Képviselettel rendelkező szakszervezet – a minősítés feltétele

Kérdés: A cégünknél szakszervezet alakult, legalábbis megkeresést kaptunk egy szakszervezettől, amely azt állítja, hogy képviseletre jogosult tisztségviselőt működtet nálunk az egyik munkavállalónk személyében. Erre vonatkozóan azonban semmit nem csatolt, csak a munkavállaló nevét tudjuk; viszont konzultációt és a munkavállalókra vonatkozó béradatokat kér. Kell ezt ilyenkor teljesítenünk? Mivel kellene neki igazolnia, hogy valóban képviseletre jogosult nálunk, mit kérhetünk tőle?
Részlet a válaszából: […] ...szakszervezet a munkáltatótól a munkavállalók munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekei­vel kapcsolatban tájékoztatást kérhet, illetve jogosult a munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.

Boltvezetők munkaideje és felelőssége

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A boltvezetői munkakör önmagában nem jár eltérő munkaidő- vagy felelősségi szabályokkal. Ez legfeljebb akkor állhat fenn, ha a boltvezető az Mt. értelmében vezető állású munkavállalónak minősül. Ez leginkább "minősített vezetőként" képzelhető el, azaz akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Szakszervezeti propaganda – a helyben szokásos közzététel

Kérdés: A szakszervezet használhatja-e a munkáltató belső intranetes hálózatát, hogy közzétegye a munkavállalóknak szóló tájékoztatásokat és a gyűlések meghívóit? A munkáltató is ezen a rendszeren teszi közzé a fontosabb adatokat, nálunk ez minősül az egyik helyben szokásos tájékoztatási módnak. De van más lehetőség is (pl. a faliújságon is közzétesz a munkáltató minden lényeges információt). Nem elegendő ilyenkor csak ez utóbbit biztosítani?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a munkavállalókat a munkaügyi kapcsolatokkal vagy a munkaviszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A munkáltató – a szakszervezettel egyeztetve – biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 23.

Kilépés az önkormányzati társulásból – a következmények

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális intézmény vagyunk. A szociális tevékenységek ellátására létrehozott társulásból az egyik önkormányzat kilép, ami az intézményünkben dolgozó négy közalkalmazottat is érinti. A szociális intézmény tovább fog működni három önkormányzat részvételével, a működési engedély módosítása részünkről már folyamatban van. Annak ellenére, hogy a társulást elhagyó önkormányzat már májusban bejelentette kiválását, a településén dolgozó kollégák sorsáról azonban továbbra sincs információnk. Nem tudjuk azt sem, hogy mit szeretne az érintett önkormányzat: a kollégák alkalmazásban maradnak-e az új fenntartóval, milyen formában oldaná meg a törvény által előírt kötelező feladatait, illetve ők intézik-e egyáltalán a működési engedélyüket. Mi lehet ebben az esetben a 2021. július 31. napjával bekövetkező változás megfelelő jogi rendezése: szükséges-e a részünkről a jogviszonyok megszüntetése, és ha igen, ennek mi lehet a módja akkor, ha még nem tudjuk, hogy az érintett négy kollégát ki veszi át? Hogyan kell rendezni a ki nem adott szabadságokat? A kiválás folyamatában mi a helyes eljárás, hogy kollégáim érdekei ne sérüljenek: újra pályázniuk kell az álláshelyekre? Jár-e számukra végkielégítés, és ha igen, kinek kell azt megfizetni? Bizonytalanság van közöttük, hiszen ez idáig a kilépő település nem jelzett feléjük munkaviszonyuk folyamatosságával vagy esetleges megszűnésével kapcsolatosan.
Részlet a válaszából: […] ...az átadást megelőzően harminc nappal korábban köteles tájékoztatni a közalkalmazottat, a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetet és a közalkalmazotti tanácsot (közalkalmazotti képviselőt) az átadás időpontjáról, okáról és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 12.

Kollektívszerződés-módosítás és a szakszervezeti reprezentativitás változása

Kérdés: Az őszi tagtoborzásunk alapján szakszervezetünk reprezentatívvá vált, legnagyobbként a munkáltatónál. A hatályban levő kollektív szerződés módosításánál mégis a korábbi, tagsággal és támogatottsággal már alig rendelkező szakszervezettel folynak a tárgyalások egy új érdekegyeztető tanács létrehozásáról, amelyben a kollektív szerződést kötő szakszervezetek kaphatnak helyet. Jogszerű ez az eljárás?
Részlet a válaszából: […] ...kollektív szerződés módosítására a munkavállalók képviseletében azok a szakszervezetek jogosultak, amelyek az adott kollektív szerződést megkötötték. Aszerződésekre vonatkozó általános elveknek megfelelően a kollektív szerződés módosítására is csak annak van joga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 21.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény nyilvántartása

Kérdés: A munkáltatónak nyilván kell tartani a jelenléti íven, ha a munkavállaló szakszervezeti munkaidő-kedvezmény miatt nem dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely tartamára távolléti díj jár. Anaptári évenként, a tárgyév végéig igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Szakszervezeti képviseleti jog – a meghatalmazás

Kérdés: Az Mt. 272. §-ának (6) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az megteremti a jogalapot a munkavállalók munkáltatóval szembeni általános képviseletén túl az egyes munkavállaló egyedi ügyében történő képviseletre, konkrétan a munkavállaló fegyelmi eljárásban történő képviseletére? Szerintünk – a 8/1990. (IV. 23.) AB határozatot is figyelembe véve – nem, mert az Mt. 272. §-ának (6) bekezdésében meghatározott meghatalmazás nélküli képviseleti jog a szakszervezeteknek a tágabb képviseleti joga, amely lényegében egy törvényi képviseletet jelent, mégpedig nemcsak az adott szakszervezet tagjai, hanem minden dolgozó ügyében. Ezt – álláspontunk szerint – nem lehet úgy értelmezni, hogy az feljogosítja a szakszervezetet minden egyes munkavállaló minden egyes fegyelmi ügyében való képviseletre.
Részlet a válaszából: […] ...szóban forgó szabály szerint a szakszervezet joga, hogy a munkavállalókat a munkáltatóval vagy ennek érdekképviseleti szervezetével szemben anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje [Mt. 272...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Közalkalmazott munkaközi szünete – beszámítása a munkaidőbe

Kérdés: Az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a munkaközi szünet nem része a munkaidőnek. Az Mt. 96. §-ának (1) bekezdése értelmében azonban a munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, vagyis a munkarendet – kollektív szerződés hiányában – a munkáltatónak kell meghatároznia. A Kjt. 59. §-a (1) bekezdésének b) pontja lehetőséget biztosít arra, hogy jogszabály vagy kollektív szerződés az Mt. 86. §-a (3) bekezdésének a) pontjától a közalkalmazott javára eltérjen. Közalkalmazottak esetében, amennyiben igazgatóságunknál nincs kollektív szerződés kötésére képes szakszervezet, vagy van ilyen szakszervezet, de nem tudunk velük megállapodni a kollektív szerződésről, a munkáltató egyoldalú munkáltatói utasításában kimondhatja-e, hogy a munkaközi szünetet a munkaidő részévé teszi?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. kérdésben idézett rendelkezése jogszabály, illetve kollektív szerződés számára ad felhatalmazást arra, hogy – ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel – a munkaközi szünetet (részben vagy egészében) a munkaidő részévé nyilvánítsa [Kjt. 59. § (1) bek. b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Sztrájkjog gyakorlása veszélyhelyzet idején

Kérdés: A nyári hónapokban egyeztetések kezdődtek a felek között, mivel a szakszervezet sztrájkot akart szervezni, azonban nem volt megállapodás a még elégséges szolgáltatás tárgyában (a munkáltató szociális alapellátási tevékenységet végez). Végül augusztus végén a szakszervezet bírósághoz fordult, és egy felülvizsgálati eljárás után megszületett a bírósági végzés, amely megállapította a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. Közben viszont veszélyhelyzetet rendeltek el. Ilyenkor lehet jogszerűen sztrájkolni – a végzés megtartása mellett –, vagy újra meg kellene állapítani a még elégséges szolgáltatás feltételeit?
Részlet a válaszából: […] Annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez – így különösen a közforgalmú tömegközlekedés és a távközlés terén, továbbá az áram, a víz, a gáz és egyéb energia szolgáltatását ellátó szerveknél -, csak úgy gyakorolható a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 30.

Üzemitanács-választás – kötelezettség és megsértése szankció nélkül

Kérdés: 200 fő munkavállalót foglalkoztató cég esetén kötelező-e üzemi tanácsot választani? Az Mt. csak lehetőséget biztosít a munkavállalók részére? A vállalatnál egyébként szakszervezet működik, amellyel kollektív szerződést kötött a munkáltató.
Részlet a válaszából: […] ...testületnek biztosított jogokat. Így az együttdöntési jogot vagy éppen az ellenőrzési jogkört a munkáltató működése felett. A szakszervezeti működés és a kollektív szerződés megkötése, vagy épp ennek hiánya nem érinti az üzemi tanács választására...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 9.
1
2
3
21