665 talált állásfoglalás a tanú kifejezésre

Kérdés: Bírósági tárgyaláson a tanú azt nyilatkozta, hogy a felperes "lopott" a munkahelyén, és mint a munkáltatója ezért mondott fel neki. Ezt az állítást a bírósági tárgyalás jegyzőkönyve bizonyítja. A tanú ezen nyilatkozatát semmivel nem tudta bizonyítani, a bíróság azonban helyt adott a tanú nyilatkozatának. Kártérítési pert indítottam a tanú ellen a lopás elkövetésére vonatkozó nyilatkozatáért. A tanú – az eljárásban alperes – nem tudta bizonyítani állítását, arra hivatkozott, hogy ez azért kerülhetett be a jegyzőkönyvbe, mert a bíróság nem szó szerinti jegyzőkönyvet készített. Alperes azzal védekezett, hogy a "lopással történő vádolás" nem meríti ki a személyiségi jog sérelmét. Az elsőfokú bíróság osztotta az alperes véleményét e körben, álláspontom szerint mindenféle bizonyítást nélkülözve. A felperes által bemutatott hatósági erkölcsi bizonyítványt a bíróság szintén figyelmen kívül hagyta. Érdemes-e az ügyben az ítélőtábla előtt fellebbezéssel élni?

Kérdés: Óvodapedagógus munkakört hirdettünk meg, a jelentkező egy másodéves hallgató az óvóképző főiskolán, várhatóan 2020-ban fejezi be a tanulmányait. Rendelkezik emellett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító OKJ-s szakképesítéssel, amelyet 2014-ben szerzett (száma 5414001), valamint az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon 2016-ban szerzett oklevéllel. Korábban két évig egy önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozott, ahol 2018-ban Pedagógus I. fokozatot szerzett. Intézményünkben milyen munkakörben, milyen besorolással alkalmazható? Felvehetjük-e óvodapedagógusnak?

Kérdés: Mit kell tudni a tanuló alkalmassági vizsgálatának díjáról? Ha tanulót alkalmazunk, van-e valamilyen különös feltétel erre vonatkozóan?

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.

Kérdés: Az előző ügyvezető idejében a cégünk olyan munkaszerződést kötött az egyik határozatlan időre alkalmazott munkavállalóval, melyben a felek kizárták a felmondás jogának gyakorlását. A rendelkezés értelmében a felek megállapodtak abban, hogy egyik fél sem jogosult megszüntetni a munkaviszonyt felmondással. A kikötés nem tartalmaz időhatározást, ezért az – legalábbis úgy tűnik – általánosságban zárja ki a felek felmondási jogát. Létszámcsökkentést kívánunk végrehajtani, és ennek keretében e munkavállalótól is megválnánk. Mit tudunk tenni, jogszerű-e az ilyen korlátozás?

Kérdés: Tanítóként dolgozom heti 40 órában egy iskolában, délután napközis órákat is tartok. Az órarend szerint hétfőn és szerdán 5-5, kedden és pénteken 4-4, csütörtökön 7 órám van, emellett hétfőn és szerdán feltételesen 1-1 óra helyettesítésre is be vagyok írva (ha azon a lyukasórán valamelyik osztályban éppen szükséges). Így heti három nap is délután 4-ig bent kell lennem. Megfelel ez a leterheltség a szabályoknak?

Kérdés: A napokban elkérték az egyik kollégám magántelefonszámát. Ő nem adta meg, ezt követően azonnali hatállyal felmondtak neki. Ezután végigjárták az egész csarnokot, hogy elkérjék a többi munkavállaló magánszámát. Mivel tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy tisztogatás része, szeretném tudni, hogy mit tegyek? (Egyébként nem adtam meg a telefonszámomat.)

Kérdés: Jubileumi jutalom szempontjából beleszámít-e a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időbe a fizetés nélküli szabadság ideje, melyet a közalkalmazott külföldön tanulással vagy a munkáltató általi kiküldetésben töltött? A kiküldetés ideje alatt hasonló tevékenységet folytatott, mint a munkáltató székhelyén.

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?

Kérdés: Többcélú intézményként működünk, melynek része az általános iskola és az alapfokú művészeti iskola is. Gyakornok besorolásban foglalkoztatunk egy pedagógust, aki az általános iskolában énektanári és karvezetői, az alapfokú művészeti iskolában zongorakísérői és korrepetitori feladatokat lát el. Hogyan alakul a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének óraszáma, tekintettel arra, hogy mindkét helyen tart tanórákat, foglalkozásokat?