902 talált cikk a pótlék kifejezésre

Kérdés: Óvoda vezetője vagyok, vezetői pótlékot kapok. Július 16-tól betegszabadságon, majd táppénzen voltam. Hogyan érinti a vezetői pótlékom mértékét ez az időszak?

Kérdés: Az érettségik után osztályfőnöki megbízásomat visszavonhatják-e, elesem-e az osztályfőnöki pótléktól a nyári szünetre? A tanév ugyanis nem június 13-ig, hanem augusztus 1-jéig tart!

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató esetében, ha a közalkalmazott megszakítás nélküli munkarendben (havibéres, 24/72) foglalkoztatott, és április 20-án reggel 7 órától április 21. reggel 7 óráig (munkaszüneti napon) a beosztása szerint munkát végzett, akkor a fizetett ünnepnapi pótlék hány órára jár a részére? 24 órára, 7 órára vagy nem jár a részére, mert csak a 7 óra és 22 óra közötti időszak számít munkaszüneti napnak?

Kérdés: Irodai közalkalmazottak túlóra-elszámolásánál mi számít a számítási alapnak, a közalkalmazotti illetménytábla, vagy az illetménytábla szerinti illetmény és az illetménykiegészítés együtt adja a havibért?

Kérdés: Vállalatunknál új, modernebb hőkezelő üzem épült, amelyben sokkal komfortosabb a munkavégzés. Ugyanakkor a vállalat vezetése erre hivatkozva meg akarja szüntetni azokat a kedvezményeket, amelyek a meleg üzemi környezetben dolgozóknak eddig jártak. Milyen kritériumai vannak a meleg üzemmé nyilvánításnak? Milyen feltételekkel vonhatja meg a munkáltató az eddig biztosított meleg üzemi pótlékot?

Kérdés: A 2035. számon közölt kérdéshez kapcsolódva: ha a munkavállaló a vásár jellegéből adódóan 2014. október 23-án – amely munkaszüneti napnak számít – kénytelen munkát végezni, a munkaszüneti napra vonatkozó díjazás illeti-e meg? Ha a munkavállaló a 33/2013. (VIII. 30.) NGM rendelet szerint 2014. október 18-án, szombaton – amely munkanapnak számít – munkát végez, akkor hogyan kell minősítenünk az utazás napjának számító 2014. október 24-ét? A munkavállaló a vásár speciális jellege miatt a napi 8 órai munkavégzés mellett kötelezhető-e úgy napi 12 órai munkavégzésre, hogy az adott területen a munkáltató nem alkalmaz munkaidőkeretet? Jogos érvelés-e az, hogy munkaidőkeret hiányában a napi 8 órai munkaidőt meghaladó munkavégzés rendkívüli munkavégzésnek számít?

Kérdés: Egy úszómester teljesen rendszertelen beosztás szerint dolgozik, ahogy éppen sikerül a műszakrendet kikalkulálni. Például az egyik idei hónapban így alakult a beosztása: 7.00-15.30 2 nap, 15.00-22.30 6 nap, 8.00-20.30 10 nap, 6.00-15.30 3 nap. Egy váltótársa van, de a két munkavállaló munkaideje együtt nem mindig éri el a heti 80 órát. Erre a havi beosztásra akkor is műszakpótlékot kell fizetni, ha a két munkavállaló munkaideje együtt sem éri el a heti 80 órát. Jól gondolom?

Kérdés: Élelmiszerboltot üzemeltetünk, amely a hét minden napján nyitva tart, de eltérő az egyes napok nyitvatartási ideje: hétköznap 13 óra, szombaton 10 óra, vasárnap pedig 7 óra. Dolgozóink kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munka­idő-beosztásban dolgoznak. A napi munkaidejük az 5 órától a 12 óráig változóan alakul. Hetente 6 napnál többet nem dolgoznak, havonta egy vasárnap szabad. Mire kell még odafigyelnünk a beosztás kialakításánál? Hogyan kell ezt közölnünk a dolgozóval, mi kerüljön a munkaszerződésbe, illetve a tájékoztatásba? Előfordul, hogy a munkaidőkeret órái nem elegendőek a nyitva tartási idő lefedésére. Ilyenkor beosztható-e a dolgozó munkára, előre tudván, hogy a kéthavi munkaidőkeret óráinak számát majd biztosan meghaladja az általa ledolgozott órák száma? Ha igen, akkor azt egyszerűen túlóraként kell elszámolni?

Kérdés: Cégünket felvásárolja egy nemzetközi cégcsoport hazai leányvállalata. A változás során a felek tiszteletben tartják a munkavállalók megszerzett jogait, a jogutód munkáltató minden juttatást biztosít. Problémát jelentenek viszont a kollektív szerződésünkben szabályozott pótszabadságok és a képesítési pótlék. Az új munkáltatónál is van kollektív szerződés, de a szabadságról és a pótlékokról szóló részei jóval kedvezőtlenebbek. Meddig kell alkalmaznunk a jogutódlás után a saját korábbi kollektív szerződésünket?

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?