Találati lista:
191. cikk / 420 Önkormányzati munkaügyi pervesztés költsége – áthárítható-e a polgármesterre?
Kérdés: A város önkormányzata két munkaügyi pert veszített, aminek az összköltsége kb. 12 millió forint. A munkaügyi per oka, hogy a polgármester indokolás nélkül kirúgta az önkormányzati hivatalnál 30 éve dolgozó két szakembert. Ilyen látványos, szakmai indokkal nem alátámasztott elbocsátáskor is az önkormányzatnak kell kifizetni a költségeket, vagy az áthárítható a polgármesterre, mivel őt többen figyelmeztették arra, hogy a pert el fogja veszteni az önkormányzat?
192. cikk / 420 Munkavállalói lehetőségek szervezeti átalakítás esetén
Kérdés: A cégvezetéstől kapott hivatalos tájékoztatás szerint, részlegünket legkésőbb január 1-jével jelentősen átszervezik. Ez nemcsak a munkakörök változását jelenti, de egyesek új irodába költöznek, és – ami a legfontosabb – a munkabérek is módosulnának. A munkáltató a mostani havi alapbérek helyett mozgóbérre térne át. Így rosszabb teljesítmény esetén a havi keresetünk a mostanihoz képest 30%-kal is csökkenhetne. Milyen lehetőségeink vannak ebben a helyzetben? Mi történik, ha a munkavállaló nem fogadja el ezeket az új feltételeket? A kollektív szerződésünk szerint átszervezések esetén a felmondás előtt a munkavállalónak másik álláshelyet kell felajánlani. Csökken-e a végkielégítés, ha a felajánlott pozíciót valamiért nem fogadják el?
193. cikk / 420 Helyettesítési díj
Kérdés: Műszakvezetői beosztásban dolgozom a munkahelyemen. Munkaterületem sajátossága, hogy itt csak képzett gépkezelők dolgoznak, azaz hiányzásuk esetén helyettesítésüket diákkal, lízingelt munkaerővel nem lehet megoldani. Ez évben az ilyen hiányzások miatt én a műszakvezetői munkaköröm mellett nagyon sok munkanapon keresztül helyettesítettem az egyik beosztottamat. Jár-e nekem ezért helyettesítési díj?
194. cikk / 420 Írásbeli figyelmeztetés következményei
Kérdés: Az írásbeli figyelmeztetést követően mennyi ideig nem jár jutalom? Van-e az írásbeli figyelmeztetésnek "elévülési ideje"?
195. cikk / 420 Elfogultsági kifogás elbírálása
Kérdés: Végrehajtási kifogásomra teljes személyes költségmentességet kaptam. A bírósági titkár az eljárásában részben helyt adott a kifogási kérelmemnek, viszont kötelezett arra, hogy a 15 000 Ft illeték felét, 7500 Ft-ot fizessek meg, mivel csak részben lettem pernyertes. Jogszerűen járt el az eljárásban a bírósági titkár? Egy másik ügyben a kártérítési keresettel éltem, amely 2017. február 5. napján érkezett meg a munkaügyi bíróságra. Ez ügyben a mai napig nem kaptam választ a bíróságtól. Az iratbetekintés során nem tudták elém tenni az e dátummal ellátott, érkeztetett keresetemet, ezért panasszal éltem a bíróság elnökénél. Az ítélőtáblától kaptam egy olyan, nem létező perszámra hivatkozó határozatot, hogy az elfogultsági kérelmemet elutasították, és nem teszik át a kereseti kérelmemet másik bíróságra. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; de felülvizsgálati kérelemmel azért élhetek ellene? Ugyanis nem egyértelmű az ítélőtábla határozata, hogy csak az elfogultsági kérelmemet utasította el, vagy az a kártérítési keresetemre is kiterjed-e.
196. cikk / 420 Közalkalmazotti kötelezettségszegés következményei
Kérdés: Egy pszichiátriai rehabilitációs osztályon nyolc éve dolgozó nővér édesanyja nemrégiben meghalt, és azóta nem tud otthon rendesen aludni. Az egyik éjszakai ügyelet során elaludt a munkahelyén úgy, hogy alig tudták felkelteni, miközben egy beteg nem érezte jól magát. Egyébként az ügyeletben van egy társa is. Az ügyeletes orvos állítása szerint alkoholt fogyasztott, és ezért nem tudta ellátni a munkáját, illetve ezért aludt el. Ellenben ő nem fogyasztott alkoholt ezen az estén, a jegyzőkönyvet pedig csak reggel írták meg, amelybe belekerült az alkoholfogyasztás gyanúja, de ennek ellenére nem szondáztatták meg. Most "betegszabadságra küldték", és meghallgatást fognak tartani. Mire lehet számítani egy ilyen meghallgatáson? Megszüntethetik-e a jogviszonyát az efféle mulasztása miatt? Helyesen járt-e el az adott személy?
197. cikk / 420 Személyi illetmény összegének emelése
Kérdés: Képviselő-testület hivatalában személyi illetmény került megállapításra 2017. március 1-jétől 2018. február 28-ig. Megemelheti-e a munkáltató ezen időtartamon belül a személyi illetmény összegét? Amennyiben igen, akkor már 2018. január 1-jétől is megteheti? Új köztisztviselő belépése esetén a kinevezéstől számított két hónap múlva elvégzett teljesítményértékelést követően lehet-e év közben is megállapítani személyi illetményt a tárgyévet követő év február végéig?
198. cikk / 420 Előadó-művészeti ágazati pótlék kollektív szerződésben
Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.
199. cikk / 420 Betegszabadság és munkaidő-beosztás
Kérdés: Betegszabadság alatt a munkáltatóm kötelező oktatást írt elő, amin nem jelentem meg, mivel influenzás voltam. Az orvosi igazolás ellenére erre a napra nem számoltak el betegszabadságot, három helyett két nap szerepel a bérlapomon. Megteheti a munkáltató, hogy betegség alatt áthelyezi a munkaidőt későbbi nap(ok)ra?
200. cikk / 420 Alkalmassági vizsgálat felülvéleményezése
Kérdés: Erdész, vadász munkakörben dolgozom egy állami cégnél. Lejárt a munkaköri alkalmasságim, ideértve a pszichológiai alkalmasságit is. A cég telephelyén kezembe nyomtak egy elsőfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatra vonatkozó beutalót. Azt az utasítást kaptam, hogy ha végeztem, menjek be az üzemorvoshoz is. A pszichológiai alkalmassági vizsgálat eredményeként "véglegesen nem alkalmas" minősítést kaptam. A vizsgáló személy annyit mondott, romlottak a gyorsaságiteszt-eredményeim. Amikor az üzemorvos behívott, a rendelőben a munkáltatóm egyik képviselője is jelen volt. Az üzemorvos jelenlétében elkezdte forszírozni, hogy miért nem sikerült a pszichológiai alkalmassági vizsgálat. Kérdésére elmondtam, valószínűleg azért, mert nagyjából egy hete két nagy megrázkódtatás érte a családunkat: a lányunkat elütötték a zebrán, másnap pedig az autómat totálkárosra törték, mindezek miatt elég feszült vagyok. Ezt követően aláíratott velem egy papírt, miszerint nem kezdeményezem a másodfokú pszichológiai alkalmassági vizsgálatot. Azt állította, úgysem fog sikerülni. Ezt követően az üzemorvosi vizsgálaton két hónapra ideiglenes alkalmasságit kaptam azzal a feltétellel, hogy a háziorvos beutal fül-orr-gégészeti, neurológiai, illetve pszichiátriai vizsgálatra. Miután távoztam, felhívta a munkahelyi vezetőmet, és közölte vele, biztos ittas voltam az autóbaleset alkalmával, és a pszichológiai alkalmassági vizsgálat is azért nem sikerült, mert iszom. A családom bátorítására fellebbeztem, amit személyes sértésnek vett. Milyen jogok illetnek meg az eljárásban a munkaköri alkalmasságot, illetve a betegjogokat rendező jogszabályok alapján? Kihez fordulhatok jogorvoslatért, és mire hivatkozzak?
