348 talált állásfoglalás a munkaviszony megszűnése kifejezésre

Kérdés: Közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó kérdéssel fordulnék Önökhöz. Az Mt. 125. §-a előírja, hogy a munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani. Azonban a közfoglalkoztatásról szóló 2011. évi CVI. törvény (Kftv.) 2. §-a (5) bekezdésének aj) pontja kizárja az Mt. szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseit, ugyanakkor további rendelkezést nem tartalmaz e tárgyat érintően. Értelmezésem szerint jogilag nincs szabályozva a közfoglalkoztatottak szabadságának kiadása. A közfoglalkoztatási jogviszonyok esetén a dolgozók jogosultak-e a fel nem használt évi rendes szabadság megváltására, és egyben a munkáltatónak kötelessége-e megváltani a ki nem vett szabadságot? A jogalkotó több rendelkezését is figyelembe véve megállapítható, hogy szigorúbb szabályozást alkotott a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozóan, mint az egyéb munkaviszonyok esetében, ennek értelmében dönthet-e úgy a munkáltató, hogy a szabályozásra hivatkozva nem fizeti ki a bent maradt szabadságot?

Kérdés: A törvény rendelkezik a szabadság kötelező megváltásáról a munkaviszony végén. Ilyenkor milyen esedékesség alapján kell kiszámítani a távolléti díjat, lévén hogy valójában nem távollétről van szó? Munkáltatói felmondás esetén lehetséges, hogy az eltérő esedékesség miatt máshogyan kell számolnunk a felmentési időre járó juttatásnál és máshogy a szabadságmegváltás esetén? Azonnali hatályú felmondás mellett is mindenképpen meg kell váltanom a szabadságot? Az indok egyébként az, hogy igazolatlanul hiányzott több napot is a munkavállaló. Megtehetem-e, hogy az igazolatlan napokból néhányra szabadságot írok ki?

Kérdés: Kártérítés, illetve végkielégítés esetén az egyhavi távolléti díj kiszámítási módjáról érdeklődnék. Például óra- és teljesítménybérben dolgozó munkavállaló esetén, ha tudjuk az egy órára, illetve napra jutó távolléti díjat, akkor mennyivel kell szoroznunk, hogy egyhavi távolléti díjat kapjunk?

Kérdés: Cégünknél kölcsönzött munkavállalókat alkalmazunk, akár több évre is. Ez alatt az idő alatt olyan ismeretekre tesznek szert, amelyek versenytársainknál is kamatoztathatók. Ennek kizárása érdekében versenytilalmi megállapodást szeretnénk velük kötni. Van-e erre lehetőség, akár általunk, akár a kölcsönbeadó által?

Kérdés: 2013. december 1-jétől határozatlan időre kötöttünk munkaszerződést egy munkavállalónkkal, amelyet azonban 2014. március 6-án, próba­idő alatt azonnali hatállyal megszüntettünk. A munkavállalónak három 16 év alatti gyermeke van. Kérdésünk, hogy a gyermek utáni pótszabadságnapokat arányosan kell-e elszámolni és kifizetni, ha nem vette igénybe, vagy sem?

Kérdés: Több internetes oldalon olvasható, hogy a munkaügyi-személyügyi anyagokat korlátlan ideig meg kell őrizni, amelynek oka többek között a nyugdíjelbírálás során a szolgálati idő megállapításához szükséges adatszolgáltatás. Emellett a cég végelszámolása esetén át kell adni a végelszámolónak ezeket az anyagokat, amelyek később irattárba, levéltárba kerülnek. Sajnos nem találunk olyan konkrét törvényi hivatkozást, amely egyértelműen leírná, hogyan kell az anyagokat megőrizni, meddig stb., csak egy szokásos eljárásmódról kaphatunk információt. Létezik-e olyan törvény, amelynek valamely paragrafusa konkrétan rendelkezik a személyügyi anyagok megőrzéséről?

Kérdés: Munkavállalónk már két hete nem jár be dolgozni, a megadott telefonszámon nem elérhető. Arra gyanakszunk, hogy ki akarja provokálni a felmondást, ám nem vagyunk biztosak abban, hogy mi lenne ilyen helyzetben a helyes eljárás. Önök mit javasolnak ebben a helyzetben?

Kérdés: 2013 augusztusa óta GYES-en vagyok. Egyik kollégámtól értesültem róla, hogy a munkáltatóm mindenkinek felmondott, és jelenleg kényszertörlési eljárás alatt van. Ilyen körülmények között meg szeretném szüntetni a munkaviszonyomat, így hozzájárulnék egy közös megegyezéshez. A munkáltatómat azonban nem tudom elérni, a könyvelő pedig nem tudja, hogy a munkaviszonyom megszűnése esetén ki fogja kiadni a papírjaimat, sem azt, hogy a szabadságom megváltják-e. Mit tehetnek a munkavállalók ilyen eljárás esetén, kihez fordulhatnak?

Kérdés: Határozott időre alkalmazott, megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalóink munkaszerződése rövidesen lejár, munkaidőkeretben dolgoznak, a keret lejárta a munkaviszony végével esik egybe. Felmerült, hogy a munkaviszonyt meg kellene hosszabbítanunk 5-6 nappal, mivel a projekt nem fejeződött be. Ha erre sor kerül, de a munkaidőkeretet az eredetileg meghatározott időpontban lezárjuk, milyen beosztható óraszámmal kell számolnunk a meghosszabbítás időszakára? A meghosszabbításra mikor kell túlórát vagy állás­időt elszámolni, minek a figyelembevételével?

Kérdés: Egyik munkavállalónknak fel kívánunk mondani, 2013. december 31-én; felmentési ideje a következő napon kezdődik el. A felmondás alapján 2014. február 15-én szűnik meg a munkaviszonya, és részére végkielégítést, felmentési időre járó távolléti díjat, valamint szabadságmegváltást kell fizetnünk, a 2014. évi időarányos szabadságaira tekintettel. A kérdésem, hogy a távolléti díjat hogyan kell kiszámolnunk ezekre a jogcímekre; valóban eltérőek lesznek az esedékességi időpontok?