199 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?

Kérdés: Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Kérdés: Ha felveszünk egy munkavállalót, és a közalkalmazotti besoroláshoz szükségünk van arra, hogy tudjuk az előző jogviszonyait, milyen dokumentumok fogadhatók el ezeknek az igazolására? Ha nem tudja igazolni a jogviszonyait, akkor mi a teendő ebben az esetben? Mi alapján tudom figyelembe venni a jogviszonyait?

Kérdés: Cégünk egy Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel rendelkező korlátolt felelősségű társaság. A rendszergazdánk Svédországban él, onnan dolgozik. A szerverek, laptopok és azokon a szoftverek Magyarországon vannak. Mi számít a munkavégzés helyének? Ott, ahol fizikálisan a munkavállaló van, vagy ahol a feladatot ellátja? Ő nem programozó, aki saját otthonában saját gépén fejleszt, és az eredményt továbbküldi, hanem egy rendszergazda. A Magyarországon lévő gépekbe lép be, távolról itt frissít programokat. A munkabérét euróban szeretnék meghatározni. Ebben az esetben lehetséges? Ez külföldi munkavégzés? Svédországban is dolgozik, ott biztosított. Se személyi jövedelemadót, se járulékot nem vonunk tőle. Ha lehetséges az eurós kifizetés, az milyen árfolyamon számítódik? Az Szja-tv. rendelkezik az átváltási árfolyamról, de mivel nem vonunk személyi jövedelemadót tőle, így nem tudjuk, melyik jogszabály az irányadó. Hogyan számfejtünk, ha nem ad le illetőségi igazolást a kinti biztosítottságáról?

Kérdés: Van egy dolgozónk, akinél ott lakik a párja és annak kiskorú (12 éves) gyermeke kb. egy éve. Jár-e a dolgozónak pótszabadság a gyermek után? Ha igen, mikortól?

Kérdés: Önkormányzatunk alapító tagja volt egy három önkormányzatból álló társulásnak, mely 2022. augusztus 31. napjával jogutód nélkül megszűnt. A társulás fenntartott egy költségvetési intézményt, mely szintén 2022. augusztus 31-én különválással szűnt meg. E társulás által fenntartott költségvetési intézmény megszüntető okiratában rögzítésre került, hogy a településünkön foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonya a megszűnés dátumával megszűnik, majd az önkormányzat által létrehozott új költségvetési szervnél tovább lesznek foglalkoztatva. Mivel azonban az új költségvetési szerv nem foglalkoztat tovább minden közalkalmazottat, ezért mindenki aláírta a jogviszony megszüntetését, melyben a jogviszony megszűnésének módja a munkáltató jogutód nélküli megszűnése. A jogviszonymegszűnés miatt jár-e a dolgozóknak végkielégítés, ha igen, mindenkinek jár-e, vagy csak azoknak, akik nem lettek továbbfoglalkoztatva?

Kérdés: Közös önkormányzati hivatal foglalkoztatásában álló köztisztviselő közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését kérte 2022. november 12. napjával nyugellátásra szerzett jogosultsága miatt. A Kttv. 68. §-ának (1) bekezdése szerint a felmentési idő két hónap. A Kttv. 22. §-ának (4) bekezdése szerint a hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel. A Kttv. 22. §-ához fűzött kommentár szerint azonban a jog ismer egyéb időtartamokat is, amelyek nem minősülnek határidőnek (pl. a felmentési idő). A Kttv. 22. §-ának (9) bekezdése pedig azt mondja ki, hogy a jogszabályban vagy a felek megállapodásában meghatározott határidőnek nem minősülő időtartam számítására a (4)–(8) bekezdés nem alkalmazható, az ilyen időtartam számításánál a naptár az irányadó. Kérdésünk, hogy mi a számítás módja? Mi lesz a két hónapos felmentési idő kezdő dátuma?

Kérdés: Önkormányzati intézményben dolgozó közalkalmazott jubileumi jutalomra jogosító idejébe beszámítható-e az 1982. július 1. és 1992. október 19. közötti időszak, mely alatt a munkavállaló a Takarmánytermesztési Kutatóintézetnél dolgozott? Az intézet a 2000. január 1. napjával létrehozott Kaposvári Egyetem jogelődje volt (az alapító okirat szerint). Az egyetem alapító kutatási intézete az 1971-ben létrehozott Takarmánytermesztési Kutatóintézet volt.

Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott két, takarító munkakörben foglalkoztatott dolgozó jelenleg "A" fizetési kategóriába van besorolva. Az első dolgozó egy, a Kohó- és Gépipari Továbbképző Intézet és a Csepel Művek Szolgáltató Vállalat által szervezett speciális gépszerelő lakatos szakmunkás-továbbképzéssel rendelkezik, szakmunkás-bizonyítványa nincs, a másik dolgozó Kéz- és lábápoló, műkörömépítő OKJ (318150100000000 azonosító számú) bizonyítvánnyal rendelkezik. A dolgozók a fenti bizonyítványuk megléte mellett átsorolhatóak-e magasabb, azaz "B" fizetési kategóriába?