1384 talált cikk a szabadság kifejezésre

Kérdés: Néhány hétre lehetőségem lenne külföldön jól fizető idénymunkát végezni, ezért fizetés nélküli szabadságot szeretnék kérni az itteni főnökömtől. Az erre irányuló kérelmemet köteles vagyok-e indokolni, ha pedig nem teszem, akkor megteheti-e, hogy nem enged el? Ha elenged, akkor azt milyen módon közölje, kell-e valamilyen megállapodást kötnünk, vagy elég, ha szóban hozzájárul? Jár-e nekem bármilyen juttatás erre az időre a törvény szerint?

Kérdés: A kft.-ben az ügyvezető eseti megbízást adott egyes szakterületi vezetőknek arra, hogy szabadság miatti távolléte alatt helyettesítsék, helyette aláírjanak. Ezek a vezetők vezető állású munkavállalónak bizonyulnak-e? Ha igen, lehet-e ez átmeneti időre szóló, és melyek ezek következményei? A cég szervezeti és működési szabályzata erről a kérdésről nem rendelkezik.

Kérdés: Nemrég megszűnt a közalkalmazotti tanácsunk elnökének megbízatása. Azt hallottuk, hogy a munkáltató fel szeretné menteni az illetőt, de tudomásunk szerint őt a megbízatás megszűnését követő hat hónapig védelem illeti meg. Ez a védelem akkor is fennáll, ha az elnöki tisztsége úgy szűnt meg, hogy lejárt a mandátuma, illetve csak akkor, ha lemondott vagy visszahívták? Van bármilyen lehetősége a munkáltatónak ezt a védelmet "kijátszani"?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.

Kérdés: A cégünk egyik alkalmazottjával 2015. de­cember 31. napjáig tartó határozott idejű munkaszerződést kötöttünk. Most ez a munkavállaló el szeretne menni négy hónapra külföldre nyelvet tanulni, amit mi támogatnánk is, ezért hajlunk arra, hogy elengedjük fizetés nélküli szabadságra erre az időre. Viszont cserébe szeretnénk, ha ennyivel tovább nálunk maradna még. Ilyen helyzetben van mód a határozott idő meghosszabbítására a fizetés nélküli szabadság időtartamával?

Kérdés: Munkavállalónk szabadságát tölti. Gazdasági okokból azonban úgy határoztunk, hogy felmondunk neki. Az a tény, hogy szabadságon van, akadálya annak, hogy kipostázzuk a felmondását? Amennyiben nem, a levélben történő felmondás esetén mikor kezdődik a felmondási idő?

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a munka jellegéből adódóan egyenlőtlen beosztással dolgozó munkavállaló rendszeresen azon a napon megy táppénzre, amikor a beosztás szerinti munkaideje kevesebb, mint nyolc óra? Például hétfőn, kedden, szerdán 12 órára, csütörtökön 4 órára van beosztva, pénteken szabad. Csütörtökön jelzi, hogy a hét hátralévő idejére az orvos táppénzes állományba vette. Ilyen alkalmakkor mindig túlórája keletkezik, mert a csütörtöki és a pénteki táppénz idejére 8 óra betegszabadság számolandó el, illetve teljes napi táppénz jár számára?

Kérdés: Évente két alkalommal, nyáron két hétre, decemberben egy hétre leállunk. Fiatal munkavállalóinknak nincs megfelelő számú szabadsága. Lehet-e igazolt, nem fizetett napot adni ebben az esetben?

Kérdés: Az Útmutató a munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz (2015. január elsejei hatállyal) alapértelmezésében az átlagos állományi létszám a munkavállalók folyamatosan vezetett létszámnyilvántartása alapján kerül kiszámításra. Az átlagolást havonta kell elvégezni az adott hónap naptári napjainak figyelembevételével, vagyis a naponkénti állományi létszámok összegét, a munkarend szerinti pihenőnapokat és munkaszüneti napokat az azt megelőző munkanap létszámával véve figyelembe, el kell osztani a hónap naptári napjainak számával. A naponkénti állományilétszám-adatokat hogyan kell számolni? A létszámba beleszámít-e a 30 napot meghaladó távolléten levő munkavállaló (és a statisztikai állományi létszámba sorolandók a munkáltatónál munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, kivéve bekezdés alatt fölsorolt dolgozók)? Például az a munkavállaló, aki a GYES megszakítása vagy letelte után anélkül, hogy egy napra is munkába állna, illetve fizetett szabadságát kezdené meg, betegség miatt tovább marad távol a munkájától, az átlagos állományi létszámba hogyan számít be? Ha azonban a GYES és a betegség időszaka között az érintett munkavállaló akár csak egy napra is visszatért a munkába, vagy fizetett szabadságot vett igénybe, akkor beletartozik-e az átlagos állományi létszámba?

Kérdés: Cégünk a munkavállalóinak havibért, illetve kiegészítő juttatásként havonta prémiumot fizet. Utóbbi feltételeit a munkáltató egyoldalúan állapítja meg, és erről prémiumszabályzatában a helyben szokásos módon tájékoztatja a munkavállalókat. A prémium összegét évente kétszer, az előző féléves időszak értékelése alapján, a következő kritérium figyelembevételével határozza meg: a munka minősége, a munkavállaló által ellátott munkafolyamatok száma, a dolgozó teljesítménye és a munkaviszony hossza. Adott féléven belül a prémium mértéke két esetben módosulhat: emelkedik a prémium, ha a munkaviszonynak évfordulója van, illetve a munkáltató azonnali szankcióként – három hónapra – csökkenti a prémiumot, amennyiben a munkavállaló munkavégzés közben súlyos hibát vét. Az értékelés során meghatározott, egyénenként differenciált prémiumösszeg képezi a bérszámfejtés alapját, amelyet időarányosan csökkentünk az alábbi, adott hónapon belül nyilvántartott, igazolt távollétek figyelembevételével: keresőképtelenség, állásidő, fizetés nélküli szabadság, felmentési idő, CSED, GYED, GYES ideje. Megfelel-e teljesítményértékelési rendszerünk és prémiumfizetési gyakorlatunk az egyenlő bánásmód és a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének? Jogszerűen járunk-e el, amikor a fenti hiányzások időtartamára nem fizetünk prémiumot? Arányosnak és méltányosnak tekinthető-e a fent felsorolt távollétek miatti munkáltatói prémiumcsökkentés?