Találati lista:
181. cikk / 641 Közszolgálati jogviszonyban töltött idő – a főiskolai tanulmányok beszámíthatósága
Kérdés: Egyik köztisztviselőnk 2021. július 1. naptól került a közös hivatalunk állományába, adóügyi ügyintéző munkakörbe A kinevezési okmányainak elkészítésénél, ezen belül a jogviszony beszámításnál nem került beszámításra az 1984. szeptember 1. napjától fennálló egyetemi/főiskolai hallgató jogviszonya, melyet megszakításokkal, de 1987. június 30. nappal fejezett be. A köztisztviselő nem fogadta el a kinevezésében szereplő beszámított szolgálati időt, mert szerinte az egyetemi/főiskolai hallgatói jogviszonyt is mint munkaviszony be kell számítani a besorolásához a Kttv. 8. §-ának (5)–(6) bekezdései alapján. Hivatalunk álláspontja, hogy a Kttv. hivatkozott szakasza alapján a főiskolai hallgatói jogviszony nem számít munkaviszonynak, még akkor sem, ha az 1992. július 1-jét megelőzően állt fenn. Fentieken túl a köztisztviselő nem egyszer, hanem a hallgatói jogviszonyának megszakítása miatt, több időpontra is kéri a 6 hónap beszámítását. Jogos-e a köztisztviselő kérése a szolgálati idő újraszámítását – a főiskolai hallgatói jogviszony beszámítását – illetően?
182. cikk / 641 Versenytilalmi megállapodás – az ellenérték meghatározása
Kérdés: Munkavállalóinkkal a munkaszerződésben állapodunk meg a munkaviszony megszűnését követő versenytilalomról, és még a munkaviszony fennállása alatt, havonta fizetünk ezért ellenértéket. Ennek mértékét a mindenkori szabályzatok határozzák meg, amelyek vonatkozó bekezdéseire utalunk a munkaszerződésben. Ennek alapján érvényesíthető a versenytilalmi megállapodás a munkavállalókkal szemben?
183. cikk / 641 Gyermeklétszámhoz igazodó vezetői pótlék változása
Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet alapján 2020. július 1-jétől az óvodavezetők és helyetteseik az előző nevelési év október 1-jei gyermeklétszám után kapják a vezetői pótlékukat. A fenntartásunkban lévő óvoda gyermeklétszáma szeptembertől lecsökken. Mikortól kell ezt figyelembe venni a pótlék megállapításánál?
184. cikk / 641 Diabéteszellátási pótlék a köznevelésben
Kérdés: Az Nkt. legutóbbi módosításában olvastuk, hogy egy új pótlékot vezetnek be azoknak a pedagógusoknak, akik cukorbeteg gyerekek ellátásában vesznek részt. Milyen feladatokat hárít ez az iskolákra?
185. cikk / 641 Téves besorolás és az illetménykülönbözetre való jogosultság
Kérdés: Van egy közalkalmazott kollégánk, aki szociális gondozóként dolgozik, 2018 márciusában jött létre a határozott idejű jogviszonya, mely 2018 novemberében lett határozatlan idejű. 2019-ben szakképesítést szerzett, ennek igazolása alapján az átsorolása megtörtént. 2020-ban külföldi munkavállalásról szóló igazolást nyújtott be hivatalunkhoz, mely igazolás kiadmányozási dátuma is 2020. Ez alapján az átsorolása ismét megtörtént az igazolás benyújtásának dátumától. A kolléga viszont azt kéri, hogy a 2020-ban kiadott és ezt követően a hivatalunkhoz benyújtott igazolás alapján őt a felvétele dátumától sorolják be, és visszamenőlegesen az így keletkezett illetménykülönbözetre is igényt tartana. A kolléga kérése jogosnak tekinthető-e annak tükrében, hogy nem a munkáltató hibázott, hanem a kolléga saját mulasztása miatt nem került benyújtásra az igazolás a felvételekor, 2018-ban? 2018. évben az akkor rendelkezésre álló dokumentumok alapján történt a besorolása, majd a jogosultságot bemutató igazolást követően is megtörtént a kinevezés módosítása, ezért is nem érezzük helyénvalónak a visszamenőleges illetménykülönbözet kifizetésére irányuló igényét.
186. cikk / 641 Minősíthetetlen hangnem következményei a munkahelyen
Kérdés: Egy évtizede nálunk dolgozó munkavállalónk sokszor minősíthetetlen hangnemben beszél azokkal a kollégáival, akik a véleménye szerint szakmai szempontból nem jártak el helyesen, vagy hibáztak a munkájuk során. Az is előfordul nemegyszer, hogy emberi méltóságukban is megsértve őket, személyeskedő hangnemben kritizálja a neki nem tetsző (egyébként teljesen elfogadható) öltözködési szokásaikat. A munkáját egyébként jól végzi, az ügyfelekkel udvarias. Mivel volt már olyan kollégánk, akinek a távozása mögött az említett munkavállaló viselkedése állt, és újabban többek is jelezték, hogy amennyiben nem változik a viselkedése, ők is kénytelenek lesznek megszüntetni a munkaviszonyukat, mert nem bírják a munkahelyi légkört, a munkavállaló említett magatartása megalapozhatja-e a munkáltatói felmondást?
187. cikk / 641 Hittanár-szakképzettséggel betölthető munkakör
Kérdés: Tankerületi központhoz tartozó általános iskolában alkalmaznának tanulószobai, napközis tanárként. 1999-ben szereztem okleveles hittanár diplomát. A diplomám pedagógusdiplomának minősül. A gyerekek hittant is tanulnak az iskolában, a szakképzettségem alapján tehát érdemben tudok nekik segíteni a tanulmányaikban. A tankerületi központ szerint azonban a végzettségem nem megfelelő. Tudtommal egyházi iskolákban elfogadják ugyanezt a végzettséget.
188. cikk / 641 Garantált bérminimumra való jogosultság – a szükséges képesítés
Kérdés: Az új szakképzési törvény az eddigi állam által elismert szakképesítések helyett bevezette a szakmák rendszerét. A minimálbér-rendelet szerint továbbra is a legalább középfokú szakképzettséggel rendelkezők számára kell garantált bérminimumot fizetni. Mit jelent a szakképzési törvény szerinti változás a garantált bérminimumra való jogosultság szempontjából?
189. cikk / 641 Pedagógusbesorolás legalább hat év jogviszonyban töltött idővel
Kérdés: Egy óvodapedagógus 2020 nyarán szerezte meg a diplomáját, azt követően 4 hónapot dolgozott óvodapedagógusként. Ezt megelőzően, 2010-ben szerzett nem szakirányú alapfokozatú diplomát, majd három évig óvodában, két évig családi napköziben pedagógiai asszisztensként dolgozott. Közben végezte az óvodapedagógusi tanulmányait. Nyelvvizsgája megszerzéséig abszolutórium alapján, diploma nélkül két évig óvodapedagógus munkakörben foglalkoztatták. Ezek mind közalkalmazotti jogviszonyok voltak. Besorolható-e Pedagógus I. fokozatba, hiszen rendelkezik hat év bármilyen munkakörben eltöltött jogviszonnyal?
190. cikk / 641 Takarítási baleset a huzat miatt – a munkáltató mentesülése a felelősség alól
Kérdés: A munkavállalónk takarítói, néha takarítói csoportvezetői munkát lát el a munkakörében. Az egyik nagyobb projektmunkánál beosztott volt, és egy huzatos helyen ablaktisztítási feladatokat végzett. Az ablak dupla szárnyú volt, a belső szárny, amin dolgozott, ép üvegű volt, a külső azonban törött. Tudta is, mivel a munkavédelmi oktatásokon mindig elhangzik, hogy a törött ablakon nem lehet dolgozni, azt jelenteni kell a műszakvezetőnek (ezt nem tette meg). Mégis baleset történt, mivel a huzat miatt a külső ablakszárny meglódult, és ahogy a munkavállaló annak becsapódását meg akarta akadályozni, elkapta, az ütődéstől a sérült üveg eltört, és kezét súlyosan összevágta. Mint munkáltató van felelősségünk?
