Távollét bűnügyi közvetítői eljárásban való részvételre

Kérdés: Egyik munkatársunknak pár hónapja ellopták a laptopját. A rendőrségi meghallgatásán vállalta, hogy az ügy gyors lezárása érdekében közvetítői eljárásra kerüljön sor. A kormányhivataltól idézést kapott a közvetítői eljárásra, ami munkaidőre esik. Ez ilyenkor igazolt távollétnek minősül, vagy a kollégának szabadságot kell kivennie erre a napra? Ha kötelező elengednünk, kell-e valamilyen díjazást fizetni részére e napra, illetve ledolgoztatható-e később ez az időszak? Megteheti-e a munkáltató, hogy az idézés ismeretében módosítja a munkaidő-beosztást, és inkább pihenőnapot oszt be ekkorra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól bíróság vagy hatóság felhívására, illetve az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra [Mt. 55. § (1) bek. i) pont]. Mint látható,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 14.

Munkáltatói intézkedések a munkavállaló hosszan tartó betegsége esetén

Kérdés: Öregségi nyugdíjban részesülő, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló kimerítette az ez évre járó tizenöt munkanap betegszabadságát. Mivel továbbra is keresőképtelen, és előreláthatólag hosszú betegsége miatt több hónapig nem tud még dolgozni, mi a teendője a munkáltatónak? Ki kell jelenteni az állami adóhatóságnál mint igazolt távolléten lévőt, esetleg meg kell szüntetni a munkaviszonyát?
Részlet a válaszából: […] Önmagában a munkavállaló keres ő képtelen betegsége nem jelenti azt, hogy a munkáltató erre hivatkozva felmondhatja a munkaviszonyt. A munkaviszony ilyenkor továbbra is fennáll, a munkavállaló pedig mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól [Mt. 55....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. július 17.

Rendkívüli munkaidő elrendelhető legrövidebb tartama

Kérdés: A napi munkaidő 4 és 12 óra között lehet teljes munkaidőben. Ez a minimum a hétvégére elrendelt túlórára is vonatkozik-e, vagy berendelhető a dolgozó akár két órára is?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szabály szerint a munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje – a részmunkaidőt kivéve – négy óránál rövidebb, illetve – a hosszabb teljes munkaidőt kivéve – tizenkét óránál hosszabb nem lehet [Mt. 99. § (1)–(3) bek.]. Ezek a szabályok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Rövidebb teljes munkaidő és a pótlékalap számítása

Kérdés: Cégünknél egyes speciális munkakörökben rövidebb teljes munkaidőben alkalmazzuk a munkavállalókat (nem heti 40, hanem heti 35 órát kell ledolgozniuk). A műszakpótlék és egyéb pótlék számításánál, a havi alapbérüket 174 órával kell elosztanunk, vagy ha csak heti 35 órát dolgoznak, akkor arányosan kevesebbel? Teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak minősülnek?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint – a felek eltérő megállapodása hiányában – a bérpótlékok számítása alapja a munkavállaló alapbére. Ebben az esetben a havibérből az egy órára járó alapbért máshogy számítjuk, mint a távolléti díj esetében. A törvény szerint a bérpótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.

Szabadságkiadás és orvosi igazolás leadása kettős közalkalmazotti jogviszonyban

Kérdés: Egy pedagógusnak két, különböző tankerületi központhoz tartozó munkahelyen is lehet kinevezése. Tehát lehet két részmunkaidős állása, és így kijön egy teljes állás. Hogyan kell megoldani a szabadsága kiadását? Kötelezhető-e arra, hogy egyszerre vegye ki a szabadságát mindkét helyen? Ha táppénzen van, a táppénzes papírt hol adja le?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a pedagógusnak két külön közalkalmazotti jogviszonya áll fenn egymással párhuzamosan, mindkettőben külön-külön megilleti a szabadság. A szabadság mértékét az Nkt. 64. §-a munkanapban határozza meg, teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott pedagógus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkaidő-beosztás hétvégére

Kérdés: Üzemi dolgozóink hétfőtől péntekig heti 40, napi 8 órában dolgoznak. Egyik hétvégén szombatra és vasárnapra szeretnénk elrendelni rendkívüli munkavégzést megnövekedett rendelés miatt. Ebben az esetben milyen pótlékot kell a dolgozóknak megfizetni szombatra és vasárnapra, mivel a heti 40 órát meg fogja haladni a munkaidejük?
Részlet a válaszából: […] Az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók esetében a szombati és vasárnapi munkavégzés elrendelésének nincs akadálya, rendkívüli munkaidőként [Mt. 107. § a) pont] ezekre a napokra is elrendelhető munkavégzés. Szombati munka esetén a munkavállaló részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Napközi – a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő része

Kérdés: Egyik felső tagozaton tanító tanárunkat a napközibe is beosztottuk munkavégzésre. Vita alakult ki a pedagógussal, hogy ez a tanulók felügyeletének számít-e, vagy foglalkozásnak, azaz: beszámít-e a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőbe, vagy sem?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 62. §-ának (5)–(6) bekezdései szerint a pedagógusok heti teljes munkaidejéből (40 óra) általában 32 óra a kötött munkaidő, ezen belül a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22-26 óra között lehet. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben tanórai és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.
Kapcsolódó címkék:    

Húsvéti munkavégzés elszámolása

Kérdés: Folyamatos munkarendben, háromhavi munkaidőkeretben dolgoznak munkavállalóink. Áprilisban a húsvétot meghosszabbították egy fizetett munkaszüneti nappal. Hogyan kell elszámolnom annak a munkavállalónak a munkaidőkeretét és a bérét, aki a fizetett ünnepeken is dolgozik? Hány pihenőnapot kell adni a munkavállalónak cserébe?
Részlet a válaszából: […] A munkaszüneti napi munkavégzésnél e napra mindig jár 100% munkaszüneti napi pótlék, függetlenül attól, hogy milyen jogcímen, rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesít a munkavállaló [Mt. 140. § (2) bek.]. A munkaszüneti napi munkát nem kell további pihenőnappal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Kereseti korlátozás rehabilitációs ellátás mellett

Kérdés: Egyik dolgozónk rokkantsági ellátást kap az illetékes kormányhivataltól, erre tekintettel munkaideje 30 óra/hét. A bérét tekintve valamilyen korlát áll-e fenn, hogy ezt az ellátást ne veszítse el a dolgozó? A munkakör letöltésében szakirányú végzettség nem szükséges, mivel segédmunkásként alkalmazták őt.
Részlet a válaszából: […] A megváltozott munkaképességű személyek ellátásának igénybevétele mellett jövedelmi korlátozás érvényesül, amely szerint a rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásban részesülő személy ellátását meg kell szüntetni, ha keresőtevékenységet folytat, és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 22.

Munkaidő-elszámolás munkaidőkeretben, távollét esetén

Kérdés: Dolgozónkat egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatjuk, kéthavi munkaidőkeretben. Januárban 174 órája volt (-2 óra), február 24-étől van GYÁP-on. Február 23-áig 123 órát dolgozott le beosztása szerint. Február 24-től 28-ig 31 órát dolgozott volna. Hogyan számolom ki a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt? A február 1. és 23. közötti 17 munkanapot szorzom 8 órával (ami 136 óra), vagy a 160 órából levonom a munkaidőkeretben foglalt 31 óráját (ami 129 óra)? Az első esetben a két hónapra a törvényes munkaideje lenne: 176 + 136 = 312 óra, ezzel szemben a tény: 174 + 123 = 297 óra. Tehát két nap szabadságot kellene kiírni, hogy meglegyen a törvényes munkaideje, és lesz még neki egy túlórája. Vagy a második eset: törvényes a 176 + 129 = 305 óra, ezzel szemben a tényleges 297 órával, tehát itt egy nap szabadságot kellene adnunk. Melyik a helyes?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni [Mt. 93. § (2) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. május 2.
1
…
32
33
34
…
62