Hagyatéki tárgyaláson történő részvétel

Kérdés: Egyik munkavállalónkat hagyatéki tárgyalásra hívták be örökösként, de úgy tudjuk, hogy nem hozzátartozója az elhunytnak. Ilyen esetben is jogosult munkaidőben elmenni? Jár-e erre díjazás neki?
Részlet a válaszából: […] ...és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól hozzátartozója halálakor két munkanapra [Mt. 55. § (1) bek. f) pont], melyre távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. Hozzátartozó a törvény fogalmai szerint a házastárs, az egyenes ágbeli rokon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Felmondás rokkantsági ellátásban részesülő munkavállalónak

Kérdés: Cégünk által alkalmazott, és 2016. november 18. napjától rokkantsági ellátásban részesül (rokkantsági foka 50%) egy fizikai állományba tartozó dolgozónk. Munkaszerződésének módosítását kezdeményeztük, mivel nem akarjuk csak heti 20 órában foglalkoztatni a jelenlegi órabére megtartása mellett. Amennyiben nem fogadja el ezen ajánlatunkat, a részünkről történő munkaviszony-felmondás esetén jár-e neki a rendes felmondás szerinti felmentési idő és végkielégítés?
Részlet a válaszából: […] ...megállapítani, amelyre – nyilván teljes egészében, hiszen munkát biztosítani nem tud – felmenti a munkavállalót a munkavégzés alól, távolléti díj fizetése mellett. Ami a végkielégítésre való jogosultságot illeti: az Mt. 77. §-ának (5) bekezdése szerint nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Szabadság kiadása és állásidő egyenlőtlen munkaidő-beosztásban

Kérdés: Adott egy cég, ahol hétfőtől vasárnapig a következők szerint dolgoznak a recepciós munkavállalók: délelőtt (6-14), délután (14-22), szabadnap, és ez váltakozik egész hónapban. Hárman vannak "forgóban", háromhavi munkaidőkerettel. Amikor szabadságra mennek, mi a helyes eljárás? Például, péntek szabadnapos, szombat és vasárnap munkanap, hétfő szabadnapos. Jól gondoljuk, hogy az egyenlőtlen munkarend miatt ilyenkor kiírható a szabadság szombatra és vasárnapra is? (Ezt nyilván a dolgozó kérte így, miután már megvolt a beosztás. Illetve, amikor tudjuk, hogy egybefüggően több napot lesz távol, akkor valóban visszaáll az 5/2-es munkarend? Nyilván ezekre a hetekre nem osztjuk be, hanem eleve kiírjuk neki a szabadságot (pl. két hét esetén 2x5 nap). Amikor viszont van olyan két hét, amikor a dolgozó, ha be lenne osztva, nem tíz munkanapot dolgozna, hanem csak kilencet, és nem négy, hanem öt szabadnap járna neki, ilyenkor megteheti-e a munkáltató, hogy tíz nap szabadságot ír ki? A recepciósok a havi kötelező óraszámot sem dolgozzák le soha, viszont kifizetésre kerül, mert havibéresek. Erre esetleg van-e valamilyen javaslat? Éves szinten van, aki 12 nappal dolgozott kevesebbet, mint akinek az 5/2-es munkarend szerinti a beosztása.
Részlet a válaszából: […] ...munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ebből az is következik, hogy ha a munkavállaló arra a hétre kér szabadságot, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Havibéres munkavállaló "fizetett ünnepének" számfejtése

Kérdés: Ha egy havidíjas munkavállaló bruttó bére 200 000 Ft, akkor, ha egész novemberben szabadságon van, a bérét 23-mal osztom el és 22-vel szorzom? Mivel ünnepet nem számfejtünk a havidíjas dolgozónak, így nem jön ki a bruttó havidíja. Az Mt. 136. §-ának (3) bekezdése szerint így kellene számfejteni, ha jól értem?!
Részlet a válaszából: […] ...– azonos mértékű munkaórát kelljen teljesítenie annak is, akit egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatnak. A munkavállalónak távolléti díj az így kiesett (be nem osztható) munkaidőre csak akkor jár, ha óra- vagy teljesítménybérben van foglalkoztatva [Mt. 146...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Alapbéremelés elutasítása

Kérdés: Tizenkilencedik éve dolgozom egy 40 fős magáncégnél pénzügyi munkatársként. A munkabéremet éveken keresztül alacsonyan tartották, bár a béremeléseim a cég munkavállalóival azonos mértékűek voltak. Munkámat panasz nélkül elláttam, pluszfeladatokat is elvégezve, gyakran a munkaidőt figyelmen kívül hagyva. Az idei évben a béremelés átlagosan 7,5-8% lesz (a takarítónő is 5%-ot kap). A főnököm 2,7%-ot kíván adni nekem, azzal az indokkal, hogy "túl magas a bérem". A cég forgalma az elmúlt négy évben szinte megduplázódott, a munkám is ezzel arányosan nőtt, míg a termelési részen új dolgozókat vettek fel, a bérem viszont az éves "átlagot" követte. Köteles vagyok-e ezt, a számomra megalázóan alacsony béremelést elfogadni, vagy esetleg van más lehetőségem is?
Részlet a válaszából: […] ...teljes munkaidő esetén meghatározni a munkaszerződésben. Az Mt. ezen túlmenően csak a munkavállaló Mt. 127-132. §-ában meghatározott távollétének (pl. szülési szabadság, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság, hozzátartozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Munkaszüneti napon végzett munka díjazása

Kérdés: Havibéres dolgozó általános munkarendben dolgozik (nincs munkaidőkeret bevezetve), és a szerződése szerint külföldre szolgáltatásnyújtást végez. Ha március 15-én és 16-án dolgozott, mit kell fizetnie a munkáltatónak? Ha cserébe pihenőnapot kér mindkét napra, akkor milyen fizetési kötelezettsége keletkezik a cégnek?
Részlet a válaszából: […] ...órában) foglalkoztatott munkavállaló 8 órát dolgozik munkaszüneti napon, akkor részére 8+8 óra kerül elszámolásra.A munkavállalónak távolléti díj a munkaszüneti nap miatt kiesett (be nem osztható) munkaidőre csak akkor jár, ha óra- vagy teljesítménybérben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Tanú részére fizetett munkabér költségének viselése

Kérdés: A bírósági tanúként idézett dolgozó távolléti díját a munkáltatónak kitől kell igényelnie?
Részlet a válaszából: […] ...függetlenül megilleti. Díjazás ugyanakkor csak abban az esetben jár, ha tanúként hallgatják meg [Mt. 146. § (3) bek. c) pont], ilyenkor távolléti díjra jogosult.A munkáltató általában nem követelheti senkitől ennek a távolléti díjnak a megtérítését, mivel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 7.

Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...szabályoktól, hogy az eredetileg beosztott, de lemondott, és később sem elrendelt műszakra alapbér helyett a magasabb összeget jelentő távolléti díj jár. Ennek nincs akadálya (Mt. 165. §). Ilyenkor ez a magasabb összegű díjazás csak a kollektív szerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Egészségügyi alkalmatlanság kérdései

Kérdés: Könyvelőirodánk egyik ügyfelénél a belépő munkavállalók nyilatkozatot tesznek egészségügyi állapotukról, amelyben fel kell sorolniuk, milyen gyógyszert szednek, illetve milyen idült betegségeik vannak. Véleményünk szerint ez nem jogszerű, mivel irodai munkát végeznek, ahol ezek a kérdések feleslegesek. Ugyanennél a cégnél az egyik kollégát szívproblémák miatt alkalmatlannak nyilvánították az üzemorvosi vizsgálaton. A munkavállalónak nem tudnak olyan munkakört biztosítani, amit el tudna látni, de a munkáltató felmondani sem akar neki, ugyanis a hosszabb ideje fennálló munkaviszonya miatt ez komoly végkielégítést jelentene. Mit lehet ilyenkor tenni? A munkavállalónak kell felmondania?
Részlet a válaszából: […] ...fel. Természetesen ilyen esetben (lévén munkáltatói felmondásról szó) a munkavállalót megilleti a felmondási idő, amelynek felére (távolléti díj mellett) fel kell menteni a munkavégzési kötelezettség alól, jogosult végkielégítésre, és a ki nem adott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Szabadság kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszából: […] ...munkaidővel kell elszámolni, azaz úgy kell tekinteni, hogy a szabadságon lévő munkavállaló annyi órát teljesített, mint amennyire a távollét napján eredetileg is be volt osztva. Ebből az is következik, hogy ha csak egy napra kér szabadságot, amikor be volt osztva (pl...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.
1
39
40
41
90