Heti leghosszabb munkaidő munkaidőkeretben

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók részére kiadott tájékoztatóban négyhavi munkaidőkeret szerepel (az utolsó időszak az évben szeptember 1-jétől december 31-ig tart). A termelésben dolgozókat három műszakban, hétfőtől péntekig foglalkoztatjuk, napi nyolc órában, de havi egy-két alkalommal vasárnap este indul az éjszakai műszak. 1. Alkalmazhatjuk-e azt a szabályt, hogy túlóra esetén a heti 48 órát a munkaidőkeret átlagában nem lépjük túl? Mert ha valamely dolgozónk munkaidő-beosztása nem esik bele a vasárnapi kezdésbe, nála tulajdonképpen nem beszélhetünk egyenlőtlen munkaidő-beosztásról, de munkaidőkeret elő van írva.
2. Hogyan kell helyesen értelmezni, kiszámolni a heti átlag 48 órát? Mivel a hónapok nem pontosan 4 hétből állnak, fenti munkaidőkeret-meghatározás alapján ennek ellenére átlagolhatunk 16 héttel, vagy a tört heteket is figyelembe kell vennünk (17,42 hét)? Hogy számol a munkaügyi felügyelő?
Részlet a válaszából: […] A törvény szerint a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani (általános munkarend). A munkaidő a hét egyéb napjaira vagy az egyes munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, amely munkaidőkeret vagy elszámolási időszak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Áttérés több műszakos munkarendre

Kérdés: Állandó egy műszakban (8-16-ig) foglalkoztatjuk munkavállalóinkat. A karácsony előtti sok munka miatt éjszakai és délelőtti munkavégzésre is szükség lenne. Egy munkavállaló tekintetében szabályos lenne-e az alábbi munkavégzés? Vasárnap, hétfő, kedd éjszakai munkavégzés 22 órától reggel 6 óráig. Szerda pihenőnap a vasárnapi munkakezdés miatt, majd csütörtök, péntek és szombat délelőtti munkavégzés 6 órától 14 óráig.
Részlet a válaszából: […] A kérdés alapján a munkáltató a megnövekedett munkamennyiség miatt átmenetileg, egy hétre egy műszakosról két műszakos üzemelésre tér át. Ez a változtatás lehetséges, hiszen a munkaidő-beosztást, a munkarendet – kollektív szerződés vagy munkaszerződés eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Részmunkaidős munkavállaló "figyelmetlenségből"

Kérdés: Munkavállalónk a gyermek gondozása céljából igényelt fizetés nélküli szabadságáról visszatérve bejelentette, hogy mivel a gyermeke csak kétéves, a törvényi lehetőséggel élve a gyermek hároméves koráig részmunkaidőben kíván dolgozni. Ennek nyomán a munkaviszonya módosításra került, de sajnos nem figyeltünk oda, és a gyermek harmadik életévének betöltését követően is részmunkaidőben foglalkoztattuk. Erre most derült fény, holott már két éve nem lenne jogalapja a részmunkaidőnek. Mit tehetünk?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Kinevezésmódosítás elutasítása miatti rendkívüli felmentés jogellenessége

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkáltató ajánlatot tett a munkaidő hat órára való csökkentésére, amelyet Ön nem fogadott el. Közös megegyezés hiányában a munkaidő csökkentése nem jöhetett létre, azaz a korábbi hónapokra is teljes munkaidőre járó illetményre jogosult a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Fizetett ünnep mértékének kiszámítása

Kérdés: Ha a munkavállaló november 1-jén munkát végzett, 12 órás műszakbeosztásban, akkor részére a fizetett ünnepet 8 vagy 12 órával kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Zenetanár gyakornok munkaideje

Kérdés: Többcélú intézményként működünk, melynek része az általános iskola és az alapfokú művészeti iskola is. Gyakornok besorolásban foglalkoztatunk egy pedagógust, aki az általános iskolában énektanári és karvezetői, az alapfokú művészeti iskolában zongorakísérői és korrepetitori feladatokat lát el. Hogyan alakul a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének óraszáma, tekintettel arra, hogy mindkét helyen tart tanórákat, foglalkozásokat?
Részlet a válaszából: […] Teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén a gyakornok neveléssel-oktatással lekötött munkaideje tanítók, általános és középiskolai tanárok esetében a teljes munkaideje 50%-a (heti 20 óra) lehet; az alapfokú művészeti iskolában dolgozó gyakornokokra azonban nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Osztályfőnök foglalkoztatása csökkentett munkaidőben

Kérdés: Lehet-e osztályfőnök vagy munkaközösség-vezető az, aki csökkentett munkaidőben vagy részmunkaidőben dolgozik? Hogyan kell a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőt számolni ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] A törvény nem zárja ki, hogy részmunkaidőben, vagy az Nkt. szerinti kedvezményes bérezéssel járó csökkentett munkaidőben dolgozó pedagógus is ellásson osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatokat. Az osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői tevékenységre fordított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Többletmunkabér külföldi rendszámú gépjármű vezetéséért

Kérdés: Munkáltatóm Magyarországon bejelentett holland tulajdonú kft., ennek alkalmazottja vagyok. A cégcsoporton belül van holland és német vállalkozás is. A magyar kft. dolgozójaként felültethet-e a cégcsoporton belüli német társaság tulajdonában lévő, német bejelentett forgalmi rendszámú tehergépkocsira dolgozni a magyar munkáltatóm, a magyar kialkudott munkabérért, és ha igen, milyen feltételekkel? Ilyen esetben a magyarországi juttatásokon felül kellene-e valami pluszjuttatásban részesítenie a magyar munkáltatómnak? Ekkor nem érvényes, hogy magyar állampolgár nem vezethet külföldi forgalmi rendszámú gépkocsit?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalót a törvény alapján bérpótlék vagy bármilyen többletjuttatás önmagában azért nem illeti meg, mert nem magyar forgalmi rendszámú tehergépjárművel végzi a feladatait. Mindaddig, amíg a munkaszerződése szerinti munkáltató (a kérdés szerinti esetben a magyar...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Utazás az ügyfelek között – munkaidő és költségtérítés

Kérdés: Meg kell-e térítenie a munkáltatónak az egyik ügyféltől a másik ügyfélhez történő utazás költségeit? A cég dolgozói a munkáltató által biztosított céges gépjárművel az egyik ügyféltől a másik ügyfélig olykor 100-150 km-t is megtesznek egy napon belül. Egy nap több ügyfélhez is el kell utazniuk a szerelő kollégáknak. A gépkocsit a munkáltató üzemelteti, beleértve az üzemeltetési költségeket is (pl. benzin). Kötelező-e a munkáltatónak valamilyen költségtérítés jellegű juttatással a két munkavégzési hely közötti odautazás költségeit megtéríteni a munkavállaló részére?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőt a munkáltató osztja be [Mt. 97. § (1) bek.]. Bár ilyen tételes rendelkezés nincs, de értelemszerűen a beosztás szerinti munkaidő kezdetétől annak végéig minden utazás, amit a munkavállaló a munkavégzéssel összefüggésben teljesít, munkaidőnek számít. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Zongoratanárok foglalkoztatása

Kérdés: Az eddigi tanévekben az volt a gyakorlat, hogy a megyeszékhelyen működő tankerületi központtal, közelebbről az ott működő alapfokú művészeti iskolával közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó zongoratanárokkal a tankerület megbízási szerződést kötött arra, hogy óraadóként kijárjanak a közeli településekre zongoraórát tartani, tekintve hogy ott nem találtak olyan tanárt, aki betöltené az üres zongoratanári álláshelyet. Az idei tanévtől a tankerületi központ szakított ezzel a gyakorlattal, felmondta a megbízási szerződéseket, és arra adott utasítást, hogy külön díjazás nélkül kell ellátni ezeket a feladatokat. Mi ezt rendkívül méltánytalannak érezzük. Mit tehetünk, hogy újra megbízást létesítsenek velünk?
Részlet a válaszából: […] A tankerületi központ eljárása pusztán azért nem jogellenes, hogy a vele létesített közalkalmazotti jogviszonyon belül kívánja elláttatni a zongoratanári munkakörbe tartozó feladatokat több, hozzá tartozó feladatellátási helyen (iskolában) is. Ezt azonban csak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.
1
21
22
23
58