Közterület-felügyelők munkaidő-beosztása

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. szerint a munkaidőt hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig kell beosztani (általános munkarend). Ám a munkáltatói jogkör gyakorlója a köztisztviselő munkaidő-beosztását az általános munkarendtől eltérően is megállapíthatja, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 14.

Többletórák kezelése munkaidőkeretben

Kérdés: A munkáltatónál nem volt írásba foglalt munkaidő-szabályzat. A gyakorlat szerint rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a munkaközi szünettel együtt ledolgozott 8:20 percen felüli túlmunka hónap végén túlórában került kifizetésre. Tavalyi évben, a járvány időszakában meghosszabbította a munkáltató a kihirdetett 6 havi munkaidőkeretet kétévesre, amely 2021. december 31-én jár le. Ezzel egyidejűleg beszüntette a túlmunka-kifizetéseket. Mivel egy év alatt több munkavállalónál nagymértékben nőtt az úgynevezett "balanszidő", 2021. április 1-jétől kiadott a munkáltató egy munkaidő-szabályzatot, melybe belefoglalta, hogy a rugalmas munkaidőben dolgozó munkavállalóknál a többletidő le nem csúsztatása esetén a keret végén elveszik a többletidő. Valamint azt is szabályozta, hogy csak az minősül túlórának, amit a munkáltató elrendel. Szabályosan járt-e el a munkáltató a munkaidőkeret közben kiadott új munkaidő-szabályzattal, annak ellenére, hogy nem került lezárásra a munkaidőkeret? Valóban nem kell kifizetnie a munkavállalónak a többletidőt (ha a munkáltató nem rendelte el túlóraként) a munkaidőkeret végén, annak ellenére, hogy a munkavállaló sok esetben nem tudja elvégezni a munkáját nyolc óra alatt, a többletidejét pedig nem tudja lecsúsztatni a megnövekedett munkamennyiség miatt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A törvény szerint rendkívüli munkaidőnek négy típusa van: a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, az elszámolási időszak alkalmazása esetén az ennek alapjául szolgáló heti munkaidőt meghaladó munkaidő, továbbá az ügyelet tartama (Mt. 107.). Ajelen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. október 12.

Készenlét – időtartam, nyilvántartás és átalánydíjazás

Kérdés: Több munkatársunk lát el készenlétet a műszakon kívül, különböző területeken. Ezért az Mt. szerinti díjazásban részesülnek. Ugyanakkor a jövőben szeretnénk áttérni a készenléti átalány bevezetésére. Ennek megállapítása azért okoz gondot számunkra, mert nincs semmilyen előírt számítás a jogszabályban, hogy mi alapján kellene ezt megállapítani. Miből lehet ilyenkor kiindulni? Kell nyilvántartást vezetni a készenlétről? Elrendelhető-e olyan készenlét, ami a napi munkaidő végétől egészen a másnapi munkakezdésig tart (16 óra egybefüggően)?
Részlet az állásfoglalásából: […] A készenléti átalány megállapítására valóban nincs kifejezett törvényi szabály. A jogszabály csak annyit tartalmaz, hogy a felek a munkaszerződésben a készenlét esetén a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot magában foglaló havi átalányt állapíthatnak meg [Mt. 145....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. szeptember 21.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaidő-gazdálkodás – a rugalmasság jogi korlátai

Kérdés: Egy mezőgazdasági jellegű szakirányító feladatait csak részben ütemezi a munkáltató, a feladatok jelentős (akár 50%-ot meghaladó) részét a munkavállaló maga ütemezheti az időjárástól függően, illetve külső vállalkozókkal egyeztetve (pl. szállítások). A feladatok nagyságrendje átlagosan belefér a napi 8 órába, de a munkaórák ütemezése a munkáltató és munkavállaló rugalmas egyeztetése során folyamatosan alakul ki, vagyis a munkáltató nem tudja előre mereven rögzíteni. Mindemellett a munkakört készenléti jellegűnek minősíti a munkáltató, ami azzal jár, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen tartózkodásnak. A leírtakra lehet-e megoldás a munkaidőkeret rugalmas munkaidő-beosztással, de kötelező törzsidő nélkül, peremidő-korlátozás nélkül? A rugalmasságra tekintettel vezetheti-e a munkavállaló a saját munkaidő-nyilvántartását, illetve milyen formában kellene azt vezetni? Elegendő-e, ha hónap végén azt a munkáltató aláírja?
Részlet az állásfoglalásából: […] Mindenekelőtt rögzíteni szükséges, a kérdés alapján nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a munkavállaló valóban készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatható-e. A készenléti jellegű munkakör ugyanis nem azt jelenti, hogy nincs minimálisan elvárt időtartama a munkahelyen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 10.

Távolléti díj számítása vegyes bérrendszerben

Kérdés: Idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazással van foglalkoztatva a munkavállaló. A havi bruttó munkabér összege túlnyomóan órabéralapú, a kisebb munkabérrész teljesítménybér. Amikor teljesítménybér-alapú munkát végez a dolgozó, arra az időre órabér nem kerül elszámolásra, ezen időtartamra csak a teljesítménybért kapja, de ezen teljesítménybér összege meghaladja az eltöltött időtartamra járó órabér összegét. A távolléti díj megállapításánál a fentiek szerinti idő- és teljesítménybér összekapcsolásával megállapított díjazást hogyan kell figyelembe venni (irányadó időszak, munkabér típusa, osztószám), ha lehet, példával bemutatva?
Részlet az állásfoglalásából: […] A teljesítménybér csak két esetben része a távolléti díjnak. Az első, ha kizárólag teljesítménybérben kapja az alapbérét a munkavállaló. Például, a 300 000 Ft havi alapbér egésze teljesítményarányosan jár. Amásik eset, ha a munkavállalót időbérrel vegyes rendszerben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. július 20.

Cigarettaszünetek megoldása a munkaközi szünet meghosszabbításával

Kérdés: A munkavállalóink körében rendszeresen előfordul, hogy a munkaközi szünet mértékét 5-10 perccel túllépve mennek dohányozni, és így munkaidőben nem dolgoznak. Ezt az időt a műszak végén pótolják be, amivel viszont a beosztás szerinti munkaidőn túl végeznek munkát – összesen ugyanúgy 8 órát, mintha a beosztásuk szerint dolgoztak volna. Hogyan kell ilyen esetben elszámolni a munkabért?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg [Mt. 96. § (1) bek.].A munkáltató a munkaidőt az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére, valamint a munka jellegére figyelemmel osztja be, és a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 29.

Szakszervezeti munkaidő-kedvezmény nyilvántartása

Kérdés: A munkáltatónak nyilván kell tartani a jelenléti íven, ha a munkavállaló szakszervezeti munkaidő-kedvezmény miatt nem dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállalót szakszervezeti érdekképviseleti tevékenységének ellátása érdekében munkaidő-kedvezmény illeti meg, amely tartamára távolléti díj jár. Anaptári évenként, a tárgyév végéig igénybe vehető összes munkaidő-kedvezmény a munkáltatóval munkaviszonyban álló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 29.

Pihenőnapok – rendszeresen túlórával töltve

Kérdés: Cégünknél a munkatársak az általános munkarendben és teljes munkaidőben dolgoznak. A következő időszak tervezésénél több részlegnél felmerült, hogy igény van a munkatársak heti pihenőnapi túlóráztatására is. Elrendelhetünk-e nekik szombatra és vasárnapra is túlórát úgy, hogy akár két hetet egybefüggően dolgoznak, szabadnap nélkül? Arra ügyelnénk, hogy egy hónapban legfeljebb három hétvégét érintsen munkavégzés, és lehetőleg ne napi nyolc órát dolgozzanak a hétvégén.
Részlet az állásfoglalásából: […] Nincs akadálya, hogy a munkáltató a heti pihenőnapokra rendkívüli munkaidőt rendeljen el. A rendkívüli munkaidővel érintett heti pihenőnap helyett nem kötelező egy másik pihenőnapot biztosítani, hanem az díjazható az alapbérrel és azonfelül további 100% bérpótlékkal is (Mt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 29.

Pihenőnapi túlórák és díjazás

Kérdés: A pihenőnapra elrendelt rendkívüli munkavégzés díjazásával kapcsolatos felvetésre szeretnénk választ kapni, esetleges bírósági határozat(ok) tükrében. Az Mt. 143. §-ának (1)–(4) bekezdései rendelkeznek a díjazásról. Az Mth. 85. §-ának (14) bekezdése indokolásából kitűnik, hogy az általános szabály a pénzbeli ellenérték megfizetése. Amennyiben a felek megállapodása alapján a 100% pótlék helyett 50% pótlék és másik pihenőnap alkalmazása lenne a díjazás, akkor – számításunk szerint – igen eltérő bér illetné meg a munkavállalót. A pihenőnappal való kompenzálásról ugyanakkor sok esetben a munkaszerződés megkötésekor kell döntenie a munkavállalónak, ezt a lehetőséget ugyanis a munkáltató a munkaszerződésben köti ki. Álláspontunk szerint az ilyen munkáltatói gyakorlat joggal való visszaélést jelent, mert effektíve kizárja az elsődleges díjazást, figyelmen kívül hagyva az Mt. 1. §-ában foglalt tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítását.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Mt. szerint a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít [Mt. 143. §...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 8.

Részmunkaidő a polgármesteri hivatalban

Kérdés: Közös önkormányzati hivatalnál egy köztisztviselő – kérelmére – a heti 40 óra helyett heti 30 órában, munkaidőkeretben, munkaidő-beosztással dolgozik az alábbiak szerint: H.: 7.30-16.00: 8,5 óra; K.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Sze.: 7.30-16.00: 8,5 óra; Cs.: 7.30-12.00: 4,5 óra; P.: "0" órás munkanap, kiegyenlítő nap. Ez a munkaidő-beosztás állandó, csak akkor fog változni, ha egy másik kolléganőt helyettesítenie kell. Valóban szükséges munkaidőkeretet alkalmazni ebben az esetben, vagy meg lehet oldani egyéb módon? Amennyiben egy munkaszüneti nap (pl. a húsvéthétfő) munkanapra esik, azt a munkaidőkeretben hány órának kell számolni? Tehát ezen a munkaszüneti napon kívül hány órát kell dolgoznia a hét fennmaradó részében?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kttv. 89. §-ának (1) bekezdése szerint a teljes napi munkaidő nyolc óra (általános teljes napi munkaidő). Aheti munkaidő negyven óra, hétfőtől csütörtökig 8.00-16.30 óráig, pénteken 8.00-14.00 óráig tart (általános munkarend). A Kttv. 232. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 11.
1
…
15
16
17
…
49