461 talált cikk a rendkívüli munkaidő kifejezésre

Kérdés: Ha jól értelmezzük, 2012. július 1. után a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott órabéres vagy teljesítménybéres munkavállalónak csak akkor kell a munkaszüneti napra munkabért fizetni, ha azon a napon munkavégzésre beosztották. Erre a napra megilleti a tényleges munkavégzése alapján járó bére, a távolléti díja és a munkaszüneti napi pótlék is, vagy csak a munkavégzése alapján járó bére és a munkaszüneti napi pótlék fizetendő? Ha nincs beosztva erre a napra, akkor is ki kell fizetni neki a munkaszüneti napra a távolléti díjat? 2012. augusztusban mindenkinek 22 napot kell dolgoznia, teljes munkaidős esetén 22 x 8 = 176 óra, az általános munkarendben dolgozó órabéresnek és teljesítménybéresnek ezenfelül jár a munkaszüneti napra a távolléti díj is, tehát összesen 184 órára kell munkabért fizetni. Mi a helyes eljárás?

Kérdés: Uszodai karbantartók 7-től 15-ig dolgoznak, de esetenként 19-ig maradnak. Az így ledolgozott túlóra esetében jár-e nekik egyéb (délutános) pótlék, vagy csak a túlóra utáni pótlékot kell számfejteni? Miután a feladatok elvégzésénél sok esetben adott hónapban túlóráznak, a következő hónapban "mínusz" óra kerül elszámolásra. Van-e lehetőség arra, hogy a túlórák összevontan három hónapos keretben kerüljenek elszámolásra? Ha igen, akkor ezt hogyan kell rögzíteni, lehet-e a tájékoztatóban kitérni erre?

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozónkat asszisztens munkakörben foglalkoztatjuk az izotópdiagnosztikai szakambulancián (egészségkárosító kockázatok között, kapja erre tekintettel a pótlékot is), emellett havi 60 órában rendkívüli munkát szeretne vállalni az idegsebészeti osztályon ápoló munkakörben. Az új Mt. 113. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerint a dolgozó rendkívüli munkára nem vehető igénybe, mert foglalkoztatására egészségkárosító kockázat között kerül sor. Az Eütev-tv. 12./E. §-ának (3) bekezdése szerint ugyanakkor az alkalmazott egészségügyi dolgozó részére készenlét elrendelhető, de rendkívüli munkavégzés nem. Viszont a rendkívüli munkavégzésre azonos munkáltatónál, de másik osztályon és másik munkakörben kerülne sor. Kérdésem az lenne, hogy a rendkívüli munkavégzés számára elrendelhető-e?

Kérdés: Folyamatos munkarendben dolgozó köztisztviselők részére milyen juttatások és milyen jogcímen járnak munkaidőn túli és munkaszüneti napon végzett munkáért?

Kérdés: A vendéglátásban 2012. július 1-jétől hogyan változott a munkaszüneti nap díjazása? Vonatkozik rájuk a 100%-os bérpótlék-fizetési kötelezettség?

Kérdés: Korábban volt lehetőség túlórapótlék-átalány meghatározására. Mi lett a sorsa? Az új Mt. szerint is van-e, vagy ha nincs, akkor mit lehet helyette alkalmazni? (Például a gépkocsivezetők és a pihenőidő viszonylatában.) Az utazó munkavállalókra még mindig a közúti közlekedésről szóló törvény vonatkozik?

Kérdés: Cégünk egy műszakos, állandó reggeles műszakbeosztással működik. Előfordulhat, hogy délután vagy éjszaka valamilyen berendezésünk meghibásodik, vagy beriaszt egy riasztó. Ilyen esetekben az őrszolgálat felhívja a megadott dolgozó telefonszámát, aki beérkezik a hibát elhárítani. Kell-e az ilyen esetekre készenléti rendszert kialakítani, vagy az is megfelel a törvényeknek, ha a beérkező dolgozó részére túlórát fizetünk erre az időre?

Kérdés: Egy fürdőben dolgozom évek óta. Az utóbbi időben általánossá vált, hogy a munkáltatóm nem biztosítja a megfelelő személyzetet. Több ezer vendégünk van nap mint nap, ennek ellenére nem ritka, hogy egyedül vagyok beosztva. Előfordul az is, hogy több napot dolgozom folyamatosan napi tizenöt órában, és ezt a munkáltatóm ki sem fizeti. Fel akartam mondani emiatt, de nem akarnak elengedni. Azonnali hatállyal felmondhatok, ha ezeket a problémákat leírom?

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?