Tanársegédi állás a pedagógusi státusz mellett

Kérdés: Amennyiben felsőoktatási intézmény alá tartozó iskolában rendelkezem teljes pedagógusi státusszal, a fenntartó egyetemen elvállalhatok-e teljes státuszú tanársegédi állást, pedagógusképzéssel kapcsolatosan?
Részlet a válaszából: […] Mivel a közalkalmazotti jogviszony az iskolával áll fenn, a fenntartó felsőoktatási intézmény más munkáltatónak minősül, így kérdése a Kjt. összeférhetetlenségi szabályai alapján válaszolható meg. A Kjt. 43. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Minimálbér – jogosultság és kifizetés

Kérdés: A legkisebb bérminimumot a munkáltatóknak kötelességük megadni a munkavállalóknak? Ha igen, és a munkavállaló mégsem kapja meg, hova lehet fordulni jogorvoslatért?
Részlet a válaszából: […] Alapbérként legalább a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér), illetve a garantált bérminimum összegét kell meghatározni [Mt. 136. § (1) bek., 153. § (1) bek.]. Ezeket a kormány rendeletben határozza meg, jellemzően naptári évenként. 2020-ban ezek alapján:a) a teljes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.
Kapcsolódó címkék:      

Kötelező részmunkaidő férfiaknak

Kérdés: Igaz az, hogy a gyermek hároméves koráig a munkaviszony részmunkaidőssé módosítását a férjem akkor is kérheti, ha egyébként én vagyok itthon a kisgyermekünkkel fizetés nélküli szabadságon?
Részlet a válaszából: […] Elsőként szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy 2020. január 1-jétől a munkáltató a munkavállaló ajánlatára nem csupán a gyermek hároméves, hanem négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén pedig nem ötéves, hanem hatéves koráig –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Pedagógus csökkentett munkaideje – bércsökkentési kérdések

Kérdés: Az Nkt. 65. §-ának (7) bekezdése alapján jogosult vagyok-e munkaidő-csökkentésre? Eszerint a munkaidő-csökkentés arányának csak a felével csökkenne a bérem. Mi van akkor, ha én már nem teljes (22-26 óra/hét) időben, hanem 20 órában tanítok, s ezt kértem csökkenteni? Jogos-e, ha 0.8 státuszból indulva most 0.6 (60%)-nak véve az új munkaidőt úgy tekinti a tankerület, mintha 20% csökkentés mellett csak 70% bért ítél meg? Nekem ez nyakatekert magyarázat. Nem a 100%-os munkaidőből indulnak ki, amely esetemben 60%-ra módosul, s így a kieső bér + hússzal = 80%-ra kellene változzon.
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti Nkt. 65. § (7) bekezdése szerint: "Az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül elérő pedagógus, óvodai dajka választása szerint csökkentett munkaidőben dolgozhat. Illetménye, munkabére a munkaidő-csökkentés mértékének ötven százalékával csökken....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Munkabér – eltérő munkaidők, eltérő díjazás

Kérdés: A pihenő- vagy hétvégi munkanapon végzett túlóra esetén, ha az alap 8 óra balanszba kerül, a munkáltató köteles-e a műszak- és hétvégi pótlékkal együtt a 100% túlórapótlékot is kifizetni az adott hónapban, vagy elteheti-e azt is balanszba?
Részlet a válaszából: […] A feltett kérdésben leírt tényállás nem valósulhat meg az alábbiak miatt. Ha a munkavállaló pihenőnapján vagy a munkanapján rendkívüli munkavégzést teljesít, annak "alap-" óraszáma nem kerülhet balanszba, azt a munkaidőkeretben beosztható rendes munkaórák meghatározása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 14.

Neveléssel-oktatással lekötött munkaidő – a csökkentés esélyei

Kérdés: Egy gyógypedagógusként általános iskolában dolgozó munkavállaló neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a köznevelési törvény szerint a teljes munkaidő 55-65%-a [Nkt. 62. § 6) bek.], amely heti 22-26 tanítási órát jelent. A kérdéssel érintett pedagógus a nála fennálló betegségére hivatkozva – sclerosis multiplex – kérheti-e a munkáltatót, hogy esetében a kötelező minimumot vegyék figyelembe, azaz 22 tanítási óránál többet ne határozzanak meg számára?
Részlet a válaszából: […] Természetesen fordulhat ilyen kéréssel a munkáltatójához, az más kérdés, hogy a munkáltató a kérést köteles-e figyelembe venni. Egyfelől ugyanis foglalkozás-egészségügyi kérdés, hogy a munkavállaló betegsége kihat-e a munkaképességére, illetve az adott munkakörrel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Statisztikai állományi létszám – akik számítanak

Kérdés: Vállalatunk gyakorlati képzőhelyként, tanulószerződéssel foglalkoztat szakképző iskolai tanulót. A tanuló részére a törvényben meghatározott tanulói pénzbeli juttatást fizetjük meg, egyéb jövedelmet nem kap. Az átlagos statisztikai létszámba bele kell számítani? A KSH útmutatója szerint nem tartoznak a statisztikai létszámba a "kötelező szakmai gyakorlaton lévő tanulók (középfokú, felsőfokú képzés keretében), mikor a foglalkoztatásuk nem az általános munkarend szerint történik, és munkadíjban nem részesülnek", de nem találtam arra vonatkozó információt, hogy a tanulói pénzbeli juttatás munkadíjnak minősül-e.
Részlet a válaszából: […] A KSH "Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz" című kiadványa (Útmutató) szerint "A statisztikai megfigyelés a Magyarországon regisztrált, működő gazdasági szervezetek tevékenységében folyamatosan részt vevők teljes körére kiterjed"; "folyamatos részvétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Szabadság kiadása – a naptári naptól eltérő munkanapra

Kérdés: A munkavállalóink 7-19 és 19-7 óra között dolgoznak. 2 napot délelőttös műszakban, 2 napot otthon töltenek, majd 2 napot éjszakás műszakban, és megint 2 napot otthon. Hogyan kell elszámolni a szabadságok kiadását ilyen esetben, ha munkanapokban akarjuk kiadni azokat?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a munkáltató választása szerinta) a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.
Kapcsolódó címkék:    

Elszámolás munkaidőkeretben közös megegyezés esetén

Kérdés: Ha a munkaviszony közös megegyezéssel szűnik meg a munkaidőkeret lejárta előtt, akkor a munkavállalótól vissza lehet követelni azt a munkabért, amelyet a ténylegesen beosztott és teljesített munkaidején felül kapott?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor a munkavállaló munkabérét az általános munkarend, a napi munkaidő és a teljesített munkaidő alapulvételével el kell számolni [Mt. 95. § (1) bek.]. Például, ha a munkavállaló általános munkarendben 240 óra munkaidőt teljesíthetett volna, de...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 16.

Készenlét díjazása átalányként

Kérdés: Egészségügyi intézményünk fekvőbeteg-ellátási területét – 24 órás foglalkoztatás mellett – esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétben foglalkoztatott dolgozókkal is szükséges pótolni. A dolgozókat háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatjuk. A beosztás szerinti munkaidejükön felül, esetenként hétköznapi, illetve hétvégi készenlétet is elrendelünk, természetesen a maximum napi 12 órát betartva. A készenlét idején előfordul, hogy a dolgozóknak be kell menniük az intézménybe, ami maximum négyórás ügyeletet igényel. Megállapítható-e egy általános díj a készenlét idejére? Például 60 150 Ft/24 óra, ami tartalmazza a készenléti időre járó munkadíjat (a 20%-os bérpótlékot) és a bent töltött időre járó díjazást (50%-os vagy 100%-os túlóra) is.
Részlet a válaszából: […] A készenlét és az ügyelet olyan időtartam, amely alatt a munkavállaló a beosztás szerinti napi munkaidején kívül köteles a munkáltató rendelkezésére állni. Készenlét esetén ezt az időszakot a munkavállaló a maga által választott, de olyan helyen töltheti el, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.
1
21
22
23
62