225 talált cikk a munkaviszony létesítése kifejezésre

Kérdés: Cégünkhöz gazdasági igazgatói munkakörbe szeretnénk felvenni egy új munkavállalót. Korábbi rossz tapasztalatokból kiindulva azonban versenytilalmi megállapodást is szeretnénk kötni a munkaszerződésbe foglaltan. Számunkra az lenne a legkedvezőbb, ha a munkabérébe beépítenénk a díját annak, hogy a munkaviszony megszüntetése esetén más konkurens cégnél egy évig ne helyezkedjen el. Belefoglalhatjuk-e ezt a munkaszerződésbe akként, hogy "a versenytilalmi megállapodás ellenértéke a munkabérbe került beépítésre"?

Kérdés: Értékesítési területre keresünk munkatársakat, a felvételkor pszichológus által összeállított személyiségtesztet és gyakorlati tesztfeladatokat kívánunk megoldatni a jelentkezőkkel. Van-e ennek jogi akadálya?

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy meg fognak változni a próbaidőre vonatkozó szabályok. Mostanában tervezzük bővíteni az állományunkat, és ha lehetséges, akkor minél hosszabb próbaidőt szeretnénk kikötni a munkaszerződésben. Úgy hallottuk, hogy az eddigi 3 hónap helyett már 6 havi próbaidőt is kiköthetünk. Helyesek az értesüléseink?

Kérdés: Kéthavonta megjelenő magazint adnánk ki, ehhez szeretnénk a költségeinket előre kalkulálni. Azt szeretnénk megtudni, hogy ha a magazinhoz íratnánk cikkeket, a mi eszközeinkkel, és számítógépes programjainkat felhasználva, fényképeket, riportokat készíttetnénk, valamint a terjesztéséhez alkalmaznánk különböző helyeken, rendezvényeken embereket, ebben az esetben a munkavállalóink minősülhetnek-e alkalmi munkavállalóknak?

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?

Kérdés: Vállalkozásunknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető. Mivel a vállalkozás több telephelyen végez tevékenységet, a munkáltatói jogokat "meghatalmazás útján" a telephelyek vezetőire ruházta. Ebből következően a munkaszerződést a munkavállalókkal a telephely vezetője kötötte meg, noha abban továbbra is az szerepel, hogy a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolja. Nemrégiben az egyik munkavállalónk munkaviszonyát a telephely vezetője és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntette meg. Megtámadhatja-e a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését arra hivatkozva, hogy azt nem ügyvezető, hanem a telephely vezetője írta alá?

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?

Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?