Közös megegyezés – évekkel későbbi munkaviszony-megszűnéssel

Kérdés: Határozatlan időre kötött munkaszerződéssel dolgozom egy kft.-nél. 2012 októberében munkáltatóm aláíratott velem egy papírt, hogy 2014. szeptember 30-án közös megegyezéssel megszüntetjük a munkaviszonyomat. Akkor ezt aláírtam, mert féltem, hogy elveszítem az állásomat. El is feledkeztem a dologról. Hideg zuhanyként ért, hogy a munkáltatóm közölte, lejárt a munkaviszonyom, felmondási pénz és végkielégítés nem jár nekem. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Részlet a válaszából: […] Nem szokásos, hogy közel két évvel korábban állapodjanak meg a felek a munkaviszony megszüntetésében, de az Mt.-ben nincs olyan rendelkezés, amely ezt kategorikusan megtiltaná, vagy megszabná ezt az időtartamot. A közös megegyezéses megszüntetésben a felek többek között a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Határozott idejű munkaszerződés meghosszabbítása

Kérdés: Egyik munkavállalónkkal egy évre határozott idejű munkaviszonyt létesítettünk. A határozott idő lejártát követően azonban újabb egy évre szeretnénk foglalkoztatni. Milyen módon lehetséges ez? Meghosszabbíthatjuk a munkaszerződést újabb egy évvel, vagy új munkaszerződést kell kötnünk? A határozott idejű munkaszerződés lejártakor ki kell adni a munkaviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokat abban az esetben is, ha a következő naptól újra munkaviszonyban áll velünk?
Részlet a válaszából: […] A határozott idejű munkaviszony tartamának meghosszabbítására a törvény lehetőséget ad. Arra azonban ügyelni kell, hogy a határozott idejű munkaviszony tartama az öt évet nem haladhatja meg, ideértve a meghosszabbított és az előző határozott időre kötött munkaszerződés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Felmondási idő – önkényes munkáltatói rövidítéssel

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondtam, kiszámolva, hogy akkor teljen le a felmondási idő, amikortól él az új állásom. A munkáltatóm közölte, hogy nem ragaszkodik a felmondási időm ledolgozásához. A háziorvosnál szembesültem vele, hogy ezen azt értette, hogy már másnap kijelentett az adóhatóságnál. Megteheti ezt? Mit tehetek ilyen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a kérdésben foglalt esetben a felmondási időt önkényesen lerövidítette, ezáltal a munkaviszony megszűnésének időpontját egyoldalúan előrehozta. Az Mt. 69. §-a határozza meg a felmondási idő mértékét, mely minimálisan 30 nap, és munkáltatói felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás munkaidőkeretben – elszámolás a munkaviszony megszűnésekor

Kérdés: 6 hónapos munkaidőkeretet tervezünk bevezetni. Jól gondoljuk, hogy a 6 hónapon belül 3 hónapig folyamatosan 12 órás munkaidő-beosztást rendelhetünk el, ha majd a következő 3 hónapban azt korrigáljuk? Mi van akkor, ha a munka­vállalónk az első 3 hónapon belül elmegy, és így pluszban vannak az órái? Kötelesek vagyunk a túlórákat kifizetni?
Részlet a válaszából: […] A munkaidőkeret tartama legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét, ami a törvényben meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók esetében legfeljebb hat hónap vagy huszonhat hét is lehet [Mt. 94. § (1)–(2) bek.]. A munkavállaló beosztás szerinti napi (rendes)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Keresőképtelenség ideje a végkielégítésre való jogosultságnál

Kérdés: A végkielégítés szempontjából figyelembe vehető idő kiszámításával kapcsolatosan kérdezném: az Mt. 77. §-ának (2) bekezdésében szerepel, hogy a jogosultság szempontjából nem kell figyelembe venni az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó időtartamot, amelyre a munkavállalót bér nem illette meg. Ez hosszabb betegállományra is vonatkozik, vagy csak fizetés nélküli szabadságra?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett törvényhely alapján a munkaviszony megszűnésekor a munkavállalónak fizetendő végkielégítésre jogosító, a munkáltatónál munkaviszonyban töltött időbe nem számít be az az egybefüggően legalább 30 napot meghaladó tartam, amelyre a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Munkaruha és a kihordási idő előtti munkaviszony-megszűnés

Kérdés: Szabályosan járok-e el munkaruha-levonással kapcsolatban az alábbi esetben? A cégnek meghatározott profilhoz illeszkedő, egységes arculatot biztosító szemléletre tekintettel a munkavállalóknak munkaruhát biztosít. A belső szabályzatban foglaltak szerint minden belépő kolléga átveszi az új munkaruhacsomagot, és egyben elfogadja, hogy abban az esetben, amennyiben a kihordási idő előtt felmond, a ruha árát a kihordási időből még fennmaradó résszel arányosan visszavonjuk a béréből. Ezt a szabályzatot mindenki átveszi, aláírja, majd ha kilép a munkavállaló, készül egy munkaruha-elszámolás, melynek aláírásával hozzájárul a dolgozó, hogy a munkaruhát elviszi, de az időarányos értékét megtéríti. A cég nem mosatja a munkaruhát, ezért nem is áll módjában használt munkaruhát visszavenni.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkáltató levonással élhet a munkavállaló munkabéréből a munkavállaló hozzájárulása alapján, a levonásmentes munkabérrészig [Mt. 161. § (2) bek. a) pontja]. Semmis azonban az olyan munkavállalói nyilatkozat, ami előre, a konkrét körülmények és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 1.

Közfoglalkoztatottak szabadságmegváltása

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabályok alapján a közfoglalkoztatási jogviszonyban valóban nem alkalmazandó az Mt. szabadság megváltására vonatkozó 125. §-a. A Kftv. ugyanakkor a közfoglalkoztatottak számára is biztosít naptári évenként 20 munkanap szabadságot azzal, hogy ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. augusztus 11.

Szabadságmegváltás – a távolléti díj számítása

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a távolléti díj részét képezi az esedékessége időpontjában érvényes alapbér, továbbá valamennyi, az Mt. alapján kötelezően biztosítandó bérpótlék helyett fizetett átalány, az esedékesség időpontját megelőző utolsó hat hónapra (az irányadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Távolléti díj számítási módja

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?
Részlet a válaszából: […] A távolléti díjat az esedékessége időpontjában érvényes alapbér figyelembevételével kell megállapítani [Mt. 148. § (1) bek. a) pont] – ez a távolléti díj alapbérrésze. Az esedékesség időpontja– a végkielégítés tekintetében a munkáltatói felmondás közlésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.

Versenytilalmi megállapodás munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Cégünknél kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akár több évre is. Ez alatt az idő alatt olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek versenytársainknál is kamatoztathatók. Ennek kizárása érdekében versenytilalmi megállapodást szeretnénk velük kötni. Van-e erre lehetőség, akár általunk, akár a kölcsönbeadó által?
Részlet a válaszából: […] A munkaerő-kölcsönzés során a munkaviszony a munkavállaló és a kölcsönvevő között jön létre. Az Mt. versenytilalmi megállapodásra vonatkozó 228. §-ának (1) bekezdése szerint pedig: "a felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 19.
1
22
23
24
35