Találati lista:
171. cikk / 218 Gyermek nevelése melletti munkaviszony létesítése
Kérdés: Jelenleg GYES-en vagyok, és még állományban egy cégnél, de a cég nem tud munkát biztosítani. Kérdésem, ha visszamondanám a GYES-t, akkor egy másik cégnél dolgozhatnék-e teljes munkaidőben (úgy, hogy az első cégnél nem mondok fel), míg a gyermekem el nem éri a 3 éves kort?
172. cikk / 218 Képesítéssel rendelkező munkavállaló munkaviszonya
Kérdés: Temetkezési vállalkozást szeretnénk indítani, aminek egyik feltétele, hogy legyen egy megfelelő képesítéssel rendelkező alkalmazott a cégünkben. Az ilyen képesítéssel rendelkező személlyel munkaszerződést kell-e kötnöm, vagy más jogviszonyban is foglalkoztathatom?
173. cikk / 218 Munkáltatói hozzájárulás másik munkaviszony létesítéséhez
Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
174. cikk / 218 Munkaszerződés a polgármesteri hivatalban
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó munkavállaló polgármesteri hivatalban – figyelemmel a Ktv. 1. § (9) bekezdésére – milyen feladatkörre és milyen feltételekkel alkalmazható?
175. cikk / 218 Munkaszerződés hosszabbítása
Kérdés: Egy nyugdíjas munkavállalónkkal kapcsolatban már két alkalommal, összesen másfél évre kötöttünk határozott idejű munkaszerződést, először 2010. 06. 10. és 2010. 12. 31. között, másodszorra pedig 2011. 01. 01. és 2011. 12. 31. között. Időközben úgy alakult a cég helyzete, hogy a felszaporodott munka miatt nagyon jó lenne, ha még egy ideig igénybe vehetnénk a szóban forgó munkavállalónk munkáját, tudomásunk szerint azonban a határozott idejű szerződés többszöri, határozott időre történő hosszabbítása csak a munkáltató jogos gazdasági érdekével történhet. Ellenkező esetben határozatlan idejű szerződésnek minősíthetik a munkaszerződést. Az első kérdésünk az, hogy mi minősül a munkáltató jogos gazdasági érdekének esetünkben? A második, hogy akár egy munkaügyi ellenőrzés során is átminősíthetik a szerződést határozatlan idejűvé, vagy csak a munkaügyi bíróság hozhat ilyen döntést?
176. cikk / 218 Megalapozza a rendkívüli felmondást a zsebbe fizetett munkabér?
Kérdés: Szolgálhat-e a munkavállaló részéről rendkívüli felmondás alapjául, ha a munkaadó a fizetést két részben, egy bejelentett, adózott munkabérként, a másik felét azonban nem bejelentve, zsebbe adja?
177. cikk / 218 Vezető állású munkavállaló közvetlenül kártérítésre kötelezhetősége
Kérdés: Cégünknél a kollektív szerződés szabályozza a kárfelelősség megállapítására vonatkozó szabályokat és a közvetlen kártérítésre kötelezés feltételeit, egyben akár hathavi átlagkereset mértékéig is lehetővé teszi a gondatlanul okozott károk megtérítését. A tulajdonos nemrég szervezeti átalakítást határozott el, amely keretében a középvezetői szintet az Mt. szerinti vezetőnek minősülő munkavállalóknak kívánja minősíteni, a nagyobb felelősségvállalás tudatosítása érdekében. Ha elfogadják a szerződésmódosítást, akkor hat- vagy tizenkét havi átlagkeresetig lehet majd kötelezni őket közvetlenül a kártérítésre?
178. cikk / 218 Munkavállaló – a vezetőnek minősülés megállapítása
Kérdés: Van-e lehetősége az ügyvezetőnek arra, hogy a munkáltató (kft.) nevében eljárva az Mt. 188/A. § szerinti vezetőnek minősülő munkavállalók foglalkoztatásáról döntsön bizonyos munkakörökben? Mi a helyzet akkor, ha a tulajdonosi döntés hiányában kötnek ilyen munkaszerződést a felek?
179. cikk / 218 Főiskolai hallgató foglalkoztatása
Kérdés: Főiskolai hallgatót lehet-e főmunkaviszonyban foglalkoztatni? A bérét milyen levonások terhelik, illetve milyen munkaadói terheket kell fizetni utána?
180. cikk / 218 Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor
Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
