195 talált cikk az okirat kifejezésre

Kérdés: Önkormányzatunknál több határozatlan idejű közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőnél a Kttv. 48. §-ának (2) bekezdése alapján (egyoldalú munkáltatói kinevezésmódosítás) a munkakör módosításával, egy másik területen történő továbbfoglalkoztatással szeretnénk megoldani az egyenlőtlen leterheltség miatt a feladatok elosztásával kapcsolatos problémákat. A munkahely, a munkaidő, az illetmény nem módosulna, csak a munkakör, amelyhez a köztisztviselők megfelelő szakképzettséggel, iskolai végzettséggel rendelkeznek, így ez – megítélésünk szerint – nem járna számukra aránytalan sérelemmel. A köztisztviselő a személyes megbeszélés során az írásban kapott kinevezésmódosítását az új munkakör megjelölésével nem fogadja el, nem írja alá, mivel nem kíván a felajánlott munkakörben dolgozni, de a jogviszonyát sem akarja megszüntetni lemondással vagy közös megegyezéssel, hanem kérné, hogy a munkáltató szüntesse meg a jogviszonyát felmentéssel, végkielégítés kifizetése mellett. Amennyiben a Kttv. 48. §-a alapján nem írja alá a kinevezés módosítását (a formanyomtatvány olyan, hogy alá kell írnia), nem látja el az új munkakörét, nem kezdeményezi jogviszonya megszüntetését, mit tehet jogszerűen a munkáltató?

Kérdés: Munkavállalónk 2022 augusztusában elhunyt. A hagyatéki eljárással kapcsolatban a település szerinti önkormányzat hagyatéki csoportja részére bejelentettük a cégünk munkavállaló felé történő tartozását (a fel nem vett munkabért), illetve jeleztük, hogy a munkaviszonyával kapcsolatos dokumentumok is társaságunknál találhatóak. A jogerős hagyatékátadó végzés a fel nem vett járandóságok tekintetében rendelkezett, de a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokkal való teendőkre nem tért ki. A hagyatéki eljárást folytató közjegyzőt tájékoztattuk arról, hogy a munkaviszonnyal kapcsolatos dokumentumokról is rendelkezzen. A közjegyző végzése szerint: "néhai XY munkavégzéshez kapcsolódó iratai nem képezik a hagyatéki vagyon körét, tekintettel arra, hogy azok nem tekinthetők hagyatéki aktívumnak."
1. Mi a teendőnk a néhai munkavállalónk munkaviszonnyal kapcsolatos irataival? Eddigi gyakorlatunk szerint, mivel minden esetben egy örökös volt, a jogerős hagyatékátadó végzésben megjelölt örökös részére adtuk át a dokumentációkat a járandóságokkal együtt. Mostani esetünkben azonban két örököst nevezett meg a jogerős végzés.
2. Haláleset esetén az elhunyt munkavállaló hozzátartozója a folyamatban lévő hagyatéki eljárás ideje alatt a munkaviszonnyal kapcsolatban adatokat szeretne tőlünk. Mi ezeket a kérésüket elutasítjuk azzal, hogy ezen személyes adatokat nem adhatjuk meg, mivel jogerős hagyatékátadó végzés hiányában nem tudhatjuk, ezek az adatok kire, kikre [magánszemély(ek)re] tartozhatnak. Helyes-e az eljárásunk?

Kérdés: Egy önkormányzati fenntartású óvodában a munkáltatói jogok jogszerű gyakorlásához az óvoda alkalmazottainak a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos személyi anyaga (kinevezés, kinevezésmódosítások) a munkáltatónál van elhelyezve. Van-e bármilyen szabályozás azt illetően, hogy az óvodában tárolt személyi anyagban lévő okiratok eredeti példányok legyenek?

Kérdés: Magyarországi székhellyel és telephellyel rendelkező magyar cégünk román állampolgárt szeretne foglalkoztatni könyvelői feladatokra, aki távmunkában dolgozna, mivel a magyar cégnek nincs Románia területén telephelye. A munkavégzés helye a romániai otthona lenne. Hogyan lehetséges munkaügyi szempontból megoldani ezt a helyzetet, ideértve a munkaszerződést, a bejelentést, a munkabér megfizetését és az adózást?

Kérdés: Az Mt. 122. §-ának (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Minősíthető-e a felek közötti megállapodásnak, ha a munkáltató az alábbi szövegezést a munkavállalói tájékoztatóba foglalja bele: "Felek megállapodnak, hogy az egybefüggően kiadandó szabadság hossza a munkáltató szabadságolási ütemterve, illetve a felek egyeztetése alapján kerül meghatározásra, mely következtében az egybefüggő szabadság hossza az Mt.-ben előírtakhoz képest rövidebb is lehet". A munkavállaló pedig aláírásával igazolja, hogy a tájékoztatóban foglaltakat tudomásul vette. Véleményem szerint a tájékoztató nem megfelelő erre a célra, hisz az abban foglalt, Mt. előírásai szerint összeállított tartalmat a munkáltató határozza meg, a munkavállalóval nem kell megegyeznie róla. A munkavállaló aláírása az átvételt, a pontok megismerését igazolja, ami nem feltétlenül jelenti az abban foglaltakkal való egyetértését is.

Kérdés: Az Mt. 99. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint, a 92. § (2) bekezdése alapján foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje 24 óra, heti munkaideje legfeljebb 72 óra lehet. Ezek alapján mindenképpen feltétele-e a 24 órás napi munkaidő-beosztásnak, hogy a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott portásainkat hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztassuk (pl. 9 órában)? Vagy lehetséges-e, hogy a például 6 órás részmunkaidős portással kötünk megállapodást 24 órás munkaidő-beosztásra? Ez a megállapodás csak a munkaszerződésbe foglalható, vagy külön dokumentum is megfelelő hozzá?

Kérdés: Az egyik – munkaviszonyban álló – ügyvezetőnk egy sajátos ügyletet bonyolított le; állítása szerint megállapodott egy eszközbeszerzésről "A" összegben, majd aláírt egy szerződést, amely szerint a vételár "B" összeg (ez kisebb, mint "A"). Ezt követően a különbözetet felvette a házipénztárból, majd bizonylat nélkül – állítása szerint – kifizette az eladó képviselőjének (azaz nem az eladó cégnek), mondván, hogy eredetileg is így állapodtak meg. A beszerzett eszköz valóban megvan, de a pénz vagy az arra vonatkozó eladói bizonylat nincs. Szeretnénk a hiányt kárként érvényesíteni vele szemben. Megtehetjük ezt?

Kérdés: Egy cégünkben két ügyvezető van. Egyikük 100%-os tulajdonos, és az ügyvezetést munkaviszonyban látja el. A másik ügyvezető ingyenes megbízási szerződés keretében látja el ezt a tevékenységet, személyesen nem működik közre, máshol áll heti 40 órát meghaladó munkaviszonyban, így ott biztosított. Ez utóbbi ügyvezető magyar munkaviszonya hamarosan megszűnik, és a cége ausztriai központjában jogfolytonosan fogják alkalmazni, így Ausztriában lesz biztosított. Állandó lakcíme Magyarországon marad, Ausztriában ideiglenes lakcímmel fog rendelkezni. Maradhat-e ingyenes megbízási szerződéssel a cég ügyvezetője? Ha nem, milyen módon maradhat ügyvezető? Ha nem kíván ügyvezető maradni, és mást választ helyette a társaság, ehhez társasági szerződést kell módosítani?

Kérdés: Sikeresen megtámadhatja-e az emberi reprodukciós eljárásban részt vevő és egyébként felmondási védelem alatt álló munkavállaló a közös megegyezést arra hivatkozva, hogy amikor közölték vele a munkaviszony megszüntetésének tervét, ő rosszul lett? Állítása szerint azt sem tudta, mi történik vele. Ekkor közölte a védettség tényét, ennek ellenére a jelen levő férfi vezetők erről tudomást sem vettek, csak mutatták, hol kell aláírni, a dokumentum tartalmát nem ismertették. A munkavállaló, hogy minél előbb megszabaduljon ebből a közegből, aláírta a közös megegyezést, olvasatlanul. Pár órával később sürgősségi osztályon részesült egészségügyi ellátásban, a munkahelyen kialakult helyzettel összefüggésben létrejött pszichés és kardiológiai panaszok miatt.

Kérdés: Ha felveszünk egy munkavállalót, és a közalkalmazotti besoroláshoz szükségünk van arra, hogy tudjuk az előző jogviszonyait, milyen dokumentumok fogadhatók el ezeknek az igazolására? Ha nem tudja igazolni a jogviszonyait, akkor mi a teendő ebben az esetben? Mi alapján tudom figyelembe venni a jogviszonyait?