Személyiségteszt a munkaviszony létesítése során

Kérdés: Értékesítési területre keresünk munkatársakat, a felvételkor pszichológus által összeállított személyiségtesztet és gyakorlati tesztfeladatokat kívánunk megoldatni a jelentkezőkkel. Van-e ennek jogi akadálya?
Részlet a válaszából: […] A felvételi eljárás célja, hogy megállapítsa a munkavállalóalkalmasságát az ellátandó munkakörre, ezért az ezzel kapcsolatos információkbeszerzésének, felhasználásának szabályait rendezik a jogszabályok. Ilyeninformáció elsősorban a munkavállaló végzettségére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Próbaidő mértékének változása

Kérdés: Tudomásunkra jutott, hogy meg fognak változni a próbaidőre vonatkozó szabályok. Mostanában tervezzük bővíteni az állományunkat, és ha lehetséges, akkor minél hosszabb próbaidőt szeretnénk kikötni a munkaszerződésben. Úgy hallottuk, hogy az eddigi 3 hónap helyett már 6 havi próbaidőt is kiköthetünk. Helyesek az értesüléseink?
Részlet a válaszából: […] Valóban helytállóak azon értesüléseik, miszerint azOrszággyűlés elfogadta az Mt. módosítását is tartalmazó törvényt, és amódosítások érintik a próbaidőre vonatkozó rendelkezéseket is. A változások2011. augusztus 1-jén lépnek hatályba (lásd a 2011. évi CV. törvényt)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Lapszerkesztés és -terjesztés egyszerűsített foglalkoztatás keretében

Kérdés: Kéthavonta megjelenő magazint adnánk ki, ehhez szeretnénk a költségeinket előre kalkulálni. Azt szeretnénk megtudni, hogy ha a magazinhoz íratnánk cikkeket, a mi eszközeinkkel, és számítógépes programjainkat felhasználva, fényképeket, riportokat készíttetnénk, valamint a terjesztéséhez alkalmaznánk különböző helyeken, rendezvényeken embereket, ebben az esetben a munkavállalóink minősülhetnek-e alkalmi munkavállalóknak?
Részlet a válaszából: […] Az Efo-tv. 2. § 3. pontja szerint: "3. alkalmi munka: amunkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követőnaptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptárinapig, és egy naptári éven belül összesen legfeljebb kilencven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. augusztus 8.

Munkabér megfizetése iránti igény érvényesítése

Kérdés: A munkáltatómmal szóban állapodtunk meg, írásban munkaszerződést sajnos nem kötöttünk. Azt mondta, hogy be is jelent a hatóságoknál. Az eddig ledolgozott idő azonban a mai napig nem lett kifizetve. Mit tehetek ilyen esetben, hova fordulhatok?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony – ha törvény másként nem rendelkezik -munkaszerződéssel jön létre [Mt. 76. § (1) bek.]. Általános szabály szerint amunkaszerződést írásba kell foglalni [Mt. 76. § (2) bek.], és a munkáltatónakeleget kell tennie a bejelentési kötelezettségének is....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 6.

Megváltozott munkaképesség szerepe a munkához jutásban

Kérdés: Egy hónapja lettem megváltozott munkaképességű – 40%-ot állapítottak meg, de ez a mérték sajnos emelkedni fog, mert az állapotom folyamatosan romlik. Már egy hónapja táppénzre kényszerültem, mert az önkormányzatnál a munkahelyemen – iktatásban dolgoztam, és 30-40 kg-os csomagokat, leveleket cipeltem mindennap – nem tudom ellátni a feladatomat. Első lépésben a közvetlen főnökömet kerestem meg, de mivel tanulmányi szabadságon van, a jegyző úrhoz fordultam azzal, hogy más munkakörben szeretnék dolgozni, és nem is ragaszkodom mindenáron a jelenlegi területhez, de az sem állapot, hogy addig táppénzen legyek, míg a közvetlen főnököm szabadságon van. Sajnos csak május 5-ig szól a szerződésem – közhasznú foglalkoztatásban veszek részt –, és ebből adódik, hogy a bérem is alacsony, ami alapján a táppénzem is mindössze 48-50 000 Ft között van. Ha nem sikerül egyezségre jutni a munkaadóval – nem tudnak ülőmunkát biztosítani –, akkor milyen lehetőségeim vannak, mind a munkaviszony létesítése körében, mind a keresetkiegészítés terén?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszonnyal kapcsolatban – a munkaviszony létesítésétmegelőző eljárásban is – az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani(Mt. 5. §). E követelmény sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató amunkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Rendkívüli munkavégzés és a munkavállaló vezető állása

Kérdés: Egyik munkavállalónk keresetlevelet nyújtott be ellenünk a munkaügyi bíróságra, annak érdekében, hogy térítsük meg számára a nálunk eltöltött 3 hónapban teljesített összes rendkívüli munkája ellenértékét. A helyzet sajátossága, hogy a munkavállaló munkaszerződésébe ugyan nem foglaltuk bele, hogy az Mt. szerint vezető állású, de véleményünk alapján ez már önmagából a munkaköre elnevezéséből (üzletágvezető-helyettes) nyilvánvaló kellett, hogy legyen, ezért nem formálhat jogot a rendkívüli munka ellenértékére. Ő arra hivatkozik, hogy maga az üzletágvezető folyamatosan "pihenőidőt és éjszakát" nem kímélve foglalkoztatta, meglátásunk szerint azonban éppen azért kapott kiemelkedő alapdíjazást, hogy bármikor elérhető és felkészült legyen. Szerintünk a munkavállaló a betöltött munkakörből és a körülményekből tudta, hogy vezető, és egyedül az, hogy erről írásban nem tájékoztattuk, még nem teremt jogalapot számára a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés ellenértékére. Van esélyünk a pernyertességre?
Részlet a válaszából: […] A vezető állású munkavállalóknak az Mt. alapján kétcsoportja van, idesorolhatók egyrészt az Mt. 188. § (1) bekezdése szerinti (atörvény erejénél fogva vezetőnek minősülő) vezetők: a munkáltató vezetője,valamint helyettese, másrészt az Mt. 188/A. §-a szerinti, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.

Telephely vezetője jogosult-e a munkaviszony megszüntetésére?

Kérdés: Vállalkozásunknál a munkáltatói jogkör gyakorlója az ügyvezető. Mivel a vállalkozás több telephelyen végez tevékenységet, a munkáltatói jogokat "meghatalmazás útján" a telephelyek vezetőire ruházta. Ebből következően a munkaszerződést a munkavállalókkal a telephely vezetője kötötte meg, noha abban továbbra is az szerepel, hogy a munkáltatói jogkört az ügyvezető gyakorolja. Nemrégiben az egyik munkavállalónk munkaviszonyát a telephely vezetője és a munkavállaló közös megegyezéssel szüntette meg. Megtámadhatja-e a munkavállaló a munkaviszony megszüntetését arra hivatkozva, hogy azt nem ügyvezető, hanem a telephely vezetője írta alá?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 28. § (1) bekezdése alapján a gazdasági társaságokmunkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő,korlátolt felelősségű társaság esetén az ügyvezető gyakorolja. A gazdaságitársaság társasági szerződése azonban ettől eltérően is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Vezető állású munkavállaló munkabér-követelése felszámolási eljárásban

Kérdés: Felszámolóbiztosként az egyik felszámolás alatt álló kft.-nél munkáltatói rendes felmondással megszüntettem a vezető állásúnak minősülő gazdasági igazgató munkaviszonyát. A felszámolás elrendelése előtt héthavi munkabért nem fizetett meg a munkáltató. A felszámolás elrendelését követően hitelezői igényt jelentett be a ki nem fizetett munkabére vonatkozásában, így "h" kategóriás hitelezőként nyilvántartásba vettem. A gazdasági igazgató azonban kifogást nyújtott be, és arra hivatkozott, hogy a követelése "a" kategóriába tartozik. Jogos-e a besorolásra vonatkozó kifogás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. értelmében vezető állású munkavállaló a munkáltatóvezetője, valamint helyettese [Mt. 188. § (1) bek.]; a korlátolt felelősségűtársaság esetében az ügyvezető, illetve azon vezető, akit a társaság az őhelyettesének esetlegesen kinevezett. A gazdasági igazgató,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 16.

Bedolgozás vagy alkalmi munka?

Kérdés: Alkalmi munkavállalással szeretnénk foglalkoztatni pár munkavállalót gépi varró munkakörben, a hölgyek otthon tartózkodnak beteg gyermekeik miatt. Lehet-e foglalkoztatni alkalmi munkavállalással őket, ha munkaszerződést kötnénk, melybe belefoglalnánk, hogy a munkavégzés helye a munkavállaló lakcíme? Rendelkeznek varrógéppel otthonukban, így otthon is el tudnák végezni a munkát. Az ezzel járó költségekről (varrógépkopás, áram) külön pontban meg lehet állapodni a munkaszerződésben, vagy érdemesebb belekalkulálni az órabérükbe?
Részlet a válaszából: […] A fentiek inkább a bedolgozói jogviszonynak felelnek meg,amelyre nézve a 24/1994. Korm. rendelet állapít meg szabályokat. E szerintbedolgozásnak minősül, ha a bedolgozó a munkáját saját munkaeszközzel, afoglalkoztató által biztosított anyaggal, önállóan, a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.

Közcélú foglalkoztatott – a hozzájárulás visszakövetelhetősége

Kérdés: Építési vállalkozóként a nyári árvízben károsodott ingatlanok helyreállításában vettünk részt. Utóbb felmerült, hogy az általunk határozott ideig foglalkoztatott személyek közül volt olyan, aki közcélú munka keretében állítólag nem lett volna foglalkoztatható, mert időközben álláskeresési támogatásra szerzett jogosultságot. Erről a munkaszerződés megkötésekor és azt követően a munkaviszony fennállása alatt sem volt tudomásunk. Visszakövetelhe­tik-e az érintett személy(ek) munkabéréhez és járulékaihoz adott önkormányzati hozzájárulást tőlünk?
Részlet a válaszából: […] A Szoctv. 36. § (1) bekezdése alapján a közcélú munkamegszervezése a települési önkormányzat feladata, amelyet önkormányzatitársulás vagy más szervezet útján is végezhet. A közcélú munka keretében -többek között – a szükség-, veszély- vagy katasztrófahelyzetből...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. január 10.
1
17
18
19
21