Találati lista:
2741. cikk / 2835 Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
2742. cikk / 2835 Előrehozott öregségi nyugdíj – jogosultsági feltételek és a munkáltatói rendes felmondás
Kérdés: Véleményünk szerint az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott nyugdíj megállapítására vonatkozó társadalombiztosítási szabályok és az Mt. előírásai között ellentmondás van. Az Mt. 89. § (6) bekezdése ugyanis akként rendelkezik, hogy a munkáltatónak nem kell megindokolnia a rendes felmondást, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének a)-g) pontjai értelmében nyugdíjasnak minősül. A munkavállaló azonban csak akkor minősül nyugdíjasnak, ha előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban részesül, azaz amennyiben a nyugellátást kérelmére megállapították [Mt. 87/A. § (2) bek.]. A Tny. szerint viszont ahhoz, hogy ez utóbbira sor kerüljön, szükség van arra is, hogy az érintettnek ne álljon fenn munkaviszonya. Az ellentmondást tovább erősíti az Mt. 87/A. § (3) bekezdése, amely a munkavállaló számára tájékoztatási kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a munkavállaló az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá esik. Véleményünk szerint e körben nincs értelme előírni a tájékoztatási kötelezettséget, mivel a munkavállaló csak akkor esik az Mt. 87/A. § (1) bekezdésének hatálya alá, ha a munkaviszonya már megszűnt.
2743. cikk / 2835 Rendes felmondás – a felmondási tilalom lejártát követően
Kérdés: A munkavállalónak hamarosan lejár az egy év folyamatos táppénzes állománya, és azt állítja, hogy a leszázalékolását kérte. A munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni. Újrakezdhető-e az egyéves "betegállomány", és ha igen, mennyi idővel kerülhet erre sor az első lejártát követően? Jogszerű-e a munkáltató rendes felmondása, ha az a felmondási tilalom lejártát követő naptól szól, de ennél korábban kerül kézbesítésre? Mi történik akkor, ha a munkavállaló azt nem veszi át, vagy az átvételt megtagadja? Megfelelő indok-e a munkáltatói rendes felmondásra az, hogy a munkavállaló álllását – tekintettel arra, hogy rá tartósan nem lehetett számítani – időközben mással töltötték be, és a munkáltató két munkavállaló számára már nem tud elegendő munkát adni? Ha a munkára való alkalmatlanságra hivatkozik a munkáltató, kell-e ezt bizonyítania, vagy elég a táppénzes lapon levő betegségre hivatkoznia (végtagremegéssel járó betegség, mellyel precíz forrasztások, pontos kézi munkát igénylő, műszerész által végzett munkák nem végezhetők)? Mire kell odafigyelni a felmondás indokolásakor, hogy ne lehessen azt megtámadni? A felmondási idő teljes ideje alatt kiadható-e az előző évi és tárgyévi szabadság?
2744. cikk / 2835 Egészségkárosodott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet II. fokú bizottságának szakvéleménye alapján 32 százalék, s ennek következtében – saját bevallása szerint – nem tudja ellátni korábbi gépkocsi-vezetői munkakörét? A munkáltató nem tud egészségi állapotának megfelelő másik munkakört biztosítani számára.
2745. cikk / 2835 Bércsökkentés – mint szankció?
Kérdés: Munkáltatói rendkívüli felmondás esetén a munkáltató csökkentheti-e a dolgozó munkabérét, ha a munkavállaló hibásan végezte a munkáját? Milyen egyéb szankcióval élhet a munkáltató?
2746. cikk / 2835 Felmondási járandóságok – ha nem fizet a munkáltató
Kérdés: Mi történik akkor, ha a felmondás átadásakor a munkáltató nem tudja kifizetni a törvényes járandóságokat? Megtagadhatja-e emiatt a dolgozó a felmondás átvételét?
2747. cikk / 2835 Közalkalmazotti igazolás – a kiadás elmulasztásának következménye
Kérdés: Közalkalmazottként dolgoztam, azonban a jogviszonyomat megszüntette a munkáltatóm. Próbáltam elhelyezkedni, de mindenhol a közalkalmazotti igazolásomat kérik ahhoz, hogy munkába tudjak állni. Ezt az igazolást azonban nem kaptam meg a munkáltatómtól. Kérdésem, hogy mivel a közalkalmazotti igazolás hiánya miatt nem tudok elhelyezkedni, jogos-e a kártérítési igényem a volt munkáltatómmal szemben?
2748. cikk / 2835 Munkakör-módosítás vagy munkaviszony-megszüntetés – dilemma az egészségkárosodott munkavállaló körül
Kérdés: Raktáros munkakörben foglalkoztatott munkavállalónk egészségkárosodásának az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által megállapított mértéke 49%. Mivel jelenlegi munkakörét erre tekintettel nem tudja ellátni, számára más munkakört ajánlunk fel. A munkakör könnyű fizikai munkával járna, más munkakört sajnos nem tudunk biztosítani. A munkavállaló jelenlegi bére sem változna. Ha a munkavállaló nem fogadja el a felajánlott munkakört, megszüntetheti-e a munkáltató a munkaviszonyt rendkívüli felmondással az Mt. 96. §-a alapján? Jár-e a munkavállalónak végkielégítés, illetve felmondási idő, ha nem írja alá a munkaszerződés-módosítást? Kötelező-e a munkáltatónak a hatályos jogszabályok szerint rehabilitációs eljárást lefolytatni?
2749. cikk / 2835 Előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultság
Kérdés: 1951. december 14-én született nő vagyok. 2008-ban lesz meg a 38 év szolgálati időm, így jogosult leszek az előrehozott öregségi nyugdíjra. Munkahelyemen nem szorgalmazzák a nyugdíjba menetelemet, így akár 2009-ben is dolgozhatnék tovább. Kérdésem, hogy 2009-ben is igénybe vehetem-e az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve érvényesíthetem-e a megszerzett jogosultságot a későbbiekben? Változni fog-e 2009. január 1-jétől a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja?
2750. cikk / 2835 Szabadság – jogosultság és kiadás a munkaerő-kölcsönzés alatt
Kérdés: Ha folyamatosan, de egy-egy hétre rendelik meg a dolgozót a munkaerő-kölcsönző cégtől, akkor hogyan van lehetőség a szabályos szabadság számítására, ha egy-egy ötnapos jogviszonynál a számítás nem éri el az egy napot, kerekítéssel sem? Soha nem kaphat ezért a dolgozó szabadságot? Ha így van, akkor ez nem számít hátrányos megkülönböztetésnek? Lehet-e utólagosan visszatekintve megváltást adni, az előző hetekre is?
