Munkaidő-maximumok

Kérdés: Az érintett munkavállalónk heti munka­ideje 40 óra. Ezenfelül hétköznap és hétvégén is elő­fordul, hogy túlórát rendelünk el neki. Azt, hogy az Mt. 99. §-a szerint a heti munkaidő a 48 órát, a napi munkaidő pedig a 12 órát nem haladhatja meg, a túlórák figyelembevételével kell érteni?
Részlet a válaszából: […] A válasz: igen! A napi, illetve heti munkaidő maximális időtartama az egyhuzamban ledolgozható órák számát jelenti, ebből a szempontból mindegy, hogy előre beosztva, rendes munkaidőként, vagy pedig valamely pihenőidő, munkaszünet terhére, rendkívüli munka­időként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:      

Munkabér kifizetése általános munkarend órái szerint

Kérdés: A munkavállalóinkat munkaidőkeretben, órabéresként foglalkoztatjuk. A munkabérüket minden hónapban aszerint kapják meg, hogy a nem munkaidőkeretes munkavállalóknak hány órát kellett volna dolgozniuk. A túlórákat (ha vannak) a munkaidőkeret végén számoljuk el. Helyes ez a bérkifizetés?
Részlet a válaszából: […] Egyenlőtlen munkaidő-beosztás és órabéres díjazás alkalmazása esetén a munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló munkabéréta) általános teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetén 174 órával,b) általános teljes munkaidőtől eltérő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:      

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Valóban lehet szabadidővel kompenzálni a rendkívüli munkaidőt. Ennek legalább a rendkívüli munkaidő, illetve (ügyelet esetén) a végzett munka mértékével egyező tartamúnak kell lennie, és erre a szabadidőre az alapbér időarányos része jár a munkavállalónak. További...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:    

Várandósság bejelentése a munkáltatónak

Kérdés: Az új Mt. szerint a terhesség automatikusan már nem jelent felmondási védelmet. Eltitkolhatja-e a női munkavállaló jogszerűen a terhességét? Kötelezhető-e a nő, hogy nyilatkozzon arról, hogy terhes? Milyen kötelezettségek vonatkoznak ezzel kapcsolatosan a munkáltatóra?
Részlet a válaszából: […] Az Mt 65. §-a (3) bekezdésének a) pontja, valamint (5) bekezdése szerint a munkáltató ugyan felmondással jogszerűen nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság tartama alatt, erre az állapotára a munkavállaló azonban csak akkor hivatkozhat, ha minderről a munkáltatót a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Műszakpótlékra való jogosultság rendkívüli munka pótléka mellett

Kérdés: Társaságunk egy termelő cég, három műszakban foglalkoztatja munkavállalóit, a műszakpótlék kifizetésének minden törvényi feltétele teljesül. Az utóbbi időben a megrendelések megnövekedése miatt bizonyos esetekben rendkívüli munkavégzés (túlóra) elrendelésére került sor. Kérdésem az, hogy a rendkívüli munkavégzés időtartamára jár-e a műszakpótlék is? Azaz aki délutános műszak után, 22 órától 02 óráig túlórázik, vagy az éjszakás bejön 18 órára, annak ezt a négy munkaóráját hogyan kell számfejteni? Mi a helyzet, ha szombaton, pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés keretében vagy vasárnap történik ugyanez?
Részlet a válaszából: […] A bérpótlék a munkavállalót a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg [Mt. 139. § (1) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Az Mt. értelmezésében a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Rendkívüli munkaidőért járó pótlék figyelembevétele a távolléti díjban

Kérdés: Mely esetekben kell az új Mt. szerinti távolléti díj számításánál a túlórapótlékot figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díj számítása során alapvetően a távollét esedékességének időpontjában érvényes alapbér [Mt. 148. § (1) bek.] egy órára számított mértékét kell korrigálni (növelni):a) a teljesítménybérrész egy órára számított mértékével (Mt. 150. §),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Bérelszámolás készenléti jellegű munkakörben

Kérdés: Vagyonőri tevékenységet végző, szakképzett munkavállaló négyhavi munkaidőkeretben, 24 óra szolgálat (készenléti jellegű munkavégzés) és 48 óra pihenőidős munkarendben van foglalkoztatva, havi 10-11 szolgálati napon, összes havi munkaideje 240-264 óra. Hogyan kell elszámolni a havi munkabérét (118 000 Ft/hó), milyen pótlékok illetik meg: éjszakai, vasárnapi, és az éves fizetett szabadságát hány óra/nap mértékben kell elszámolni? Ha a napi szolgálati ideje alatt a 8 óra pihenőidőt is munkával tölti, rendkívüli esetben, mi a rendkívüli munkaidő elszámolási alapja: a 656 Ft/óra, vagy az alapbére osztva a havi tervezett szolgálati idővel és annak 50 vagy 100%-os pótléka?
Részlet a válaszából: […] A készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló részére az általános szabályok szerint kell elszámolni a műszakpótlékot (Mt. 141. §) – a kérdés szerinti esetben a törvény alapján feltehetően nem jár műszakpótlék, a törvényi feltételek [Mt. 141. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 25.

Munkaközi szünet nyilvántartása

Kérdés: Hogyan kell nyilvántartani a munkaközi szünetet, mely nem része a munkaidőnek? Legyen kimutatható, hogy mettől meddig vette igénybe (óra-perc, aláírás a jelenléti ív részeként), vagy más módon is igazolható a kiadása?
Részlet a válaszából: […] Az új Mt. szerint a munkáltató úgy köteles nyilvántartani – egyebek mellett – a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát, hogy abból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Új Mt. a január 1-jétől hatályba lépett szabályokról

Kérdés: Hogyan készüljünk fel az új Mt. január elsejétől érvényes szabályaira? A szabadsággal kapcsolatosan milyen feladatai lesznek a munkaügyi munkatársnak (nyilatkoztatások, tájékoztatások stb.)? Melyek a távolléti díj számításának változásai és a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás új előírásai?
Részlet a válaszából: […] Három olyan terület van, ahol az új Mt. szabályai 2013. január 1-jével lépnek hatályba. Ezek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, a szabadság és a távolléti díj számítása [új Mt. 298. § (2) bek.]. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás alapján a törvény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Munkaszüneti napok miatt áthelyezett munkanapok ledolgozása

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonya 2012. 12. 17-én szűnt meg nyugdíjazás miatt. Kérdésünk, hogy dolgoznia kellett volna december 1-jén, illetve 15-én, mivel december 24-ét és 31-ét ezekre a napokra helyezték át?
Részlet a válaszából: […] A kérdést szabályozó NGM rendeletek hatálya kiterjed minden munkáltatóra és az általuk foglalkoztatottakra, kivéve a megszakítás nélkül üzemelő és a rendeltetése folytán a munkaszüneti napokon is működő munkáltatókra, illetve az ilyen jellegű munkakörben foglalkoztatott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.
1
42
43
44
48