2499 talált cikk a munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Ha az Szt. alapján fiatal munkavállalót foglalkoztatunk, aki sokszor hiányzik, jogosultak vagyunk erről tájékoztatni a törvényes képviselőt?

Kérdés: Egy munkavállaló verekedés miatt azonnali hatályú felmondása elkészítését kérték a felettesei a munkaügyi csoporttól. Aláíró hiányában azonban még aznap – pénteken – nem sikerült átadni a jognyilatkozatot a munkavállaló részére. Következő héten hétfőn az érintett munkavállaló – még korábban engedélyezett szabadság miatt – nem jelent meg a munkahelyén, illetve a belépőkártyáját is letiltották, így a szabadság lejártát követően sem léphetett be a telephelyre. Az azonnali hatályú felmondást tértivevénnyel postázták a rendszerben szereplő lakcímre, melyről azonban később kiderült, hogy már nem aktuális. Telefonos egyeztetést követően az érvényes lakcímre is kiküldték a felmondást, amelyet így a munkavállaló kézhez kapott. A szabadság lejárta és a felmondás átvétele közti időtartamra köteles-e a munkáltató díjazást (állásidőt, távolléti díjat) fizetni a munkavállalónak, vagy tekintettel az azonnali hatályú felmondás okára, díjazás nélküli munkavégzés alóli mentesítést is megállapíthat?

Kérdés: Társaságunk gépkocsit biztosít a munkavállalók részére a munkába járáshoz. A munkavállalók közül kijelölünk egyet, aki vezeti a gépkocsit, elmegy a munkavállalókért, és elviszi a munkahelyre. Ezen munkavállalónak nem a gépkocsivezetés a munkaköre. Amikor beérkeznek a munkahelyre, akkor mindenki elkezdi a munkaszerződés szerinti munkakörét. Azon munkavállalónak, aki a munkahelyre viszi a többi munkavállalót, azon időszaka, amíg vezeti a gépkocsit a lakóhely és a munkavégzés helye között, munkaidőnek minősül-e?

Kérdés: Állami óvoda-bölcsődében közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkező dolgozó esetében, amennyiben ezt megelőzően két hétig (1997-ben) közhasznú munkavállalói munkaszerződése volt ugyanezen óvodánál (az intézmény ugyanaz, de a munkáltató akkor még a polgármesteri hivatal volt), ez a két hét beleszámít-e a besorolásnál, a jubileumi jutalomnál, illetve a végkielégítésnél?

Kérdés: Város-falu-város vonalon buszjegy, illetve vonaljegy elszámolható-e, amennyiben a dolgozó csak azon az útvonalon tudja megközelíteni a munkahelyét, és a faluból céges autóval tovább tudják szállítani a másik városba, a munkavégzés helyére, mely a város közigazgatási határán kívül helyezkedik el? Innen a dolgozó céges autóval utazik tovább. Jól gondoljuk, hogy a 9 Ft/km költségtérítés már nem jár neki, hiszen az utazást a munkáltató saját költségén biztosítja? Ha nem céges autóval szállítanák tovább a munkahelyére, járna a költségtérítés neki, vagy csak a buszjegy árának megtérítését kérheti ilyen esetben is?

Kérdés: Az egyszerűsített foglalkoztatás esetére meghatározott minta-munkaszerződés alkalmazására van-e lehetőség olyan munkáltatók számára, akik jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezettek, azaz a jogszabály szerint elektronikus bevallásra kötelezett munkáltatók egyszerűsített foglalkoztatásra használhatják-e az Efotv. melléklete szerinti minta-munkaszerződést? Nem kell alkalmazni az Mt. 134. §-ában és a 155. §-ának (2) bekezdésében foglaltakat, ha a felek a minta-munkaszerződés alkalmazásával kötöttek egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződést. A NAV által az egyszerűsített foglalkoztatásra kiadott információs füzet 6. pontja szerint viszont: "A munkáltatónak olyan bizonylatot kell kiállítania és a kifizetéskor átadnia az egyszerűsített foglalkoztatott magánszemélynek, amiből kitűnik a munkavállaló bevételének teljes összege és jogcíme." Minta-munkaszerződés alkalmazása esetén mit jelent az Mt. 155. §-a (2) bekezdésének mellőzhetősége? Kell-e ilyenkor bármilyen, a NAV által hivatkozott bizonylatot kiállítani, vagy az csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor szóban kötik meg a munkaszerződést?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 218. számában a 4249. számú cikkben – az akkori jogi környezetben – úgy nyilatkoztak, hogy a munkavállalót az egészségügyi dolgozók körén kívül nem érheti hátrány (pl. fizetés nélküli szabadság vagy felmondás), ha a munkáltató kötelezi a munkavállalóit az oltás felvételére, de a munkavállaló ennek nem tesz eleget. Mennyiben módosítják ezt a helyzetet az azóta kiadott kormányrendeletek, pl. az 598/2021. Korm. rendelet?

Kérdés: Országos bolthálózattal működő multicég szakszervezeti tisztségviselője vetette fel a boltvezetőket érintő alábbi problémát. Az érintett kereskedelmi vállalatnál a boltvezetők munkaköre számos tevékenységre terjed ki, például a megérkezett termékek leszedése, polcok feltöltése, az üzlet nyitása, a napi munkafolyamatok megszervezése, a kassza indítása, kezelése, a vásárlói panaszok kezelése, rendelés leadása, belső oktatás megszervezése. Továbbá az üzletvezető besegít a dolgozóknak, hogy ne keletkezzen túlóra, ennek következtében a boltvezető reggeltől estig bent van az üzletben. Ezen túlmenően a bolti dolgozók esetleges mulasztásait is a boltvezetők terhére róják. Például a személyzeti vásárlás elmulasztott bizonylatolása, vagy a jelenléti ív pontatlan vezetése esetén, akkor is, ha van más munkatárs, aki aznap a műszakvezető. Felelősségre vonás is történik, és ismétlődés esetén elbocsátás a következmény, természetesen a kimutatható rendkívüli munkavégzés ellentételezése nélkül. Szabályos-e ez a gyakorlat?

Kérdés: Megszakítás nélkül működő egészségügyi intézmény vagyunk. Foglalkoztatottjaink nagy része műszakbeosztásban dolgozik. Azonban vannak az intézményben egy műszakos munkarendben dolgozó munkavállalók is, például az élelmezési osztályon. Aki egy műszakos beosztásban dolgozik 6.00-14.00 óráig, és munkaszervezési okból őt időnként 5.00-13.00 óráig osztják be, annak kell műszakpótlékot fizetni?

Kérdés: Szociális intézményben foglalkoztatott dolgozót segédgondozó munkakörben foglalkoztatja az intézmény 2006. VII. 3-tól. Érettségivel rendelkezik, a besorolásánál minden korábbi jogviszonya beszámításra került (a dolgozónak 1985-2006 között csak munkaviszonya volt), így C/7-be lett besorolva (eszmei kezdet: 1987. XII. 4.). 2007. VI. 14-én szociális gondozó szakképesítést szerzett, ennek alapján 2007. VII. 1-től gondozó munkakörbe lett átsorolva E/7 fizetési fokozatba. Felülvizsgálatra került a dolgozó besorolása. Helyesen jártunk-e el az átsorolás alkalmával, amikor ismételten minden jogviszonyt beszámítottunk, vagy csak az 1992. július 1-je előtti, valamint a közalkalmazotti jogviszonyokat kellett volna beszámítani?