Rendkívüli munkaidő pótlékátalánya

Kérdés: A rendkívüli munkavégzés esetében a pótlékátalány milyen díjazást fed le? Csak a pótlékot, vagy a rendkívüli munkavégzés esetén a pótlék mellett járó rendes munkabért (alapbért) is?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...vagyc) az elszámolási időszakon felülvégzett munka esetén [Mt. 143. § (1) bek.].Amennyiben a munkavégzés a munkavállaló heti pihenőnapján (pihenőidejében) vagy munkaszüneti napon rendkívüli munkaidőben történik, száz százalék bérpótlék jár. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. augusztus 26.

Szabadság heti egy munkanapos beosztás esetén

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti egy alkalommal (hétfőn) napi öt órában foglalkoztatott nyugdíjas alkalmazottnak? Mennyi óra számolható el?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Jelen esetben ha a munkavállaló az egész hétre kap szabadságot, akkor úgy kell tekinteni, mintha...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

Műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Műszakpótlékra való jogosultság esetén hogyan kell értelmezni a beosztás szerinti munkaidő fogalmát? Ez a fogalom azt jelenti, hogy pl. ha egy 22 munkanapos hónap van, akkor egy 8 órás embernek 176 óra a beosztás szerinti munkaideje? Tehát akkor jogosult a műszakpótlékra, ha a 22 munkanap egyharmadában eltér a munkakezdés ideje, és a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van? Vagy a beosztás szerinti munkaidő fogalma szerint az a munkaidő, amelyet a dolgozónak beosztottak egy adott hónapra (pl. 22 munkanap van, de 10 nap szabadságot kap, akkor ő már csak 96 órát dolgozik, vagyis 12 napot)? Ilyenkor a 12 nap egyharmadában kell eltérnie a munkakezdés idejének, vagy a 22 munkanap egyharmadában?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...(2)–(3) bekezdés]. A beosztás szerinti munkaidő azt határozza meg, hogy a munkavállalónak az adott héten melyek a munkanapjai, a heti pihenőnapjai (heti pihenőideje), és hogy a munkanapjain mettől meddig kell rendes munkaidőben munkát végeznie. Mindez nem azonos...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

Munkaszüneti nap – a távolléti díj és a munkaidőkeret alkalmazásakor

Kérdés: Munkaidőkeretben, megszakítás nélküli munkarendben, órabéresként dolgozik a munkavállaló. Ilyenkor a munkaszüneti napot hogyan kell figyelembe venni? Mikor jár távolléti díj?
1. Ha a dolgozók egyhavi munkaidőkeretben dolgoznak, például március hóban, és a hónap minden munkanapján munkát végeznek, azaz ledolgozzák a havi 160 órát, valamint ezenfelül a munkaszüneti napon (március 15.) még további 8 órát is, akkor ez a plusz 8 óra már rendkívüli munka­időnek minősül? A teljesítendő munkaidő csak 160 óra lehet? Az Mt. 93. §-ának (2) bekezdése szerint ugyanis a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapulvételével kell megállapítani. Ennek során az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napot figyelmen kívül kell hagyni. Mivel március 15. péntek volt, emiatt figyelmen kívül kellene hagyni az ünnepet, és csak 160 órát lehet előirányozni rendes munkaidőként?
2. Az Mt. alapján az óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre távolléti díj jár, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő. Tehát csak akkor kell kapnia a munkavállalónak távolléti díjat, ha órabéres, és márciusban 20 napot ledolgozott, 160 órát, és otthon van 15-én (8 óra távollét)? Vagy nem jár neki semmi távolléti díj abban az esetben, ha a munkáltatója előírt neki 21 nap munkanapot, és ő ledolgozta a 168 órát kevesebb mint 21 nap alatt, napi 12 óra munkával, és március 15-én a pihenőnapját tölti otthon? Neki is jár ilyen esetben minimum 11 szabadnap (10 szabadnap + 1 ünnep), mint annak, aki hétfőtől péntekig dolgozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ezek a feltételek (akár csak egyik) nem állnak fenn, nem kell külön díjazást számolni a munkaszüneti napra. Például ha március 15. heti pihenőnapja a munkavállalónak, akkor nincs kieső munkaidő, ezért távolléti díj sem jár. Ekkor nem jár kompenzáció a munkavállalónak...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 29.

Bálozó pedagógus munkavégzése

Kérdés: Kötelezhető-e egy pedagógus szombat éjszaka olyan munkára, amely nem pedagógiai jellegű, gyermekek nincsenek jelen, tulajdonképpen egy olyan szórakoztatórendezvényen való részvételről van szó, ahol az iskolai alapítvány részére támogatást gyűjtünk? Cserébe valamelyik tanítási szünet egy nappal hosszabb lenne a pedagógus számára.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...így már rendkívüli munkaidőben. Ha ez utóbbinak minősül a rendezvényen való részvétel, akkor – tekintve hogy a szombat általában pihenőnap a pedagógusok számára – 100%-os bérpótlék (illetménypótlék), vagy pedig 50%-os pótlék mellett másik szabadnap (Mt. 143...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.

Rendkívüli munkaidő ellenértéke

Kérdés: A 2013. május 21-i kiadványuk 1663. számú jogesetével kapcsolatban szakmai észrevételt teszek. Már a címével is problémám van, mert az úgy szól, hogy "Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként". Mind a régi Mt., mind az új Mt. a rendkívüli munkavégzés tekintetében egyértelműen rögzíti, hogy a rendkívüli munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, vagy a munkaidőkereten felüli munkavégzés ideje (Mt. 107. §). A cím viszont azt sugallja, mintha a kérdező munkaidőkeretben történő munkavégzést említene, mert az ott alkalmazott ún. egyenlőtlen munkaidőnél alkalmazható a kiegyenlítési szabály. Önök azt a választ adják, hogy a rendkívüli munka­időt lehet szabadidővel kompenzálni. Ezzel a megállapítással nem értek egyet, mert megítélésem szerint a rendkívüli munkaidőben végzett munkát minden esetben ki kell fizetni, és a felek kizárólag a rendkívüli munkaidőhöz rendelt pótlék tekintetében köthetnek egyezséget. Az Mt. 143. §-a ezt a szabályt tételesen rögzíti, nevezetesen, a munkavállalónak 50% bérpótlék vagy szabadidő jár a rendkívüli munkaidőben végzett munka esetén. Az Mt. azt is kógens módon rögzíti, hogy a szabadidő nem lehet kevesebb, mint az elrendelt rendkívüli munkaidő.
Az említett jogesetben tárgyi tévedés van, és az Önök indoklásában a rendkívüli munkaidő és a munkaidőkeret fogalma összemosódik. Hangsúlyozni kívánom, hogy mint gyakorló szakszervezeti elnök számos esetben találkozom olyan munkáltatói felfogással is, amely egybeesik az Önök véleményével. Valamilyen módon a gyakorlatban keverednek a rendkívüli munkaidő kiegyenlítésének tételes szabályai. Egy példán keresztül szeretném álláspontomat erősíteni. A munkavállaló órabére 1000 Ft, a munkanapon végzett túlmunka 4 óra. A díjazás tekintetében a munkavállaló vagy 4 x 1000 Ft munkabérre + 4 x 500 Ft túlmunkapótlékra = 6000 Ft díjazásra jogosult, vagy az én álláspontom szerint 4 x 1000 Ft munkabérre és 4 óra időtartamú szabadidőre jogosult, amely ellenértéke 4000 Ft. Ezt azért kell kifizetni, mert ha ez nem így történne, akkor az adott hónapban a tárgyhavi munkaidőből 4 óra hiányozna a munkavállaló ledolgozott idejéből. Az Önök álláspontja szerint a munkavállaló a 4 óra túlmunkáért, amelynek a fentiekben kifejtett álláspontom szerint 6000 Ft az értéke, mindössze 4 órának megfelelő szabadidőt kapna, amely a fenti példa alapján 4000 Ft mértékű.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...nem oszt be rendes munkaidőt a munkavállalónak, tehát nem más jogcímen mentesül a munkavégzési kötelezettség alól (pl. mert heti pihenőnapját tölti), hanem kizárólag a munkaidő-beosztásból eredően. E szabadnapokkal egyenlíthető ki a munkaidőkeret végére...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. július 8.

Szabadidő a rendkívüli munkaidő ellenértékeként

Kérdés: Bevett szokás cégünknél, hogy a fizikai alkalmazottak néha egy-egy órával többet dolgoznak a napi 8 óránál. Ekkor ezt a műszakis kolléga összeírja, és ha a munkavállalónak van 8 óra többlete, akkor azt "lecsúsztatják". Az Mt. 143. §-a szerint a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként szabad­időt is lehet biztosítani. De ha jól értelmezem, akkor ezt vagy a munkaszerződésben, vagy egy különmegállapodásban rögzíteni kell, s a szabadnapot az elrendelt munkavégzést követő hónap végéig ki kell adni. Jól gondolom?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...hogy a rendkívüli munkaidő ellenértékeként a munkáltató szabadidőt is biztosíthat. Ez a megoldás a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén is alkalmazható, azzal, hogy ekkor...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. május 21.
Kapcsolódó címkék:    

Várandósság bejelentése a munkáltatónak

Kérdés: Az új Mt. szerint a terhesség automatikusan már nem jelent felmondási védelmet. Eltitkolhatja-e a női munkavállaló jogszerűen a terhességét? Kötelezhető-e a nő, hogy nyilatkozzon arról, hogy terhes? Milyen kötelezettségek vonatkoznak ezzel kapcsolatosan a munkáltatóra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidő-beosztást vagy a munkaszerződéstől eltérő helységben végzendő munkát, továbbá számára nem oszthat be egyenlőtlenül pihenőnapot, és éjszakai munkát, rendkívüli munkaidőt, készenlétet számára nem rendelhet el [Mt. 53. § (3) bekezdés, 60....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 29.

Felmentési idő tartamára eső munkaszüneti nap

Kérdés: A felmentési időbe munkaszüneti nap esik. Beleszámít-e a felmentési idő napjainak számába, illetve jár-e erre díjazás? Ha a munkaszüneti nap a betegség (keresőképtelenség) idejére esik, jár erre a napra betegszabadság és távolléti díj?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...határozza meg, hogy ezt az időszakot a munkavállaló munkában tölti-e vagy sem. Nincs jelentősége, hogy a felmentési időre hány heti pihenőnap, szabadság, betegszabadság vagy éppen munkaszüneti nap esik. Tehát a munkaszüneti nap is beleszámít a felmentési időbe, ezzel...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 29.

Havibér elszámolása

Kérdés: Hogyan számolom el annak az óradíjas munkavállalónak a havi járandóságát, aki éves vagy 6 havi munkaidőkeretben dolgozik, és adott hónapban több pihenőnapot adunk ki számára, mint a heti 2 nap? Ebben az esetben is meg kell kapnia úgy a bérét, mintha egész hónapban dolgozott volna, vagyis a pluszban elrendelt pihenőnapokra is, és majd amikor a pihenőnapok helyett a következő hónapban vagy később munkanapot rendelek el, akkor fog kompenzálódni a korábban pihenőnapra is kifizetett óradíj? Mi történik, ha a munkaidőkeret letelte előtt közös megegyezéssel szűnik meg a munkavállaló munkaviszonya, és több pihenőnapot fizettem ki részére, amit nem tudtam már ledolgoztatni? Ekkor visszavonhatom a megelőlegezett összeget?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...foglalkoztatott, havibéres munka­vállalónak minden hónapban a havibére jár, a ténylegesen ledolgozott óráktól, illetve a heti pihenőnapok számától függetlenül. A munkaidőkeret a munkaidő mértékére vonatkozó szabály, amely azt teszi lehetővé, hogy...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2013. április 9.
Kapcsolódó címkék:      
1
…
37
38
39
…
50