Több műszakosból megszakítás nélküli tevékenység

Kérdés: A jelenlegi munkahelyemen több műszakos munkarendben dolgoztam idáig, amit most megszakítás nélkülire változtattak. Ezzel a változtatással éves szinten 25 nap vasárnapi pótléktól esek el, és az ünnepnapokon is be kell mennem dolgozni, hogy a fizetésem ne csökkenjen. A munkaidőnk nem változott: 3 nap 6-18-ig, 3 nap pihenő, 3 nap 18-6 óráig tart. Autóipari beszállítók vagyunk, és a gyártási technológia sem változott. Az én meglátásom szerint csak gazdasági oka van a váltásnak. Ebben az esetben jogszerűen jár el a munkáltató?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató tevékenysége akkor megszakítás nélküli, ha naptári naponként hat órát meg nem haladó tartamban, vagy naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel ésa) társadalmi közszükségletet kielégítő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Munkaidő mértékének csökkentése munkaszerződés-módosítással

Kérdés: Egy heti 30 órában foglalkoztatott munkavállaló szerződésben előírt munkaidejét heti 20 órára szeretnénk csökkenteni. Ezt az teszi indokolttá, hogy a gyógyszertár gazdasági helyzete lényegesen romlott, kiadásaink nőnek, a bevételünk pedig folyamatosan csökken, tehát csak így tudnánk foglalkoztatni gazdaságosan a személyzetet. A munkaszerződés módosításával a munkaidő csökkentését a munkáltató egyoldalúan megteheti-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [Mt. 45. § (1) bek.]. Az Mt. szerint a munkaviszony – a munkaszerződés eltérő kikötése hiányában – általános teljes napi munkaidőben történő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Azonnali hatályú felmondás igazolatlan távollét miatt

Kérdés: Egyik munkavállalónk beteg lett, a táppénzes papírjait ismerősök útján juttatta be hozzánk. Az utolsó táppénzes papírján a háziorvos keresőképesnek nyilvánította 2016. augusztus 2-ától, de munkahelyén azóta sem jelent meg. Telefonon nem elérhető. Tértivevényes levélben felszólítottuk a távollétének igazolására, melyet a felesége át is vett, de a munkavállalónk azóta sem jelentkezett nálunk. Cégünknél 2010 novembere óta áll alkalmazásban, határozatlan idejű munkaszerződéssel. Kell még valamit tennünk az ügyben (pl. még egyszer felszólítani levélben), vagy munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntethetjük, tekintettel az igazolatlan hiányzásra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló egyik alapvető kötelezettsége, hogy a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenjen és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. a) pont]. Mivel a rendelkezésre álló dokumentumok alapján a keresőképtelen állapot a továbbiakban...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

"Fix" felmondási idő kikötése

Kérdés: A munkáltató és a munkavállaló a régi Mt. hatálya alatt kötöttek egymással munkaszerződést. A felek az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése szerint jogszerűen kiköthetnek-e mind a munkáltatói, mind a munkavállalói felmondás idejére határozott idejű – jelen esetben 2 hónapos – felmondási időt, ha a munkaszerződést egyidejűleg az Mt. hatálya alá helyezik? Az Mth. indokolása a fentiek vonatkozásában rögzíti, hogy "...az Mt. 69. §-ának (3) bekezdése alapján megállapított felmondási idő alkalmazására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a felek az Mt. hatálybalépését követően kötöttek ilyen tárgyú munkaszerződést, illetve esetleg a korábban megkötött munkaszerződést ilyen tartalommal módosították". Fentiekre tekintettel, álláspontunk szerint a fix, 2 hónapos időtartamú felmondási idő kikötése jogszerű, ha a felek az Mt. hatálybalépése előtt kötött munkaszerződést az Mt. szerinti módosítással aktualizálják.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya annak, hogy a felek a régi Mt. hatálya alatt kötött munkaszerződést a hatályos Mt. rendelkezései szerint módosítsák, "hatályosítsák", amennyiben a módosított munkaszerződés rendelkezései megfelelnek a törvényben foglaltaknak. Az Mt. rendelkezései szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Kiküldetési napidíjak fuvarozóknál

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?
Részlet az állásfoglalásából: […] A belföldi hivatalos kiküldetésben lévő munkavállalónak többletköltségei fedezetére a kiküldetés tartamára költségtérítés (napidíj) jár, amely tételes elszámolással (számlával igazoltan) vagy átalányként számolható el [437/2015. Korm. rendelet 2. § (1)–(2) bek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 28.

Munkaviszony többszöri meghosszabbításának jogellenessége

Kérdés: Parkolóőrként dolgozom egy vidéki városban határozott idejű munkaszerződéssel. Három hónappal ezelőtt, mikor letelt volna a határozott idő, a munkáltató meghosszabbította, de csak egyetlen héttel. Azóta hetente hosszabbítgatja a szerződésemet. Azt szeretném tudni, hogy ezt meddig teheti meg, mert így nagyon bizonytalannak érzem a helyzetemet.
Részlet az állásfoglalásából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamát naptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni [Mt. 192. § (1) bek.]. A határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Munkaviszony-létesítés fizetés nélküli szabadság alatt

Kérdés: Fizetés nélküli szabadság idején létesíthető új munkaviszony külföldön vagy belföldön?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerinti fizetés nélküli szabadságok célhoz kötöttek. Valamilyen, a munkaviszonyon kívüli tevékenységre tekintettel igényelhetők, amelyek a munkaviszony teljesítését kizárják, vagy jelentősen megnehezítik. Így a törvény gyermekszülés, kisgyermek otthoni gondozása,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Munkaviszony megszűnése a munkáltató végelszámolása miatt

Kérdés: Cégünk októberben végelszámolás alá kerül. Egy munkavállalónak augusztusban gyermeke született. Megszűnik-e a munkaviszonya a végelszámolás kezdetén, vagy csak a végelszámolás végén fog ez megtörténni? Automatikusan megszűnik a végelszámolással a munkaviszonya, vagy szükséges neki felmondani?
Részlet az állásfoglalásából: […] A cég jogutód nélkül történő megszűnése esetén – ha a cég nem fizetésképtelen, és a cégre vonatkozó jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye [Ctv. 94. § (1) bek.]. Önmagában a végelszámolás elhatározása (Ctv. 98. §) nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Kárigény érvényesítése a munkavállaló vétkes kötelezettségszegése esetén

Kérdés: A munkavállaló munkaviszonyból származó kötelezettségének vétkes megszegésével kárt okozott a munkáltatónak, erre tekintettel a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. (A munkáltató kárigénye a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meghaladja.) Érvényesítheti a munkáltató a felmerült kárigényét fizetési meghagyásos eljárás útján a (volt) munkavállalóval szemben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a munkaviszonyból vagy az Mt.-ből származó igényét bíróság előtt érvényesítheti [Mt. 285. § (1) bek.]. A munkáltató a munkavállalóval szemben a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét – 2016-ben 333 000...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.

Beosztható napi munkaidő korlátja részmunkaidő esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónkat munkaidőkeretben és napi négy órában szeretnénk foglalkoztatni. Előfordulhatnak olyan napok (pl. helyettesítés esetén), amikor a munkavállalónak napi 8-9 órát is dolgoznia kellene. Ugyanakkor az Mt. 99. §-ának (2) bekezdése alapján a napi munkaideje legfeljebb 12 óra lehet. Sehol nem találtam, hogy részmunkaidőnél ezt arányosítani kell-e. Ha a válasz igen, akkor napi hat óránál nem dolgozhat többet a részmunkaidős?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje legfeljebb tizenkét óra, heti munkaideje legfeljebb negyvennyolc óra lehet. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén a heti munkaidő maximumára vonatkozó előbbi mértéket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a beosztás...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. november 7.
Kapcsolódó címkék:    
1
…
67
68
69
…
174