2799 talált cikk a munkaviszony kifejezésre

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?

Kérdés: Tavaly kötött kollektív szerződésünkben határozatlan időre kötelezettséget vállaltunk arra, hogy egy nyugdíjpénztárral az alapszabályában foglalt feltételek szerint egységesen, minden munkavállaló helyett megfizetjük a tagdíjat, és átutaljuk a pénztár számára. Idén a vezérigazgató és a munkáltatónknál egyedül képviselettel rendelkező szakszervezet titkára megállapodást írt alá, amelyben az érdekképviselet tudomásul vette, hogy a kollektív szerződésben meghatározott tagdíjfizetést február 1-jétől határozatlan időre szüneteltetjük. Erről a munkavállalókat tájékoztattuk, de az egyik kilépőnk most visszamenőlegesen követeli a tagdíj megfizetését a KSZ alapján. Ki kell-e ezt fizetnünk részére?

Kérdés: A határidők betartására tekintettel az elmúlt pár hónapban kénytelenek voltunk néhányszor rendkívüli munkavégzést elrendelni, melyet – a kialakult gyakorlatnak megfelelően – szóbeli tájékoztatás útján közöltünk az alkalmazottainkkal. Legutóbb – a korábban tudomásul vett közlés ellenére – a berendelés napján hamarabb távozott néhány munkavállalónk, és a műszaki tervek kinyomtatását csak a legközelebbi munkanapon teljesítették, így késedelembe estünk, és kötbérfizetési kötelezettségünk keletkezett. Utólag arra hivatkoztak, hogy elígérkeztek egy közös barátjukhoz. Nem éltünk rendkívüli felmondással, holott véleményem szerint megtehettük volna. A jövőben előforduló hasonló esetek elkerülése végett kérem szíves állásfoglalásukat.

Kérdés: Munkavállalóink egy részét egy-két éves határozott idejű munkaviszony keretében foglalkoztatjuk. A határozott idő lejártát követően munkaviszonyukat ismételten határozott időre kívánjuk meghosszabbítani. Önök szerint – tekintettel a határozott idejű munkaviszony megszűnésére és az új munkaviszony létesítésére – lehetséges-e jogszerűen próbaidőt kikötni az új munkaszerződésekben? Egyébként melyek a korlátai a határozott idejű alkalmazásnak?

Kérdés: Az önkormányzat az ott dolgozó köztisztviselők számára befizetéseket teljesít egy önkéntes kiegészítő nyugdíj- és egészségpénztárba. Kérdésem, hogy ez a juttatás a prémiuméveseket is megilleti-e?

Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgozom megbízási szerződéssel. A főnököm mindennap meghatározza, mi lesz az útvonal, mi a feladatom, mindennap a telephelyén vesszem fel és adom le a gépkocsit, a munkaidőmről is ő dönt. Ha megbetegszem, vagy valamilyen okból kiesek a munkából, nem kérhetek meg ismerőst, hogy ugorjon be helyettem, mert azt a főnököm nem engedi. Valóban megbízásnak minősül-e a jogviszonyom, vagy inkább munkaviszonynak tekinthető?

Kérdés: Sajnos későn vettük észre, hogy az egy hete munkába állt munkavállalónk munkaszerződéséből kifelejtettük a próbaidőre vonatkozó kikötést. Lehetőség van-e arra, hogy a munkaszerződés módosításával azt utólag pótoljuk? Ha ez lehetséges, mi a jogi következménye annak, ha csak kifejezetten a próbaidőről rendelkeznénk közösen, de annak mértékéről nem szólna a kiegészítő megállapodásunk?

Kérdés: Egy fürdőben vagyok alkalmazott, műszakvezetőként a női öltöző felügyeletét látom el. A munkáltatóm azt mondja, hogy átszervez, és nincs szükség a munkakörömre, és egyébként is, ezentúl a női öltözőben csak női alkalmazottakat akar foglalkoztatni. Kérdésem, hogy diszkriminatív-e, ha csak nőket foglalkoztatnak a fürdő női részlegében?

Kérdés: Egy vendéglátó-ipari cégnél konyhai dolgozó munkakörre szólt a szerződésem. Két éve felajánlották, hogy a jövőben felszolgálóként dolgozzak, amibe én belementem, mivel ez több pénzzel is járt, és előrelépést is jelentett számomra a "ranglétrán". Sajnos mindez szóban történt, semmit sem "papíroztunk le". Így dolgoztam egészen idén áprilisig, amikor a főnököm arra utasított, hogy mostantól kezdve az eredeti, konyhai dolgozó munkakörömben folytassam a munkát. Én ezt – érthető okok miatt – visszautasítottam. A főnököm erre egy olyan dokumentumot adott át, amelyben megtiltotta, hogy felszolgálóként dolgozzak tovább, és egyben kötelezett a konyhában történő munkavégzésre. Hiába próbáltam tisztázni az ügyet az ügyvezetővel, ragaszkodtak ahhoz, hogy térjek vissza korábbi munkámhoz. Az ellenkező esetre kilátásba helyezték a rendkívüli felmondást. A munkáltató tisztességtelen eljárása ellenére köteles vagyok visszamenni a konyhába?

Kérdés: Egy informatikai cégnél szeretnék elhelyezkedni, de a munkaszerződés egyik passzusát aggályosnak tartom. Eszerint, ha megszűnne a munkaviszonyom, öt évig nem mehetnék el másik ilyen céghez dolgozni, és ezért a havi munkabérem egy részét tekinti fizetségnek a munkáltató. Én úgy tudtam, ilyet csak külön pénzért írhat elő. Aláírhatom-e így a szerződést?