Találati lista:
1231. cikk / 2499 Óvodapedagógus rendkívüli munkájának díjazása
Kérdés: Óvodapedagógusnak jár-e rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, ha létszámhiány miatt a kötött munkaidején túl, de a heti 40 óra munkaidején belül, csoportban nevelőmunkát végez?
1232. cikk / 2499 Foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok – eltúlzott gyakoriság
Kérdés: Kötelezhető-e a dolgozó az alkalmasságának megítéléséhez szükséges vizsgálatoknál több vizsgálatra, illetve ki állapítja meg, hogy mi ez? Én például projektmenedzser vagyok, otthonról dolgozom, a munkaköri leírásban a fizikai alkalmasságot illetően ennyi szerepel: képesnek kell lenni tartósan ülni, gépelni, telefonon és személyesen kommunikálni. Ehhez képest évente köteleznek kiterjedt laborvizsgálatra, EKG-ra, mellkasröntgenre, szemészeti vizsgálatra (ez utóbbi még érthető is a monitor előtt végzett munka miatt). Jogos ez? Ráadásul a munkáltatóm szerződött szolgáltatója a lakhelyemtől távol (más településen) van, gyakorlatilag egy teljes napi kiesést jelent a munkából a vizsgálat az utazással együtt (ami persze munkaidőnek számít, de attól még a munka megvár, közben senki nem végzi el helyettem). Más foglalkozás-egészségügyi szakorvos által kiállított véleményt nem fogadnak el, állítják, hogy köteles vagyok a vizsgálatot a szerződött partnerüknél elvégezni.
1233. cikk / 2499 Teljesítménykövetelmény megállapítása megváltozott munkaképességű munkavállalóknak
Kérdés: A rehabilitációs munkakörben dolgozóktól a cég követelheti-e a normát vagy azonfelüli munkadarabot?
1234. cikk / 2499 Szabadság kiadása az alkalmatlan munkavállalónak
Kérdés: Táppénzjogosultságom lejárt, de nem vagyok még munkaképes, a munkáltató elküldött az üzemorvoshoz, aki megállapította, hogy nem vagyok alkalmas. Szeretném kiíratni az előző évről megmaradt szabadságot. Ki lehet-e venni, hogy addig is meglegyen a jogviszonyom, ugyanis közben várom a foglalkozási megbetegedésről a határozatot?
1235. cikk / 2499 Jogviszonyváltás felmentési idő alatt
Kérdés: 2017. január 1-jén a közalkalmazotti jogviszonyom jogállásváltozással munkaviszonnyá alakul, és ezzel egyidejűleg előreláthatólag 20%-os létszámleépítés várható. Az átvenni kívánt közalkalmazottakkal munkaszerződést kötnek, a többiek pedig, tudomásom szerint, végkielégítés megfizetése mellett felmondási idő nélkül távoznak. 2017. augusztus 30-án leszek öregségi nyugdíjra jogosult (63 és fél éves), de nőként már július 2-án elmehetnék a 40 éves szolgálati időm miatt. Szintén ekkor lennék jogosult a 40 éves jubileumi jutalomra is közalkalmazottként. Ha 2016. november 2-án megkezdem a nyugdíj előtti 8 hónapos felmentésemet közalkalmazottként, mi történik velem január 1-jén? Velem is új munkaszerződést kötnek? Felmondhatnak nekem január 1-jén? Megkaphatom-e a jubileumi jutalmat, hiszen július 2-án már nem közalkalmazottként fogok nyugdíjba menni, de önhibámon kívül alakultak így az események?
1236. cikk / 2499 Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok
Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
1237. cikk / 2499 Kamerás megfigyelés a munkavégzés hatékonyságáért
Kérdés: Termeléssel foglalkozó cég termelési területén lehet-e kamerákkal a munkavállalók munkavégzését figyelni, ellenőrizni kizárólag a munkavégzés minőségével kapcsolatosan? A kamerás rendszerről a tájékoztatás megtörtént. Milyen törvényre kell hivatkozni?
1238. cikk / 2499 Közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményének tervezése
Kérdés: Hogyan kell kiadni a pedagógus közalkalmazotti tanácsi tagok munkaidő-kedvezményét? Be kell-e előre tervezni a tantárgyfelosztásba, illetőleg a heti munkaidő-beosztásba, azaz hetente fix időpontban kiadni?
1239. cikk / 2499 Vagyoni hátrány hátrányos jogkövetkezményként minimálbér esetén
Kérdés: Az Mt. 56. §-a alapján a vagyoni hátrány szankcióként azon munkavállalók esetében is megállapítható, akik minimálbért kapnak? Álláspontom szerint igen, hiszen az Mt. 136. §-ának (1) bekezdése és az Mt. 56. §-a sem zárja ki, hogy a minimálbéres munkavállaló esetében a vagyoni hátrány ne lenne alkalmazható. Továbbá azon munkavállalókkal szemben, akiknek több az alapbére, mint a minimálbér, diszkriminatív lenne, ha velük szemben emiatt alkalmazható a vagyoni hátrány szankcióként, a minimálbéres munkatársaikkal szemben azonban nem, még abban az esetben sem, ha a minimálbéres munkavállaló ráadásul súlyosabb vétséget követ el.
1240. cikk / 2499 "4+4"-es munkarend
Kérdés: Új munkarendet vezetünk be, amely szerint a munkavállalók 4 műszakban, 4 napon keresztül, nappal 12 órás munkaidő-beosztás mellett, 6 és 18 óra között dolgoznak, majd 4 napot otthon vannak; ezt követően kezdődik elölről a ciklus, csak fordított (éjszakás) beosztás mellett. Jogszerűen megoldható ez?
