Vezető tisztség ellátása – megbízás vagy munkaviszony

Kérdés: Egy közelmúltban alakult zrt. részvényesei az igazgatóság tagjai is egyben, vezető tisztségviselők, de emellett rendelkeznek heti 40 órás munkaviszonnyal is egy másik cégnél. A társaság cégvezetővel is rendelkezik, akinek szintén van 40 órás munkaviszonya, és tevékenységét megbízási jogviszony keretében látja el. A kérdésünk az lenne, hogy az igazgatósági tagoknak milyen jogviszonyban kell állniuk a társasággal? Elláthatják-e vezető tisztségviselői feladatkörüket megbízási jogviszonyban? Van-e lehetőség arra, hogy díjazás nélkül lássák el a feladatot? Végül tudni szeretnénk azt is, hogy a cégvezető megbízása esetében helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Az igazgatósági tagok vezető tisztségviselőknek minősülnek. A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre vagy a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait, vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni [Gt. 22. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. november 18.

Versenytilalmi megállapodás megfelelő ellenértéke

Kérdés: Még a régi Mt. hatálya alatt versenytilalmi megállapodást kötöttünk munkavállalóinkkal, miszerint a munkavállalók vállalják, hogy a munkaviszony megszűnését követően egy évig nem dolgoznak versenytársainknál. Ezért cserébe egyhavi munkabérüknek megfelelő összeget fizetünk nekik a munkaviszony megszűnésekor a törvényben előírt kifizetéseken túl. Szeretnénk tudni, hogy az új Mt. hatálybalépésével nem veszítette-e érvényét ez a megállapodás.
Részlet a válaszából: […] A versenytilalmi megállapodásra vonatkozóan a régi Mt. mindössze annyit rögzített, hogy munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló akkor köteles olyan magatartást tanúsítani, mellyel a munkáltató jogos gazdasági érdekét nem veszélyezteti, ha erre a munkavállalót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. április 29.

Vezető versenytilalmi megállapodása

Kérdés: Az Mt. szerint a versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló számára ellenértéket kell adni. Azonban a vezető állású munkavállalóról szóló részben azt találjuk, hogy ezektől a rendelkezésektől el lehet térni. Kérdésem, hogy az ellenértéktől is el lehet-e térni a vezető állású munkavállaló esetében? Milyen választ ad erre a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A törvény valóban úgy rendelkezik, hogy a vezető munkaszerződése az új Mt. II. részében foglalt rendelkezésektől eltérhet. Az egyetlen kivétel, hogy a munkaszerződés sem rendelkezhet úgy, hogy a kollektív szerződés hatálya kiterjed a vezetőre [új Mt. 209. § (1)-(2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Kormány- vagy köztisztviselői jogviszony jogellenes munkáltatói megszüntetése – a jogkövetkezmények

Kérdés: Tavaly novemberben felmentettünk a hivatalban egy köztisztviselőt, úgy tűnik, az általa indított perben nem nekünk "áll a zászló". Tudomásunk szerint, ha alperesként veszítünk, nem a Ktv. szerinti jogkövetkezményeket kell alkalmaznia a bíróságnak. Nem bánjuk, hiszen pervesztesként akár kevesebbet is fizethetünk. Helytálló-e az információnk?
Részlet a válaszából: […]  A Kttvh. 3. § (5) bekezdése szerint a Kttv. 193. és 194.§-át a folyamatban lévő perekben is alkalmazni kell. A 193. § a munkáltatói, a194. § a köz- és kormánytisztviselői jogellenes jogviszony-megszüntetésjogkövetkezményeit állapítja meg, amely számos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. július 2.

Felmentésre tekintettel kapott juttatások visszafizetése

Kérdés: Létszámleépítésre hivatkozva 36 éves közalkalmazotti jogviszonyomat megszüntették. Munkaügyi bírósághoz fordultam rendeltetésellenes joggyakorlás miatt. Ha visszahelyeznek az állásomba, megtarthatom-e a végkielégítést és a felmentési időre járó átlagkeresetemet? Milyen követeléseim lehetnek?
Részlet a válaszából: […]  Ha a közalkalmazott az eredeti munkakörében történőtovábbfoglalkoztatását a törvény által biztosított esetekben (Kjt. 34. §) kéri,és annak helye van, akkor meg kell térítenia) a közalkalmazott elmaradt illetményét (egyébjárandóságait), továbbáb) a jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 27.

Munkáltatói hozzájárulás másik munkaviszony létesítéséhez

Kérdés: Egyesített szociális intézmény munkavállalója vagyok mint szociális gondozó és ápoló. Munkaidőm 7-től 15 óráig tart. 15 óra után másik munkát szeretnék vállalni, mely során ugyanazokat a feladatokat végezném, mint jelenlegi munkahelyemen, csak másik cégnél. Ehhez szükséges-e a munkáltatómtól engedélyt kérni? Fennállhat-e összeférhetetlenség, ugyanis a fennálló munkahelyemen a kliensek fizetnek a szolgáltatásért a munkáltatómnak, míg a létesítendő munkáltatónál mindez ingyenes.
Részlet a válaszából: […]  A kérdés egyértelmű megválaszolásához annak ismereteszükséges, hogy a munkavállaló az Mt. hatálya alá eső munkáltató alkalmazásábanáll, vagy közalkalmazotti jogviszonyban van, illetve hogy leendő munkahelyénmilyen jogviszonyban kerülne foglalkozatásra. Az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. február 6.

Két határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony

Kérdés: Egyik pedagógus közalkalmazottunk határozatlan idejű kinevezéssel rendelkezik. A tavalyi évben egy másik intézménynél egyéves határozott idejű kinevezést kapott, amely mellett el tudta látni az órait nálunk is, mivel nem volt időbeli egybeesés. Most a másik intézmény szeretné határozatlan idejűvé módosítani a kinevezését. Lehetséges-e, hogy egy személy két határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban álljon?
Részlet a válaszából: […]  A Kjt. szerint a közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésreirányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszonya alapjánbetöltött munkakörével összeférhetetlen [Kjt. 41. § (1) bek.]. Azösszeférhetetlenség szempontjából annak önmagában nincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.

Fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő összeférhetetlensége

Kérdés: A férje külszolgálata miatt illetmény nélküli szabadságon lévő köztisztviselő végezhet-e ez idő alatt más munkáltatónál munkát, és ehhez elő­feltétel-e az eredeti foglalkoztató közigazgatási szerv engedélye, hozzájárulása, ha a tevékenység nem összeférhetetlen a köztisztviselő eredeti munkájával?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. 41/B. §-a szerint fizetés nélküli szabadságot kellbiztosítani a külszolgálat időtartamára a köztisztviselőnek, ha házastársakülszolgálatot teljesít. Az összeférhetetlenséget szabályozó 21-22. § nemtartalmaz különös szabályokat az ilyen fizetés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Kormánytisztviselő végkielégítése

Kérdés: 13 éve dolgozom, előbb köztisztviselőként, majd 2010-től kormánytisztviselőként. Indokolás nélküli felmentésemet még 2011. május 31. előtt néhány nappal megkaptam, a munkáltató így még kihasználta az Alkotmánybíróság által megsemmisített jogszabály adta lehetőséget. Kérdésem gyakorlati jellegű: mikortól helyezkedhetek el legkorábban, hogy ne veszítsem el a végkielégítésemet?
Részlet a válaszából: […] A Ktv. 19. § (9) bekezdése szerint, ha a köztisztviselő amunkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetésiszervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt állóbármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Közalkalmazott – a munkaidőt nem érintő munkavégzésre irányuló jogviszony bejelentése

Kérdés: Kötelezhetjük-e a közalkalmazottat arra, hogy bejelentse a munkaidőt nem érintő, munkavégzéssel is járó, jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony létesítését?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 44. § (1) bekezdése értelmében a közalkalmazott amunkaidejét nem érintő további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését -a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalomalá eső szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.