Munkáltatói jogutódlás – az épület további üzemeltetése

Kérdés: Tavaly megállapodást kötöttünk egy irodaépület tulajdonosával az épület üzemeltetésére. Ekkor átvettük azokat a munkavállalókat is, akik eddig a tulajdonosnál végezték az üzemeltetési feladatokat, hogy nálunk folytassák a munkát. A tulajdonossal olyan megállapodást kötöttünk, hogy ha megfelelő indokkal munkáltatói rendes felmondással megszüntetnénk volt munkavállalói munkaviszonyát, akkor 1 000 000 Ft összegben állja a megszüntetéssel kapcsolatos költségeinket, mivel nála több éven át végezték ugyanazt a munkát. Erről a munkavállalókat is tájékoztattuk. Idén elvesztettük az üzemeltetésre a jogunkat, így felmondtunk az átvett munkavállalóknak. Az egyikük azonban reklamált, hogy mivel ő 7 éve ugyanitt dolgozik, végkielégítésre is jogosult. Ha viszont fizetnénk neki végkielégítést, akkor túllépnénk azt a megállapodásban rögzített összeget, amit az ingatlantulajdonos köteles lenne megtéríteni nekünk, így a munkavállaló által is ismert megállapodásra hivatkozással visszautasítottuk a kérést. A munkavállaló azonban perrel fenyeget. Jogos-e a követelése?
Részlet a válaszából: […]  A leírt körülmények alapján azzal, hogy a tulajdonostólátvették az irodaház üzemeltetését és a tevékenység átvételével az azt végzőmunkavállalókat is, a hatályos rendelkezések alapján munkáltatói jogutódláskövetkezett be. Az Mt. alapján munkáltatói...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Közös megegyezéses megszüntetés – megtámadás a megállapodás után

Kérdés: Közös megegyezéssel megszüntettük egyik munkavállalónk munkaviszonyát. A megszüntető okiratban mindkét fél elismerte, hogy egymással kölcsönösen elszámoltak, és további követelésük nincs a másik fél irányába. Most a munkavállaló mégis keresetet nyújtott be a bírósághoz, mert szerinte megtévesztettük, mivel nem tudott róla, hogy őt a rendkívüli munkavégzésért díjazás illette meg. Alappal követeli velünk szemben a túlóráért járó pénzt, ha saját akaratából aláírta a közös megegyezést a fenti szöveggel?
Részlet a válaszából: […]  A közös megegyezéssel történt munkaviszony-megszüntetésrőlszóló megállapodás megtámadható bármelyik fél részéről, ha a fél annakmegkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedéséta másik fél okozta, vagy azt felismerhette,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Csoportos létszámcsökkentés – ütemezési kérdés?

Kérdés: Cégünknél csoportos létszámcsökkentést hajtunk végre, és ez több megyében lévő telephelyünket érinti. Az egyiken a munkavállalók nagy részétől meg kellett válnunk. A törvénynek megfelelően tájékoztattuk őket, konzultáltunk a képviselőikkel, és a munkaügyi központ felé is megtettük a bejelentéseket, majd 2011 augusztusának első hetében minden érintettnek felmondtunk. A telephelyen négy munkavállaló maradt. Mostanra azonban sajnos az ő munkájukra sincsen szükség. Mivel ez a létszám már nem éri el a csoportos létszámcsökkentéshez szükséges mértéket, jól gondoljuk, hogy nekik minden egyéb procedúra nélkül akár augusztus 20-áig is felmondhatunk?
Részlet a válaszából: […]  Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató adöntést megelőző féléves átlagos statisztikai létszáma szerint húsznál több ésszáznál kevesebb munkavállaló foglalkoztatása esetén legalább tíz munkavállaló,száz vagy annál több, de háromszáznál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 29.

Versenytilalmi megállapodás – megfelelő ellenérték

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (6) bekezdése értelmében munkaviszony megszűnésétkövetően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, mellyel a munkáltatójogos gazdasági érdekét veszélyezteti, feltéve hogy a felek ilyen tartalmúmegállapodást kötöttek egymással, és ebben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Szabadság – a pénzbeli megváltás

Kérdés: Társasházunk 1998 óta alkalmaz egy házfelügyelőt heti 20 órás részmunkaidőben. A hölgy 2002 decembere óta fizetés nélküli szabadságon van, ugyanis négy gyermeke született (2002. december, 2004. április, majd 2007. május és 2009. május). Időközben többször felmerült, hogy visszajönne dolgozni, de egyszerűbb volt megoldani a helyettesítését. Most jelezte, hogy legkésőbb az ősszel újra munkába állna, de nem nálunk, hanem rendes felmondással megszüntetné a jogviszonyát. Ezzel nem lenne gond, de kéri az időközben felhalmozódott szabadságnapok pénzbeli megváltását. Könyvelőnk számításai szerint ez nagyjából négyhavi bére lenne! Jogos a munkavállaló igénye? Mit tehetünk ebben a helyzetben? Kérem, vegyék figyelembe, hogy a társasház nem tud egy összegben kifizetni ennyi munkabért!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a munkavállaló munkaviszonya megszűnésekor,ha a munkáltatónál eltöltött idővel arányos szabadságot nem kapta meg, aztpénzben kell megváltani. Egyéb esetben a szabadságot pénzben megváltani nemlehet [Mt. 136. § (1) bek.]. A szabadság megváltása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Végkielégítésre jogosultság – ha a munkavállaló korábbi időpontra kéri a megszüntetést?

Kérdés: Egyik munkavállalónk munkaviszonyát munkáltatói rendes felmondással szüntettük meg. A törvénynek megfelelően megállapítottuk az őt megillető végkielégítés összegét, mivel éppen a felmondási idő végére fog fennállni három éve a munkaviszonya. A munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára felmentettük a munkavégzés alól. Időközben azonban a munkavállaló a felmondási idő leteltét megelőző időpontra kérte a munkaviszonya megszüntetését, amit mi jóvá is hagytunk, így szerintünk nem lesz jogosult végkielégítésre. A munkavállaló azonban perrel fenyeget, ha nem kapja meg a végkielégítést. Valóban jogosult végkielégítésre, ha felmondásunk esetén a munkaviszonyának a megszüntetését a felmondási idő letelte előtti időre kérte?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkáltató rendes felmondása esetén az Mt.alapján kérheti, hogy a munkaviszonya a munkavégzés alóli felmentése előttiidőpontban kerüljön megszüntetésre. Ekkor a munkáltató köteles a munkavállalóáltal kért időpontban megszüntetni a munkaviszonyt (Mt. 94....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Prémium a munkaszerződésben

Kérdés: Vezető állású munkavállalónk munkaszerződésében rögzítettük, hogy a munkavállaló számára minden év január 31-éig prémiumfeladatot kell kitűzni, melynek teljesítése esetén egyhavi személyi alapbérének megfelelő prémium illeti meg. Az elmúlt évben a munkáltató elmulasztotta kitűzni a prémiumfeladatot, mert nem volt olyan különös feladat, amelyet e körbe vonhatott volna. A munkavállaló munkaviszonya az idén megszüntetésre került, és most követeli a ki nem fizetett prémiumát. Jogszerűen megteheti ezt úgy, hogy egyáltalán nem is volt prémiumfeladat?
Részlet a válaszából: […] Az egységes bírói gyakorlat szerint, amennyiben a munkáltatóa munkaszerződés megkötésekor vállalta, hogy minden évben egy meghatározottidőpontig prémiumfeladatot tűz ki, ám ezt az adott évben elmulasztja, és ilyenkitűzésre egyáltalán nem kerül sor, mindez a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Közalkalmazotti jogviszony megszüntetése – a közös megegyezésre szóló kérelem visszautasítása

Kérdés: Az intézményünkben dolgozó egyik közalkalmazott azzal fordult hozzánk, hogy szeretné közös megegyezéssel megszüntetni jogviszonyát. Nekünk azonban ez nem áll érdekünkben, így elutasítottuk a megkeresését. Ezt követően munkaügyi perrel fenyegetett meg, mert szerinte jogellenes, hogy nem vagyunk hajlandóak aláírni a közös megegyezést. Valóban jogellenes, ha nem írunk alá közös megegyezést a közalkalmazott kérésére?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazott és a munkáltató a közalkalmazotti jogviszonytközös megegyezéssel [Kjt. 25. § (2) bek. a) pontja] bármikor – akár felmondásivédelem alatt is – megszüntetheti. A közös megegyezés tartalmát tekintve sem aKjt., sem az Mt. semmilyen konkrét rendelkezést nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése

Kérdés: Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult munkavállaló milyen módon szüntetheti meg munkaviszonyát, illetve melyik megszüntetési mód a legkedvezőbb számára, ha nincs kollektív szerződés a cégnél, vagy nem rendelkeznek abban a nyugdíjba vonuló munkavállalókról? Megszüntetés iránti kérelmét mikor kell közölnie munkáltatójával?
Részlet a válaszából: […] Előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az öregséginyugdíjkorhatár betöltését megelőzően az a 60. életévét betöltött, 1950-benszületett férfi és az az 59. életévét betöltött, 1952-ben vagy 1953-banszületett nő, aki legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és azon a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Határozott idejű munkaszerződések meghosszabbítása

Kérdés: Egy kft. munkavállalóival határozott idejű munkaszerződést köt egy évre. Ezeket évente újra megköti, "meghosszabbítja". A határozott idejű munkaszerződés lejártakor a dolgozónak ki kell-e adni a "kilépős" lapokat? Meddig "hosszabbíthatók" így a munkaszerződések? Milyen munkajogi következményei vannak ezen esetnek?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – eltérő megállapodás hiányában -határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamátnaptárilag vagy más alkalmas módon kell meghatározni. Ha a felek a munkaviszonyidőtartamát nem naptárilag határozták meg, a munkáltató köteles...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.
1
31
32
33
38