Találati lista:
231. cikk / 904 Távolléti díj számítása vegyes bérrendszerben
Kérdés: Idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazással van foglalkoztatva a munkavállaló. A havi bruttó munkabér összege túlnyomóan órabéralapú, a kisebb munkabérrész teljesítménybér. Amikor teljesítménybér-alapú munkát végez a dolgozó, arra az időre órabér nem kerül elszámolásra, ezen időtartamra csak a teljesítménybért kapja, de ezen teljesítménybér összege meghaladja az eltöltött időtartamra járó órabér összegét. A távolléti díj megállapításánál a fentiek szerinti idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazást hogyan kell figyelembe venni (irányadó időszak, munkabér típusa, osztószám), ha lehet, példával bemutatva?
232. cikk / 904 Kötelező orvosi vizsgálat várandósság esetén
Kérdés: Az Önök értelmezésében mely vizsgálatokra vonatkozik pontosan az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, várandós állapotra tekintettel előírt kötelező orvosi vizsgálat? Mely jogszabály, illetve mi által kötelezően előírt vizsgálatok tartoznak e körbe?
233. cikk / 904 Leltárfelelősség mértéke csoportos leltárfelelősség esetén
Kérdés: Négy munkavállalónkkal csoportos leltárfelelősségi megállapodást kötöttünk a raktárban lévő készletekre mint leltári készletre vonatkozóan. A készletet a leltári szabályzatnak megfelelően át is vették, majd a 6 hónapos leltáridőszakot követően leltárt tartottunk. Kiderült, hogy 15 millió forint értékű készlet hiányzik; a hiány oka nem ismert, a készletet kizárólag ők kezelték, és mind a négyen folyamatosan dolgoztak. A munkavállalóink vitatják a felelősségüket, és nem akarják vállalni a hiány megtérítését, bár a leltárfelelősségi megállapodásban szerepel, hogy egyenlő arányban kötelesek viselni a kárt. Ilyenkor a teljes kárt kötelesek megtéríteni? Hogyan tudunk eljárni ennek érdekében?
234. cikk / 904 Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény nyilvántartása
Kérdés: A munkáltatónak nyilván kell tartani a jelenléti íven, ha a munkavállaló szakszervezeti munkaidő-kedvezmény miatt nem dolgozik?
235. cikk / 904 Osztályfőnöki feladatok ellátása – díjazás a szakképzésben
Kérdés: Az osztályfőnöki pótlék, mint többletfeladatért járó juttatás témában szeretnénk választ kapni. Szakképzésben oktató munkavállalók jogállása 2020. július 1. napjával változott. Közalkalmazotti jogviszonyuk munkaviszonyra változott. Ezáltal az Szkt. és az Mt. hatálya alá kerültek. Az Szkt. 42. §-ának (1) és (2) bekezdése taglalja a munkabér és a többletfeladat jogosultságát. Azonban arra vonatkozóan, hogy mi tartozik a többletfeladatok közé, nem található bővebb tájékoztatás. Szabályos-e ennek alapján, hogy az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja a munkáltató? Helyesen jár-e el a munkáltató az alábbi esetekben:
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért járó összeget a többletfeladatok közé sorolja,
–az osztályfőnöki feladatok ellátásáért megállapított fix összegű díjazást a dolgozó keresőképtelensége idejére nem arányosítja?
236. cikk / 904 Helyettesítésre létesített határozott idejű munkaviszony – a megszűnés időpontja
Kérdés: Egyik munkavállalónk szült, a helyettesítésére határozott idejű szerződéssel vettünk fel kollégát. A szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy a helyettesítendő munkavállaló távollétének – így szülési szabadsága, gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága – idejére jön létre a jogviszony, és a helyettesítendő munkavállaló fizetés nélküli szabadságát követő munkába állásának napján szűnik meg. A munkavállalónk egy hónap múlva visszajön, megszünteti a fizetés nélküli szabadságát, viszont utána rögtön a felgyűlt rendes szabadságát fogja tölteni. Mikor szűnik meg a helyettesítő kolléga munkaviszonya, a szabadság első napján vagy a szabadság letelte utáni munkába állás napján?
237. cikk / 904 Azonnali hatályú felmondás – a visszamenőleges hatály kizárása
Kérdés: Munkavállalónk néhány hete igazolatlanul van távol. Kiderítettük, hogy nem áll szándékában felvenni a munkát, ezért azonnali hatályú felmondással megszüntettük a munkaviszonyát. Szólhat-e a megszüntetés az igazolatlan mulasztás kezdeti időpontjára, azaz tekinthetjük-e úgy, hogy a munkaviszonyt az azonnali hatályú felmondásunk az első igazolatlan napon már megszüntette?
238. cikk / 904 Munkaviszony felmondása telefonon
Kérdés: Próbaidőn voltam az új munkaviszonyomban. Az egyik délután, épp, amikor nem voltam beosztva munkavégzésre, a felettesem telefonon közölte velem, hogy másnap már nem kell mennem dolgozni. Tudom, hogy próbaidő alatt nem kell megindokolni a munkaviszony megszüntetését, de ezt az eljárást nem érzem helyénvalónak. Lehet-e ilyenkor bármit is csinálni?
239. cikk / 904 Távolléti díj számítása szociális ellátó intézményben
Kérdés: Munkahelyemen két évvel ezelőtt fenntartóváltás történt, civilből egyházi fenntartású intézménnyé váltunk. Az új fenntartás második éve után – a fenntartó képviselője kérésére – új könyvelő került az intézménybe, aki ellátja a továbbiakban a bérszámfejtési feladatokat, valamint új bérprogrammal dolgozik. Az új bérprogrammal történő bérszámfejtés után az intézmény dolgozói egyöntetűen fizetéscsökkenésről számoltak be. A miértre a válasz az volt, hogy az előző bérprogram nem volt a szociális törvénynek megfelelő, a távollét idejére máshogyan kell számfejteni. Az új bérprogram alapján a távollét (szabadság, fizetett ünnep) idejére csak az alapbér jár, nem lehet figyelembe venni a pótlékokat (ágy melletti pótlék, vezetői döntésen alapuló pótlék, ágazati pótlék, szakképzettség után járó pótlék, vezetői pótlék stb.). Egyes dolgozók esetében ezen pótlékok együttesen ugyanannyi összeget képeznek, mint az alapbér. Önök szerint mi a jelenleg alkalmazandó eljárás a távollét idejére eső bér számfejtése esetén?
240. cikk / 904 Gyermekgondozási szabadság után a kiadandó szabadság meghatározása
Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. – 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. – 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. – 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?
