Szabadság és betegszabadság kiadása

Kérdés: Az augusztus 1-jei módosítás szerint a szabadság és a betegszabadság egyaránt kiadható a munkaidőkeretben órában és napban is. A kérdésem, hogy ha a munkaórás szabadságkiadás mellett döntök, akkor a betegszabadságot is munka­órában kell kiadni, vagy itt dönthetek a munkanapban történő kiadásban is?
Részlet a válaszából: […] A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Munkaközi szünet és a beosztás szerinti munkaidő

Kérdés: Online munkaidő-nyilvántartás bevezetésével a munkaközi szünet törvényes számításában kérném szakmai állásfoglalásukat. A munkáltató megállapodást kötött a munkavállalókkal – 20 perc helyett – 30 perc munkaközi szünetre a törvényi feltételek teljesülése esetén, amely a munkaközi szünet nem képezi a munkaidő részét. Ebben az esetben a beosztás szerinti napi munkaidő alatt mit kell érteni? A munkavégzés kezdetétől a munkavégzés befejezéséig eltelt "bruttó" munkaidőt vagy a munkaközi szünet nélküli "nettó"-t? Példák: 1. 8.00-17.00 óráig van 9 óra, ebből 8.30 perc munkaidő + 30 perc munkaközi szünet; 2. 8.00-17.05 óráig van 9 óra 5 perc, ebből 8.20 perc munkaidő + 45 perc (30+25) munkaközi szünet, vagy mivel a tényleges munkával töltött "nettó idő nem éri el a 9 órát, a munkaidő 8.35 perc és a munkaközi szünet csak 30 perc?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. §-ának (4) bekezdése szerint a munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni, az tehát nem a munkaidő része (kivéve ha a felek ettől eltérően állapodtak meg, vagy kollektív szerződés így rendelkezik). A beosztás szerinti napi munkaidőt tehát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. október 28.
Kapcsolódó címkék:    

Gépjárművezetők munkaidejének nyilvántartása

Kérdés: A Kkt. 18/D. §-ának (3) bekezdése szerint a munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be. Ez kötetlen munkaidő-beosztásnak minősül? Ha a munkavállaló kötetlen munkaidejű, munkaidejét nem kell nyilvántartani? A tachográfkorong által írt adatok nem minősülnek munkaidő-nyilvántartásnak. Az Mt. 134. §-a előírja – anélkül, hogy annak formáját meghatározná –, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, a készenlétet és a szabadságot. Kell a gépkocsivezetők munkaidejét külön íven nyilvántartani a tachográfkiértékelésen, a menet-, illetve a fuvarlevélen kívül? Hogyan kell együttesen helyesen alkalmazni ezeket a jogszabályokat?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató nyilvántartja a rendes és a rendkívüli munkaidő, a készenlét és a szabadság tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő és befejező időpontjának is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 16.

Rugalmas munkarend értelmezése

Kérdés: Az egyik vezetőnk értelmezése szerint az értékesítésben dolgozó kollégáinknak csak 30 óra a heti munkaideje, a fennmaradó 10 órára nem adhat ki neki a főnöke munkát, és nem is kérheti számon. Az érintett munkavállalók rugalmas munkarendben dolgoznak, hetente 30 órát kötelesek az irodában tölteni, hétfőtől péntekig 8 és 14 óra között. A munkaszerződés szerint egyébként teljes munkaidős munkavállalókról van szó. Adhat-e a rugalmas munkarendben dolgozó kolléga felettese utasítást, feladatot a nem kötött heti 10 órára? Ezeket a feladatokat számon is kérheti? A dolgozók által leadott jelenléti ívben kell-e jelezni a nem kötött 10 óra munkaidőt?
Részlet a válaszából: […] ...A teljesítés tehát számon kérhető, csak az nem, hogy a munkavállaló a nap, illetve a hét mely óráiban végezte a munkáját.A munkaidő-nyilvántartás (jelenléti ív) vezetése alól csak akkor ad felmentést a törvény, ha a munkavállaló kötetlen munkarendben dolgozik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.

Kötetlen munkarend

Kérdés: Társaságunk minden vezető munkatársat kötetlen munkarendben foglalkoztat. Eltekintve heti néhány értekezlettől, konferenciahívástól és évente 2-3 rendezvénytől, a vezetők valóban teljesen szabad belátásuk alapján osztják be a munkaidejüket. Fenntartható-e a kötetlen munkarendjük a most változó szabályok alapján is, vagy a jövőben nekik is kötelező lesz jelenléti ívet vezetniük? A kötetlen munkarendet kötelező a munkaszerződésben kikötni?
Részlet a válaszából: […] ...még tekinthető kötetlennek a munkarend 2014-től is.A kötetlen munkarend előnye többek között, hogy a munkáltató mentesül a munkaidő-nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól is, egyedül a szabadságra vonatkozó adatokat kell nyilvántartania [Mt. 96. § (3) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság heti egy munkanapos beosztás esetén

Kérdés: Hány nap szabadság jár a heti egy alkalommal (hétfőn) napi öt órában foglalkoztatott nyugdíjas alkalmazottnak? Mennyi óra számolható el?
Részlet a válaszából: […] ...hétfőn szabadságot kap vagy vesz igénybe, erre a napra 5 óra, azaz 5 munkanap szabadság számolandó el.A szabadság elszámolására és nyilvántartására vonatkozó 124. §-t a Módtv. 2013. augusztus 1-jével módosítja. A munkáltató az adott naptári évre választhatja...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 29.

Kölcsönzöttek rendkívüli munkaideje nyilvántartás nélkül

Kérdés: Munkaerő-kölcsönző cég vagyunk, és a kölcsönvevő cég a jelenléti ívre nem hajlandó a túlórát fölvezetni, hanem külön e-mailben közli. Mennyire szabályos ez, és esetleges munkaügyi ellenőrzés során kit marasztalnak el?
Részlet a válaszából: […] ...továbbá az ügyelet tartama (Mt. 107. §). A munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidő tartamát. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Munkabér mint hitelezői igény a csődeljárásban

Kérdés: A munkáltatóm csődbe ment, amiről minket is tájékoztattak, de a munka azóta is folyik tovább. A csődeljárás előtt két hónapig nem kaptam munkabért, azóta szerencsére rendesen fizetnek. A csődeljárás kapcsán azt hallottam az egyik ügyféltől, hogy a céggel szemben minden igényt be kellett volna jelenteni harminc napon belül, mert különben elveszik. Minket, munkavállalókat erről senki sem tájékoztatott, ezért sehová nem jelentettem be követelést. Ezek szerint jól értem, hogy a kéthavi elmaradt munkabéremet sosem kaphatom meg a cégtől?
Részlet a válaszából: […] ...alól [Csftv. 11. § (1) bek. a) pont]. Ezen túlmenően pedig e követeléseket külön hitelezői igényként sem kell bejelenteni, és a nyilvántartásba vételi díjat sem kell utána megfizetni [Csftv. 12. § (1) bek]. Tehát a felhalmozódott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadság mértékének kerekítése órákban elszámolt szabadság esetén

Kérdés: Közelednek a nyári szabadságolások, ezért merült fel bennünk a következő dilemma. Az Mt.-ben benne van az a régi szabály, ami kimondja, hogy a fél napot elérő töredéknapot felfelé kell kerekíteni. Kérdésünk az, hogy mivel a szabadságot a törvény szerint az általunk alkalmazott egyenlőtlen munkaidő-beosztás miatt már órákban kell nyilvántartani, a fél nap szabadságon a beosztás szerinti, vagy az általános munkarend szerinti (4 óra) szabadság értendő?
Részlet a válaszából: […] ...is munkanapokban történt. A hatályos Mt. szerint szintén egész munkanapokban kell megállapítani és kiadni is a szabadságot, csupán a nyilvántartása történik órában, egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén, amikor az egy munkanapon ledolgozandó óramennyiség eltér...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 8.

Osztott napi munkaidő és a műszakpótlékra való jogosultság

Kérdés: Sertéstelepünkön azokra a napokra, amikor a sertések elszállítását végezzük, osztott munkaidőt szeretnénk bevezetni. A telepen kéthavi munkaidőkeretben kerülnének foglalkoztatásra a munkavállalók, egyenlőtlen munkaidő-beosztást alkalmaznánk. A tervezett napokon, vagyis hetente egy-két alkalommal délelőtt 6.30-12.00 és este 18.00-20.30-ig osztanánk be a munkavállalókat, közben hazamennének. A hét többi napján 6.30-15.00-ig tartana a munkaidő. Kell-e műszakpótlékot fizetni az osztott napon az esti műszakra? Hogyan jelöljük az egyéni nyilvántartó lapon a munkaidőt: 6.30-20.30-ig osztott munkaidő feltüntetésével, vagy 6.30-12.00 és 18.00-20.30?
Részlet a válaszából: […] ...munkáltató köteles nyilvántartani a rendes és a rendkívüli munkaidőt, a készenlét és a szabadság tartamát [Mt. 134. § (1) bek.]. A nyilvántartásból naprakészen megállapíthatónak kell lennie a teljesített rendes és rendkívüli munkaidő, valamint a készenlét kezdő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. június 10.
1
18
19
20
29