Munkaügyi Levelek      
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!
Előfizetőink honlapunkon feltett kérdésére 7 napon belül e-mailben választ adunk!

29 találat a megadott szakképesítés tárgyszóra

Az Ön által megadott fenti keresési szempont(ok)nak megfelelő kérdéseket időrendben (legfrissebb elől) jelenítettük meg. Kattintson alább a válasz megjelenítéséhez! Túl sok találat esetén az oldal alján lévő keresővel tovább szűkítheti a találatok körét.

1. találat: Napközis tanár munkaköréhez szükséges szakképzettség

Kérdés: Általános iskolánkban pedagógiai asszisztensként foglalkoztatunk egy pedagógia alapszakos bölcsészdiplomával rendelkező kolléganőt, aki jelenleg végzi a mesterképzést, amelynek eredményeként pedagógiatanár szakképzettséget fog szerezni. Kizárólag napközis foglalkozást tartó tanári munkakörben alkalmazhatjuk-e őt a diplomája megszerzése előtt?
Részlet a válaszból: […]326/2013. Korm. rendelet 17. §-a (2) bekezdésének e)-f) pontja értelmében többek között a napközi, illetve tanulószoba. Ez azt jelenti, hogy az láthat el napközis foglalkozást tartó pedagógus-munkakört, aki egyébként a végzettségénél, szakképzettségénél fogva az adott intézményben pedagógus-munkakört tölthetne be, mivel ő alkalmas arra, hogy segíteni tudjon a napközis gyerekeknek a házi feladat elkészítésében is.A 326/2013. Korm. rendelet 6. melléklete (A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei) a bölcsészdiplomát nem fogadja el egyik, általános iskolában létesíthető munkakör betöltési feltételeként sem. A pedagógiatanár mesterképzést pedig kizárólag a fejlesztő pedagógus munkakör betöltéséhez lehetne elfogadni,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2021. március 30.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 4106
Kapcsolódó tárgyszavak: , ,

2. találat: Sürgősségi szakápoló illetménynövekedése

Kérdés: Egészségügyi intézményben két közalkalmazottunk sürgősségi szakápoló (55 723 15) végzettséget szerzett. Kinevezésük alapján mind a ketten a sürgősségi betegellátó egységben dolgoznak Ekategóriás ápolóként (végzettségük OKJ 54 ápoló). A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése alapján jogosultak-e a további szakképesítés esetén járó 5%-ra?
Részlet a válaszból: […]rendszerű szakképzésben megszerezhetők, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épülnek.A Kjt. 66. §-ának (2) bekezdése szerint, amennyiben a közalkalmazottnak a munkaköre ellátásához a besorolás alapjául szolgáló iskolai végzettség, illetve szakképesítés, szakképzettség mellett a kinevezésében feltüntetett további szakképesítésre, szakképzettségre vagy azzal jogszabályban egyenértékűnek elismert képesítésre is szükség van, és azzal a közalkalmazott rendelkezik, garantált illetménye egy további szakképesítés esetén legalább 5%-kal növekszik. Az illetménynövekedés feltétele, hogy a közalkalmazott a további szakképesítését munkaidejének legalább 10%-ában hasznosítja. Az egészségügyi ágazatra hatályos végrehajtási jogszabály, a 356/2008. Korm. rendelet 14. §-a akként rendelkezik, hogy a Kjt. 66. §-ának (4) bekezdésében meghatározott illetménynövekedésre jogosító képesítéseket a 2. melléklet tartalmazza. E melléklet szerint az általános ápoló, ápoló, szakápoló, főápoló, főmadám, főműtős, főnővér munkakörökben többletképesítésként a nem aneszteziológiai és intenzív fekvőbeteg-ellátó részlegen (osztályon) dolgozó, intenzív terápiás ápolói vagy aneszteziológiai és intenzív terápiai szakasszisztensi képesítés; mentőápolói képesítés, pszi­chiátriai[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. október 13.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3995

3. találat: Ápoló szakképesítés és a fizetési osztály meghatározása

Kérdés: A 2020. június 9-én szerzett 54 723 02 OKJ gyakorló ápoló szakképesítéssel rendelkező közalkalmazott besorolásával kapcsolatban kérném segítségüket. Végzettsége D vagy E fizetési fokozatba sorolásra jogosít-e?
Részlet a válaszból: […]számú mellékletében található.A 150/2012. Korm. rendelet fentiek szerint alkalmazandó 1. melléklete szerint az 54 723 02 azonosító számú OKJ-s gyakorló ápoló szakképesítés számában az 54-es az emelt szintű szakképesítést jelöli, amely érettségi végzettséghez kötött, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben volt megszerezhető. A Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének- d) pontja szerint a "D" fizetési osztályba az érettségi végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakörök,- az e) pont szerint az "E" fizetési osztályba egyfe­lől az egyetemi, főiskolai végzettséget nem tanúsító felsőfokú szakképesítéshez, felsőoktatási szakképzésben szerzett szakképzettséghez kötött munkakörök, másfelől az érettségi végzettséghez kötött akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképesítéshez kötött munkaköröksorolandók be. A Kjt.-ből az új szakképzési rendszerre tekintettel hatályon kívül helyezték a 61. § (3) bekezdésének értelmező rendelkezését, amely kimondta, hogy az Országos Képzési Jegyzék szerinti emelt szintű szakképesítést a besoroláskor felsőfokú szakképesítésnek kell tekinteni. Az értelmező rendelkezés alapján a gyakorló ápolót "E" fizetési osztályba kellett besorolni, e rendelkezés hatályon kívül helyezését követően azonban bizonytalanná[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3969

4. találat: Vezetői megbízás - a meghosszabbíthatóság feltétele

Kérdés: Óvodánknál a 2019-ben kiírt intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás eredménytelen volt, mivel egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel. Mivel az egyik pályázó a kiírás többi feltételének megfelelt, és a megbízáskor vállalta, hogy megszerzi az intézményvezetői szakképzettséget, ezért a személynek 2019. augusztus 15-től 2020. június 30-ig tartó határozott idejű intézményvezetői megbízást adtunk. Dolgozónk nemrég megszerezte az intézményvezetői szakképzettséget, és az újonnan kiírt pályázatra beadta a jelentkezését. A pályázat elbírálási határideje 2020. július 31., az állás 2020. augusztus 1. nappal kezdődően betölthető. Mivel a vezetői megbízása 2020. június 30-ával lejárt, ezt meghosszabbíthatjuk-e? Ha igen, akkor ez csak július hónapra szóljon, és sikeres pályázatának elbírálása után új vezetői megbízást kell neki adni?
Részlet a válaszból: […]feltételének megfelel, rendelkezik (egyéb) pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e jogszabályhely szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.A kérdésben szereplő esetben a fenti szabály alapján adott határozott időre szóló intézményvezetői megbízás időtartama nem merítette ki a jogszabály alapján lehetséges két évet, így - lejárta előtt - nem volt akadálya annak, hogy azt meghosszabbítsák 2020. augusztus 1-jéig. Mivel jelen esetben kiírták a pályázatot, amit a szóban forgó személy elnyert, 2020. augusztus 1-jétől egy új magasabb vezetői megbízást fog kapni, nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3967

5. találat: Jogosítvány mint középfokú szakképesítés

Kérdés: Kötelező-e megadni a garantált bérminimumot a C, illetve C+E kategóriás jogosítvánnyal rendelkező tehergépkocsi-vezetőknek? Betonmixeres autót vezetnek, melyhez külön gépkezelői képesítés nem szükséges.
Részlet a válaszból: […]hatálybalépését (2020. január 1-jét) megelőzően rá irányadó szabályozásban meghatározott végzettséget és szakképzettséget tanúsít a 2020. szeptember 1-jét megelőzően megszerzett, államilag elismert szakképesítést, részszakképesítést igazoló bizonyítvány.A 150/2012. Korm. rendelet - az előző szabály alapján 2020. január 1. után is alkalmazandó - 2020. január 1. előtt hatályos 1. melléklete 35-ös azonosító számmal tartalmazta az autóbusz-vezető, tehergépkocsi-vezető szakképesítéseket. A 35-ös azonosító szám középfokú szakképesítés-ráépülést jelölt, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épült. A 7. melléklet szerint az autóbusz-vezető, tehergépkocsi-vezető szakképesítések egyes hatósági jellegű képzések szakmai tartalmát is magukban foglalták (ún. "szakmásítás"). Az autóbusz-vezető a D kategóriás, a tehergépkocsi-vezető a C1E, CE kategóriás vezetői engedélyhez[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. augusztus 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3956
Kapcsolódó tárgyszavak: ,

6. találat: Közalkalmazotti besorolás - az emelt szintű szakképesítések figyelembevétele 2020-tól

Kérdés: Az Szkth. hatályon kívül helyezte a Kjt. 61. §-ának (2)-(3a) bekezdését 2020. január 1-jétől. A (3) bekezdés szerint felsőfokú szakképesítésnek minősül az OKJ 54-es emelt szintű szakképesítés a besorolásnál és a további szakképesítési százalékos megállapításánál. A Kjt. 61. §-ának (1) bekezdése az "E" fizetési osztályba sorolás feltételeként - összhangban az előzőkkel - "iskolai" rendszerű felsőfokú szakképesítést ír elő. Hogyan kezelje a munkáltató a jövőben az emelt szintű szakképesítést, melyik osztályba sorolhatja be ezzel a képesítéssel az új jogviszonyt létesítőket? (Átmeneti szabály nem található.)
Részlet a válaszból: […]jogszabályokról, így többek között a Kjt.-ről az Szkth. rendelkezik (lásd a 8-9. §-t!). Ebben átmeneti szabályok - amint kérdésében írja - nem szerepelnek. Erre a joghézagra tekintettel - értelmezve a kialakult helyzetet - a Jat. ezzel kapcsolatos rendelkezéseire támaszkodhatunk. A Jat. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály (esetünkben az átmeneti szabály, pontosabban annak hiánya miatt) eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.Meglátásunk szerint a Jat. e szabályát kell a kérdésben érintett Kjt.-módosítás értelmezésére alkalmazni. A Kjt.-módosítás 2020. január 1-jei hatálybalépési időpontját megelőzően keletkezett jogviszonynak tekintendők az ekkor már fennálló közalkalmazotti jogviszonyok. Kérdés, ebből levonható-e az a következtetés, hogy csak a 2019. december 31-ig keletkezett közalkalmazotti jogviszonyokra vonatkozhat a Kjt. hatályon kívül helyezett, az emelt szintű szakképesítést felsőfokúnak tekintő szabálya? Azaz, a 2020. január 1-jét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetén az emelt szintű szakképesítések a közalkalmazotti munkakör betöltésénél és a besorolásnál már nem lennének figyelembe veendők? A Jat. idézett szabályát alkalmazva, 2020. január 1-jét megelőzően keletkezett ténynek tekintendő a Kjt.-módosítás életbelépése előtt[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2020. február 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3807

7. találat: 1985-ös ápolói szakképesítés figyelembevétele a besorolásnál

Kérdés: Szociális bentlakásos ápoló és gondozó tevékenységet folytató költségvetési intézmény vagyunk, közalkalmazotti bértáblával. Milyen fizetési osztályba kell besorolni, minek feleltethető meg az alábbi végzettség: a Gyulai Semmelweis Egészségügyi Szakiskolában 1985. június 25-én általános ápolói és általános asszisztensi szakon képesítő vizsgát tett, majd 1986. június 19-én felnőtt szakápolói szakon szakosító vizsgát tett?
Részlet a válaszból: […]alapján szakmunkás szakképesítést jelentett. Az Okt. tv. (1.). 10. §-a, majd az Okt. tv. (2.) 76. §-ának (1) bekezdése a gimnáziumot és a szakközépiskolát sorolta a középiskolák közé, a szakmunkásképző iskolákat nem. Ezért tehát a szakmunkástanuló iskolában szerzett szakképesítés a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének bb) pontjában szabályozott alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítés fogalmának felel meg, s mint ilyen, B fizetési osztályba sorolásra jogosít - feltéve, hogy a kérdéses munkakör besorolható a B fizetési osztályba az ágazati végrehajtási rendelet alapján. Ennek megfelelő szabályozást tartalmaz a 257/2000. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének V.2. pontjában foglalt besorolást segítő értelmező rendelkezés is, amely kimondja: "B fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítéshez kötött munkakört (pl. 2/1975. EüM rendelet szerinti képzésben szerzett általános ápoló és általános asszisztensi végzettséghez kötött munkakört)".A szakosító vizsga 10 hónapos, munka mellett elvégezhető tanfolyam volt, amely újabb iskolai végzettséget nem adott. A 257/2000. Korm. rendelet 2. sz. mellékletének V.2. pontja szerint "C fizetési osztályba kell sorolni: az alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítésre épülő szakképesítéshez kötött munkakört, például az 1975 utáni alapképesítésre épülő elsőfokú szakosító képzés keretében szerzett csecsemő- és gyermekgondozói, gyermek idegápolói és gondozói,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. november 4.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3738

8. találat: Diplomahonosítás - a kinevezés feltétele

Kérdés: Magyar állampolgár vagyok. 2013-ban államvizsgáztam Galántán bankmenedzsment szakirányon. Ez a főiskola a prágai BIVS-nek (2017-től AMBIS) a tagintézménye. A diplomám cseh nyelven lett kiállítva. Lehetőségem lett volna kormányhivatalban kormánytisztviselőként dolgozni. A diplomámat kérték ehhez honosítani. Mivel bankmenedzsment szak (gazdálkodás és menedzsment, valamint logisztika szak együtt) nincs Magyarországon, ezért a honosítása egy az egyben nem vethető össze a magyar oktatásban megszerezhető képesítéssel. A törvény előírja, hogy a diplomát honosítani szükséges, vagy a munkáltató saját jogkörében eldöntheti azt? A 29/2012. Korm. rendelet felsőoktatásban szerzett szakképesítést fogalmaz meg. A hozzánk közeli kormányhivatalban szintén elfogadták az ugyanolyan diplomát, mint az enyém, sima hivatalos (IFFI) fordítás keretében.
Részlet a válaszból: […]esetében képesítettnek minősíti a felsőoktatásban bármilyen szakképzettséggel rendelkezőket, ilyenkor a munkáltatónak értelemszerűen el kell fogadnia az Etv. szerinti eljárásban elismert külföldi felsőoktatási oklevelet. Függetlenül attól, hogy Magyarországon létezik-e az oklevél által igazolt szakképzettség. Problémás viszont, ha az Ön által ellátandó feladatkör esetében a 29/2012. Korm. rendelet nemcsak adott felsőoktatási területet (pl. pénzügyi, gazdasági, egészségügyi), hanem olyan konkrét felsőoktatási szakképzettséget is meghatároz, amelynek a külföldön szerzett oklevél szerinti szakképesítés nem feleltethető meg a jogszabályok szerint. Ilyenkor hiányzik a feladatkör ellátásához előírt szakképesítés, ez pedig akadálya az adott feladat ellátására szóló kinevezésnek. Így fordulhat elő, hogy ugyanazzal a külföldi felsőoktatási oklevéllel rendelkező személy az egyik feladatkörben kinevezhető kormánytisztviselőnek, míg a másikban nem. Kiegészítésként megjegyezzük, ha a kormánytisztviselő az álláshelyén több feladatkört is ellát, elegendő az egyik ellátásra előírt szakképzettséggel rendelkeznie [29/2012. Korm. rendelet 2. § (4) bek.].Nem a munkáltató dönt a külföldi oklevél elismeréséről vagy az elismerés szükségességéről. Az elismerési eljárás azért megkerülhetetlen, mert a külföldön szerzett oklevél által tanúsított végzettségi szint, szakképesítés, szakképzettség vagy tudományos fokozat hatósági bizonyítvánnyal történő elismerése az Etv. szerinti ezen eljárás során történik. A hatósági bizonyítvány teljes bizonyító erővel igazolja a benne szereplő tények és adatok valódiságát.[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. augusztus 5.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3664

9. találat: Alkalmazás és besorolás az óvodában

Kérdés: A meghirdetett óvodapedagógusi állásra egy, az óvóképző főiskolán másodéves hallgató jelentkezett, aki 2014-ben szerzett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító, 54 140 01 azonosító számú OKJ-s szakképzettséget, valamint 2016-ban szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozatú oklevéllel rendelkezik. Korábban két évet dolgozott közalkalmazottként bölcsődében, ahol megszerezte a Pedagógus I. fokozatot. Óvodapedagógusként megtarthatja-e ezt a besorolását?
Részlet a válaszból: […]munkakört nem tölthet be. Az Nkt. 99. §-ának (14) bekezdésébe foglalt kivételes szabály alapján csak az lenne átmenetileg alkalmazható, akinek kizárólag a nyelvvizsgája hiányzik a diploma megszerzéséhez, de ennek egy másodéves hallgató nyilvánvalóan nem felel meg.Pedagógiai asszisztensként egyébként az illető elvben alkalmazható lenne, mivel e munkakörhöz nincsenek konkrét képesítési előírások megállapítva. Ha megoldható a pedagógiai asszisztens munkakörben való foglalkoztatása, akkor a besorolást a 326/2013. Korm. rendelet "A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok" című 13. fejezete [32. § (1)-(2) bekezdés] szerint kell elvégezni. Ennek értelmében, ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre a rendelet által megállapított osztályok közül - még akkor is, ha ez az iskolai végzettség, szakképesítés az adott munkakör betöltéséhez egyébként nem lenne szükséges. Ha pedig egyébként létezik olyan szakképesítés, amely az adott munkakör betöltéséhez elfogadható lenne, és ezzel a közalkalmazott rendelkezik is, besorolásánál ezt, vagy - ha számára kedvezőbb - az egyéb,[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. május 6.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3579

10. találat: Szakképesítés és besorolás a közigazgatásban

Kérdés: Milyen szakképesítéseket lehet elfogadni közszolgálati másodfokú szakképesítésként? Elfogadhatjuk-e I. besorolású közterület-felügyelőnek a rendészeti szervező (tiszt) OKJ-szakképesítést? (A szakképesítést 2000-ben szerezte a munkavállaló.)
Részlet a válaszból: […]rendelkezik a feladata ellátásához szükséges, a kormányrendelet 1. mellékletében a feladatkörre meghatározott képesítések valamelyikével. E melléklet 30. pontja alapján a közterület-felügyeleti feladatkör I. besorolási osztályban vagy felsőoktatásban szerzett közszolgálati végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettséggel és közszolgálati másodfokú szakképesítéssel tölthető be.A 150/2012. Korm. rendelet nem tartalmazza már a másodfokú szakképesítés kifejezést sem, és lényegében 12 számmal kerül benne meghatározásra a szakképesítések szintjei, amelyek közül az Ön által említett rendészeti szervező szakképesítés (62-es sorszámmal) felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítésként a legmagasabb szintű, így ennél magasabb szintű szakképzettségi követelmény jelenleg nem is írható elő. Ebből következően a másodfokú szakképzettség - nem[…] részlet vége a válaszból.
Ha szeretné a választ elolvasni, akkor kérjük kattintson ide!
A válasz időpontja: 2019. február 25.
Az olvasói kérdés sorszáma a Munkaügyi Levelek adatbázisban: 3512
| 1 - 10 | 11 - 20 | 21 - 29 | >>>>>>

Ha nem találta meg amit keresett indítson új keresést