398 talált cikk a részmunkaidő kifejezésre

Kérdés: A Kjt. módosult rendelkezéseire tekintettel azoknál a munkáltatóknál, ahol nincsen kollektív szerződés, avagy az ágazati jogszabály eltérően nem rendelkezik, nem lehet a munkaidő része a munkaközi szünet időtartama. Havibéres (illetményes) munkáltatók esetén, amennyiben a munkaidő-beosztás változatlan marad (mintha továbbra is része lenne a munkaközi szünet a munkaidőnek, azaz tehát egy 8 órás munkavállaló ezek szerint csak 7,5 órát dolgozik ténylegesen), akkor ebben az esetben a közalkalmazottnak kevesebb illetmény jár? Megadhatja-e a munkáltató a teljes havibért (illetményt) ilyen esetben? Mely ágazati jogszabályok teszik lehetővé az eltérést az új Kjt. 59. §-a alapján?

Kérdés: Az egyik területen a munkavállalók munka­időkeret alkalmazása során a hét minden napján, napi 12 órában dolgoznak, amely azt jelenti, hogy a munkavégzés mindennap, minden esetben 6-18 óra között folyik. A munkavállalók beosztása során betartásra kerül a pihenőidő szabályszerű igénybevétele. A problémát az okozza, hogy mivel a munkavállalók vasárnap is rendes munkaidőben kötelesek munkát végezni, igényt tartanak az új Mt. 140. §-ának (1) bekezdésében előírt 50%-os mértékű bérpótlékra. A munkáltató álláspontja szerint, mivel a munkaidő-beosztás nem felel meg az új Mt. 101. § (1) bekezdése d) pontjának – nincs több műszakos tevékenység –, nem jár az 50%-os bérpótlék. Álláspontom szerint viszont a munkáltató az új Mt. 101. §-át alapul véve vasárnapra rendes munkaidőben nem kötelezheti munkavégzésre a munkavállalókat. A tényállás ismeretében jogszerű-e a munkáltató vasárnapi rendes munkaidőben történő munkaidő-beosztása?

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló hétfőtől csütörtökig napi 8,5 órát, pénteken 6 órát dolgozik. 2013. január 2-án egy nap szabadságot vesz ki, így január 31-ig 168,5 órát dolgozik, alapbére 200 000 Ft. Helyes-e a következő számítás? 200 000 Ft / 174 = 1149,43 x 8,5 = 9770 Ft szabadságra; ugyanez a fizetett ünnepre; 1149,43 x 168,5 = 193 679 Ft a ledolgozott óráira; azaz összesen: 9770 Ft + 9770 Ft + 193 679 Ft = 213 219 Ft. Véleményem szerint a törvényalkotó nem gondolt arra, hogy a 174 órára eső teljes munkaidős óraszám nem egyeztethető össze a konkrét havi óraszámokkal.

Kérdés: Egy havidíjas munkavállaló 5 nap szabadságot vesz igénybe 2013. január hónapban. Mennyi a távolléti időre és a ledolgozott időre járó juttatása 300 000 forintos szerződés szerinti alapbér esetén? Az Mt. 149. §-a alapján (174 órás osztószám) lehet, hogy a havi juttatása el fog térni az alapbérétől pozitív vagy negatív irányba is?

Kérdés: A munkabér mértéke munkaidő-csökkentés nélkül csökkenthető-e, ha a cég gazdaságilag olyan rosszul áll, hogy nem áll módjában kifizetni a munkabért, viszont elküldeni sem tudja az embereit, mert a cég működésképtelenné válna?

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?

Kérdés: Mezőgazdasági gazdasági társaságunkban hathavi munkaidőkeretet kívánunk bevezetni 2013-ra. Csak szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozunk, állattenyésztéssel nem. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás 12-15 fő erőgépvezetőt érint, a többi munkavállalót nem. Hogyan állítsuk össze a munkaidőkeretet, hogy megfeleljünk az új Mt.-nek?

Kérdés: Az Mt. 124. §-a alapján a szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. A munkavállalónak 22 nap (22 x 8 óra = 176 óra) szabadság jár. A munka­vállaló vagy 12 órára van beosztva, ami 1,5 nap szabadságnak felel meg, vagy 6 órára, ami pedig 0,75 nap szabadság. Változó munkaidő-beosztás esetén előfordulhat, hogy az év során 12 nap 12 órás (144 óra) és 5 nap 6 órás (30 óra) beosztás szerinti munkanap megy el szabadságra, vagyis 174 órányi szabadságot kap a munkavállaló. Mi a teendő a maradék 2 óra tárgyévi szabadsággal?

Kérdés: Egy társas vállalkozás tagjának (hétpontos orvosi szakvélemény alapján) 40%-os egészségkárosodása van. Ügyvezetői tevékenységét munkaviszonyban látja el, amire a társasági szerződésben is utalnak. Szükséges-e a 36 órát elérő foglalkoztatás, vagy lehet kevesebb is? A társaság jelenleg tevékenységet nem folytat.

Kérdés: GYES-en lévő férfi kormánytisztviselőnk a GYES lejárta előtt szeretne részmunkaidőben visszatérni a munkahelyére, amit írásban jelzett is. Kérdésünk, hogy részmunkaidős foglalkoztatása mellett vállalhat-e túlórát, ha munkájának jellege azt megkívánja?