Találati lista:
1101. cikk / 1395 Pihenőnapi és hétvégi munkavégzés
Kérdés: Fölmerült a karbantartói munkakörűek készenlétével kapcsolatban, hogy lehet-e egy pihenőnapját töltő karbantartó ugyanakkor készenlétben is? Lehet-e szabadságot kiírni szombati napra, amikor a dolgozónak eredetileg munkavégzési kötelezettsége lett volna, majd szabadságot igényelt?
1102. cikk / 1395 Szabadság kiadása
Kérdés: Kiadhatja-e a munkáltató a szabadságokat azért, hogy meglegyen a havi munkaóraszám?
1103. cikk / 1395 Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése és szabadságmegváltás
Kérdés: Közalkalmazott vagyok, 40 év szolgálati idővel rendelkezem, és erre tekintettel nyugdíjba akarok menni. A fennmaradó szabadságomat kivehetem, vagy a munkáltató köteles megváltani azt? Milyen módon kérjem jogviszonyom megszüntetését: rendes felmondással vagy közös megegyezéssel? Sajnos nem mentenek fel, mert nincs rá pénze a munkáltatómnak.
1104. cikk / 1395 Ki nem adott szabadság "sorsa"
Kérdés: 5 évig dolgoztam főállásban egy cégnél, szülési szabadságra is innen mentem. 3 gyermekem született ez idő alatt, de sajnos a munkahelyemre nem tudnak visszavenni. Az adóhatósággal történt elszámolási vita során a cég pert vesztett, így megkértek, hogy a felszámolási eljárást is én indítsam el. Időközben újjáalakult a régi tulajdonosokkal a társaság, amelyik papíron nem a régi jogutódja, de mind a tevékenység, mind az ügyfélkör megegyezik a régivel. Jelenleg is zajlik a felszámolási eljárás, fizetni nem tudnak/nem akarnak a régi-új tulajdonosok. Milyen lehetőségeim vannak a ki nem fizetett szabadságok rendezésére?
1105. cikk / 1395 Gyermek után járó pótszabadság
Kérdés: 25 munkanap alapszabadsággal rendelkező férfi munkavállalónknak május 1-jén gyermeke született. A gyermek után járó 2 nap pótszabadságot hogy kell számolni? Május 1-jétől december 31-ig +2 nap jár neki? Vagy egész évre kell számolni? Ebben az esetben mi van, ha mondjuk december 30-án születik a gyermek?
1106. cikk / 1395 Szabadság megváltása
Kérdés: Egy munkavállaló az I. rokkantsági csoportba tartozik, mozgásképtelen, de munkaviszonya még fennáll. Eddig évente kifizették a szabadságát. 2011-ben azt mondták, hogy nem jár neki a szabadságra eső bér. Mi a helyes eljárás? Már három éve gyámság alatt van. Mozogni nem tud.
1107. cikk / 1395 Végkielégítés – jogszerző idő felmondáskor
Kérdés: Olvastuk, hogy az új Mt. hatálybalépésével a végkielégítésre jogosító munkaviszonyban töltött idő szabályai meg fognak változni, a felmondás közlésekor meg kell lennie a legalább hároméves időtartamnak ahhoz, hogy valaki végkielégítésre legyen jogosult. Valóban nem lesz jogosult a munkavállaló végkielégítésre, ha a felmondás közlésekor – néhány nap híján ugyan, de – nem áll fenn három éve a munkaviszonya?
1108. cikk / 1395 Tájékoztatási kötelezettség a munkaviszony létesítésekor
Kérdés: Az új Mt. hatálybalépését követően felvett munkavállalóknak továbbra is kötelesek leszünk írásbeli tájékoztatást adni a munkaviszony lényeges elemeiről (szabadság, kollektív szerződés stb.), vagy ezek után elegendő lesz szóban közölni a lényegesnek tartott információkat?
1109. cikk / 1395 E-mailben küldött felmondás – mikor közölt?
Kérdés: Tudomásunk szerint az új Mt. szerint már e-mailben is közölhetjük a felmondást a munkavállalóinkkal. Ha e-mailben küldünk felmondást egy szabadságon lévő munkavállalónak, mikor kezdődik el a felmondási ideje: amikor visszajött a szabadságról, vagy amikor elküldtük az e-mailt?
1110. cikk / 1395 Szabadságkiadás készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: Az új Mt. rendelkezése szerint a rendes szabadság kiadásánál azt kell figyelembe venni, hogy az adott napra hány óra munkavégzésre volt beosztva a munkavállaló. Egy 12 órás beosztású napra eszerint 1,5 nap szabadságot kell kiírnom. Hogyan kell ezt értelmezni készenléti jellegű munkakörben, ahol rendszeresen lehet napi 12 óra a napi munkaidő? Ez azt jelentené, hogy a készenléti jellegű munkakörben dolgozó kollégáink egyharmaddal kevesebb rendes szabadságot kapnak, mint a napi 8 órában dolgozó többi munkavállaló?
