Takarítók besorolása szociális intézményben

Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott két, takarító munkakörben foglalkoztatott dolgozó jelenleg "A" fizetési kategóriába van besorolva. Az első dolgozó egy, a Kohó- és Gépipari Továbbképző Intézet és a Csepel Művek Szolgáltató Vállalat által szervezett speciális gépszerelő lakatos szakmunkás-továbbképzéssel rendelkezik, szakmunkás-bizonyítványa nincs, a másik dolgozó Kéz- és lábápoló, műkörömépítő OKJ (318150100000000 azonosító számú) bizonyítvánnyal rendelkezik. A dolgozók a fenti bizonyítványuk megléte mellett átsorolhatóak-e magasabb, azaz "B" fizetési kategóriába?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ugyanis, hogy ezen a továbbképzésen az érintett mikor vett részt (vélhetően még a rendszerváltás előtt), illetve hogy az erről kiadott okirat hivatkozott-e valamelyik jogszabályra.(Kéziratzárás: 2022. 06....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. június 28.

Munkavállalói tagság több szakszervezetben

Kérdés: Cégünknél több szakszervezet is működik. Bejelentették idénre is a szakszervezeti tag munkavállalók létszámát, ami alapján az jött ki, hogy az összes munkavállaló 127%-a volt szakszervezeti tag január 1-jén; vagyis vagy hamis adatot kaptunk valakitől (ezt azért nem feltételezzük), vagy egy munkavállaló több szakszervezetnek is tagja. Erre nincs valami korlát? Tényleg azért kell több munkaidő-kedvezményt kiadni és kifizetni, mert egy munkavállaló több szakszervezetbe is belép?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...egyesület [Civiltv. 4. § (1) bek.], amelyre nézve a tagsági jogviszony létesítésének feltételeit a Ptk. és a szakszervezet alapító okirata határozza meg. A Ptk. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely értelmében egy szakszervezet tagja ne lehetne más szakszervezetnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. május 17.

Agora területe és annak határai

Kérdés: A Kultv. és a végrehajtására kiadott 39/2020. EMMI rendelet értelmezésében kérnénk állásfoglalásukat. Megyei jogú városban kizárólagos önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdasági társaság létrehozására került sor, melynek nevében szerepel az agora és a kulturális központ elnevezés is. Tevékenységét tekintve alapító okirata tartalmazza, hogy a kulturális tevékenységen túl ellát többek között sport-, szabadidő-tevékenységet is.
1. A Kultv. 78/I. §-ának (1a) bekezdése ismeretében is tartozhat-e ez az intézmény a Kultv. 78/C. §-a hatálya alá, vagy csak a 78/B. § hatálya alá? A kérdés azért merül fel, mivel az ügyvezető megbízása lejár, és kérdéses, hogy reá alkalmazandó-e feltételként a szakirányú mesterfokozatú szakképzettség megléte.
2. Ezen gazdasági társaság ügyvezetőjére alkalmazandó-e a Kultv. 94. §-ának (3) bekezdése, miszerint az intézményvezetői feladatok ellátására pályázatot kell kiírni? Amennyiben igen, a 39/2020. EMMI rendelet 1. mellékletének 9. pontja szerinti végzettség elegendő-e – ha alkalmazható a törvény 78/C. §-a –, vagy nem is kell pályázati eljárás, és nem is szükséges semmilyen képesítési előírásnak megfelelnie az ügyvezetőnek – csak az adott kulturális közművelődési terület belső szervezeti egysége vezetőjének –, tekintettel arra, hogy széles tevékenységi köre van a gazdasági társaságnak?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...valamelyikének.Mivel a kérdés nem tartalmazza az önkormányzati tulajdonú nonprofit gazdaság társaságként működő intézmény alapító okiratában foglalt valamennyi tevékenységét, csupán a rendelkezésre álló adatokból tudunk kiindulni a válaszadás során. A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. április 26.

Hátrányos jogkövetkezmények fokozatossága

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...bek. c) pont], illetve, hogy – ha a jogerős döntés alapján nem járul hozzá a levonáshoz – mikor lesz érvényesíthető végrehajtható okirat alapján [Mt. 161. § 81) bek.], amihez lehet, hogy egy fizetési felszólításra [Mt. 285. § (2) bek.] is szükség...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2022. március 8.

Előadó-művészet – a számlázás kérdőjelei

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú kulturális szolgáltató költségvetési szerv munkavállalóival összefüggésben két kérdés vetődött fel. Az intézmény előadó-művészeti szervezetet alapító okirata szerint munkavállalói az Mt. hatálya alá tartoznak. Az érintett munkavállaló munkaköre kórustag, és ehhez kapcsolódóan szólóéneklésre – mint művészeti tevékenységre – számlát nyújtana be a munkáltatója felé. Köthet-e vele polgári jogi szerződést az intézmény vezetője erre a tevékenységre eseti jelleggel? A másik munkavállaló művészeti menedzser munkakörben van, és az intézmény kórusfellépései során konferálási feladatokat látna el, és számlázna rendezvényszervezési és kommunikációs tevékenységről. Jogszerű megoldás-e, ha a fenti tevékenységek nem kerültek felsorolásba a munkaköri leírásukban, azonban a tevékenység jellegéből adódóan az intézményvezető utasításai szerint járnak el abban a feladatkörben, amelyre a számla szól? Egyáltalán számlázhatnak-e a munkáltatójuk felé?
Részlet az állásfoglalásából: […] Megítélésünk szerint ugyanazon felek között egy már fennálló munkaviszony mellett nem létesíthető munkavégzésre irányuló jogviszony abban az esetben, ha az annak keretei között ellátott tevékenység azonos, vagy lényegét tekintve ugyanannak a munkakörnek az ellátására...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. december 14.

Felmentés – a köztisztviselő egészségügyi alkalmatlansága

Kérdés: Köztisztviselőnk orvosi alkalmassági vélemény (kelte: 2021. VI. 4.), valamint a rehabilitációs ellátási és szakértői osztály határozata (dátuma: 2021. V. 28.) alapján nem alkalmas a munkavégzésre, jelenleg táppénzen van, viszont a táppénzjogosultsága 2021. VII. 16-án lejárt. Az egészségügyi állapotának megfelelő munkakört nem tudunk felajánlani, ezért felmentéssel szeretnénk megszüntetni a közszolgálati jogviszonyát. Melyik nappal kell felmentenünk munkatársunkat? A foglalkoztathatósági szakvélemény dátumától vagy a táppénz lejártát követő naptól kell számolni a felmentési időt? Kell-e frissebb orvosi foglalkoztatás-egészségügyi szakvéleményt kérnünk, vagy a 2021. VI. 4-én kiállított szakvélemény alapján felmenthető a köztisztviselőnk? Afelmentési idő két hónap, melynek felére mentesíteni kell a köztisztviselőt a munkavégzési kötelezettség alól, de mivel munkavégzésre nem alkalmas, így a másik felében nem tud munkát végezni, a felmentési idő alatt kiadható-e legalább egyhavi szabadság? A munkatársunk nem tud munkába állni, ebben az esetben mi minősül utolsó munkában töltött napnak munkakörátadás, járandóságok kifizetése szempontjából [Kttv. 74. § (2) bek.]?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...sem a táppénz időtartamának a lejártával. A felmentési idő továbbá nem kezdődhet meg visszamenőleg. A felmentési idő a felmentési okiratban megjelölt napon kezdődik. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet [Kttv. 68. § (2)...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. augusztus 10.

Továbbképzési kötelezettség – az elmulasztás következményei

Kérdés: A költségvetési szerv és a köztulajdonban álló gazdasági társaság vezetőinek és gazdasági vezetőinek belső kontrollrendszerrel kapcsolatos képzési kötelezettséget (ÁBPE) ír elő a 370/2011. Korm. rendelet és a 22/2019. PM rendelet. A jogszabály kimondja, hogy a költségvetési szerv vezetője (a kinevezést követően egy éven belül) vagy az általa kijelölt vezető állású személy kétévente köteles a továbbképzésen részt venni, az arról szóló igazolást a munkáltatójának leadni. A vezető a megválasztásakor, illetve a vezetői kinevezése, megbízása alatt köteles-e részt venni az ÁBPE-képzésen, -vizsgán, vagy elegendő, hogy az általa vezetett intézményben már rendelkezik egy kijelölt személy, aki kétévente elvégzi a képzést? Mi szabályozza azt, hogy a vezető helyett az általa kijelölt vezető állású munkavállaló vegyen részt a képzésen? Amennyiben a vezető vagy a helyette kijelölt személy nem teljesíti a megadott határidőben az ÁBPE-képzést, az eredményről szóló igazolást nem mutatja be az irányító szerv vezetője felé a tárgyév december 31-ig, milyen szankciót alkalmazhatnak vele szemben? Mely jogszabály rendelkezik a szankció alkalmazásáról? A 39/2020. EMMI rendelet 4. §-a kimondja, hogy amennyiben a vezető állású kulturális intézmény vezetője két éven belül nem mutatja be az igazoló okiratot, akkor nem foglalkoztatható tovább a munkakörében. A többi költségvetési szerv, gazdasági társaság esetében mely jogszabály rendelkezik a szankciókról?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 370/2011. Korm. rendelet 12. §-ának (1)–(2) bekezdése szerint a költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt személy kétévente a belső kontrollrendszer témakörében az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen vesz...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. június 8.

Integrált intézmény – a jogviszony-átalakulás kérdőjele

Kérdés: Az általam vezetett integrált intézmény szociális és egészségügyi szolgáltatásokat integrált intézményi formában biztosít, melynek egyszemélyű, magasabb vezetője vagyok, közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapító okirat szerint az intézmény főtevékenysége szociális, de a NEAK által befogadott és finanszírozott egészségügyi szolgáltató is egyben, védőnői szolgáltatás vonatkozásában. Feladatom mind a szociális, mind az egészségügyi szolgáltatás vonatkozásában a szolgáltatások szervezeti és szakmai irányítása, a szolgáltatások személyi és tárgyi feltételeinek biztosítása, gazdálkodás az intézmény működőképességének biztosítása érdekében. Az Eszjtv. értelmében a NEAK országos irodájától azt a tájékoztatást kaptam, hogy az intézmény vezetőjeként rám is az Eszjtv. 8. §-ának (3) bekezdése vonatkozik, és illetményemet e törvény 1. számú melléklete szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz tartozó összegben kell megállapítani. Abértámogatási igényt emiatt le is adtuk a NEAK-nak, aki azt jóváhagyta, és a bértámogatást immár harmadik hónapja rendre az intézmény számlájára utalja. Végzettségemet tekintve felsőfokú egészségügyi és szociális végzettséggel is rendelkezem, az irányított egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó szakirányú diplomával. Az intézmény fenntartója viszont nem így értelmezi a jogszabályt. Álláspontja szerint, csak közalkalmazottként vezethetem az integrált intézményt a szociális szolgáltatások miatt, emiatt engem nem lehet egészségügyi szolgáltatási jogviszonyba átsorolni, így a bérezésemet is ennek megfelelően kell megállapítani, tehát a kérdéses, 1. számú melléklet szerinti hivatkozott illetményt nem áll módjukban megadni. Ehhez kérem az Önök értelmezését.
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Eszjtv. szerint, az egészségügyi szolgáltató vezetőjének illetménye el kell, hogy érje az 1. melléklet szerinti legmagasabb fizetési fokozathoz meghatározott összeget, és nem haladhatja meg a kormány rendeletében meghatározott összeget, ennek hiányában a legmagasabb fizetési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. május 11.

Közjegyzők – "egyéniségből" irodába

Kérdés: 2022. január 1-jétől közjegyzői tevékenység egyéni közjegyzőként nem végezhető, csak közjegyzői iroda keretében. Mivel a közjegyzői irodák nem átalakulással jönnek létre, véleményem szerint a tevékenységük nem jogfolytonos. Ebben az esetben az ott dolgozó munkavállalók jogállása hogyan alakul munkajogi szempontból? Mit kell tenni, hogy az alkalmazottak jogosultságai (pl. szabadság, végkielégítés stb.) ne sérüljenek? Milyen dokumentumokat kell készíteni ebben az esetben?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...keretében folytathat közjegyzői tevékenységet. A közjegyző az egyénileg folytatott tevékenysége helyett a közjegyzői iroda alapító okiratának elfogadásával – az átalakulási eljárás lefolytatása nélkül – egyszemélyes vagy többtagú közjegyzői irodát alapíthat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 30.

Pótszabadság a gyermek után, ha a házastárs nem szülő

Kérdés: Jár-e a gyermek után pótszabadság az anya házastársának, ha az a gyermekkel egy háztartásban él, de nem vér szerinti szülője, nem gyámja és nem örökbefogadója?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...fennálló élettársi kapcsolatát az ellátás megállapítására irányuló kérelmet legalább egy évvel megelőzően kiállított közokirattal igazolja; a nevelőszülő; továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték [Cst. 7. § (1) bek....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. március 9.
1
…
7
8
9
…
20