabályoknak, a hivatásetikai elveknek és a vezetői döntéseknek megfelelően, az általában elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. február 4.

Vezető visszahívása – a munkaviszony "sorsa"

Kérdés: Két hónapja leváltottuk az egyik igazgatósági tagot a cégünknél. Most kaptunk tőle egy levelet, hogy fizessük ki neki az utóbbi két hónapra járó munkabérét, mivel megítélése szerint a munkaviszonya továbbra is fennáll. Jogos-e a követelése úgy, hogy már a cégkivonaton sem szerepel, mivel a státusza ott is törlésre került?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Ptk. 3:25. §-ának (1) bekezdése értelmében megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatása) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. december 16.

Vezető kötetlen munkarendben – a túlóra díjazása

Kérdés: Az Mt. szerint foglalkoztatott vezetőnek, akinek a munkaszerződése alapján a munkaideje napi nyolc óra, és a munkarendje kötetlen, lehet-e túlmunkát pénzben megváltani? Vagy ez csak egy lehetőség a munkáltató számára, nem kötelező ellenértéket fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem kell alkalmazni, és nem kell munkaidő-nyilvántartást sem vezetni, csak a szabadságot kell nyilvántartani [Mt. 96. § (2)–(3) bek.].A vezető állású munkavállaló munkarendje – a felek eltérő rendelkezése hiányában – kötetlen [Mt. 209. § (1) és (4) bek.]. Fontos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Intézményvezető-helyettes – a megbízás egy képesítési feltételéről

Kérdés: Gimnáziumunk fenntartója a kinevezni javasolt intézményvezető-helyettes személyét nem fogadja el azzal az indokkal, hogy az intézményvezető-helyettes magasabb vezetőnek számít, ezért rendelkeznie kell pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsgával. Valóban így van ez?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Nemzetközi gépjárművezetői engedély – a megújítás költségei

Kérdés: Nemzetközi gépkocsivezetőként dolgozom, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Nekünk 5 évente felújító vizsgát kell tennünk (GKI-kártya), és 5 évente az ADR-igazolvány érvényesítésére is szükség van. Ennek a költségeit kinek kell fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kapcsolatban indokoltan merült fel [Mt. 51. § (2) bek.]. A kérdés szerinti esetben azt kell eldönteni, hogy a nemzetközi gépjármű-vezetői engedélyek megújításának a költségei az említett módon merülnek-e fel. Álláspontunk szerint a kérdést annak mentén...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.

Összeférhetetlenség – ha a férj a felesége főnöke

Kérdés: Mi a helyzet olyan esetben, ha egy állami intézet vezetője saját feleségét foglalkoztatja, olyan állásban, aminek igazából csak neve van, de igazán látványos munkát nem végez a feleség, nem is nagyon jár be dolgozni, de felveszi a fizetését?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...Mt. nem tiltja, hogy egy vezető állású munkavállaló együtt foglalkoztatható legyen a hozzátartozójával. A törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályok (Mt. 211. §) erre az esetre nem vonatkoznak. Így a vezető állású munkavállaló és...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 25.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői versenytilalmi megállapodás – nem mellőzhető az ellenérték

Kérdés: Lehet-e vezető állású munkavállalók esetében eltérni a versenytilalmi megállapodás ellenértékére vonatkozó szabályoktól, adott esetben ellenérték nélküli megállapodást kötni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ellenérték a megállapodás tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada [Mt. 228. § (1)–(2) bek.].A vezető munkaszerződése az Mt. Második Részében foglalt rendelkezésektől általában eltérhet, a törvény kifejezetten felsorolja azokat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.

Közös megegyezés – és az ezt követő igényérvényesítés

Kérdés: 2019. július 31-ével közös megegyezéssel felmondtunk többen egy kereskedelmi cégnél. A cég az üzletvezetőknek nem fizetett túlórát, pedig mindig minden vezetőnek nagyon sok volt. A munkáltató ezenfelül az Mt. számos szabályát megszegte. Van-e lehetőség még munkaügyi pert indítani?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt: közös megegyezéssel nem lehet felmondani a munkaviszonyt, csupán megszüntetni. A közös megegyezés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozatán, konszenzusán alapul, a felmondás viszont egyoldalú megszüntető...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.

Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör

Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt megjegyezzük, amennyiben az Ön munkaviszonyára kollektív szerződés hatálya is kiterjed, elképzelhető, hogy az további olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek a megválaszolandó kérdések tekintetében irányadók, és amelyeket értelemszerűen nem szabad figyelmen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.

Hozzátartozók kinevezése alá-fölé rendeltségi pozíciókba

Kérdés: A cég, ahol dolgozom, egy 20-25 fős társaság. Itt a társaságon belül dolgozik egy vezetőhelyettes, valamint az ő testvére mint dolgozó, valamint a testvére felesége mint dolgozó. Jelenleg folyamatban van a testvér feleségének kinevezése egyfajta vezetővé, mint a vezetőhelyettes alatt álló személy, de a testvér felett álló vezető. Nincs ebben valamiféle szabálytalanság, tekintve, hogy rajtuk kívül van a cégnél még vagy 20 dolgozó?
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs, mivel a munkáltató azt a személyt és olyan pozícióba nevezi ki, akit és amilyenbe szeretne – ez a munkáltatói minőségből eredő jogosultsága. Ilyen szabály az állami feladatellátáshoz kötődő jogviszonyokra jellemző, így például a közalkalmazotti jogviszonyban [Kjt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2019. november 4.
1
…
43
44
45
…
102