4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: Az Mt. 97. §-ának (3) bekezdése szerinti szabályt úgy kell értelmezni, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munkavállalók esetén sem írható elő vasárnapra történő rendes munkavégzés, csak akkor, ha egyidejűleg az Mt. 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott valamely feltétel fennáll? Amennyiben igen, ez egyben azt is jelenti, hogy a munkaidőkeretben foglalkoztatott munka­vállalók vasárnapra nem, hanem kizárólag szombati napra kerülhetnek beosztásra, ha egyéb, az Mt. 101. §-ának (1) bekezdésében meghatározott egyik feltétel sem áll fenn?

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?

Kérdés: Ügyfeleimnek, akik kivétel nélkül mikrovállalkozások, évek óta azt tanácsolom, hogy a tulajdonos, aki a társaságnál személyesen közreműködik és egyben az ügyvezető is, legalább a szakképzett minimálbér után fizessen járulékot. A 12T1041-es nyomtatványon például (FEOR 1411) Számviteli és pénzügyi szervezet vezetője, illetve 1451-es, tagi jogviszony kóddal kerültek bejelentésre. Tudni szeretném, hogy jó gyakorlatot követünk-e? Ebben a formában elláthatja az ügyvezetői feladatot és végezheti a jövedelemszerző tevékenységet, vagy külön két jogviszonyra kell bejelenteni ugyanazt a személyt? Amennyiben változtatni kell, mikortól kell visszamenőlegesen elvégezni, hogy elkerüljük a bírságolást?

Kérdés: Az Mt. szerint a versenytilalmi megállapodásban a munkavállaló számára ellenértéket kell adni. Azonban a vezető állású munkavállalóról szóló részben azt találjuk, hogy ezektől a rendelkezésektől el lehet térni. Kérdésem, hogy az ellenértéktől is el lehet-e térni a vezető állású munkavállaló esetében? Milyen választ ad erre a gyakorlat?

Kérdés: Dolgozóink közül a szerelők készenlétre vannak beosztva. Készenléti időre, amikor nem végez munkát, csak rendelkezésre állnak, készenléti díj kerül kifizetésre, pl.: készenléti idő havi 45 óra, 1 órára eső bére 1023 x 40% = 18 405 Ft. A készenléti idő 17-21 óráig tart. Kell-e bérpótlékot fizetni? Bérpótlék vagy készenléti díj a helyes számfejtés? Az Mt. 144. §-ának (1) bekezdése 20%-ot tartalmaz, de mi 40%-ot fizetünk.

Kérdés: Egyik kolléganőmmel a korábbi munkáltatónktól munkáltatói jogutódlás útján kerültünk át a jelenlegi munkáltatónkhoz, magasabb munkakörbe, lényegesen több munkával. A közvetlen vezetőnk szóban ígéretet tett arra, hogy a munka­bérünket felemelik. Új munkaszerződés megkötésére és a fizetésünk felemelésére azonban a mai napig nem került sor. Ráadásul a munkáltatónk még arra is kötelezett minket, hogy a munkaköri leírásunkat mi készítsük el saját magunknak, mely aláírásra, illetve jóváhagyásra is került a vezető részéről, és átadták azt nekünk új munkaszerződés nélkül. Az ismereteim szerint a munkáltatói jogutódlás esetén, ha a munkakör megváltozik, és vele együtt a fizetés is, akkor új munkaszerződést kell kötni a munkavállalónak és a munkáltatónak, a korábbi szerződés már nem vihető tovább. Ilyen esetben mit tanácsolnak, hogy mit tegyünk?

Kérdés: Egy munkaügyi előadáson értesültem róla, hogy az új Mt. szerint a munkavállalót már közvetlen pénzbírsággal sújthatja a munkáltató (pl. utasítás megtagadásáért, dohányzásért, munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartásáért), de a büntetési tételeket és az eljárás rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni. A kérdésem, hogy a fent felsoroltak vétkes kötelezettségszegésnek minősülnek, és ez alapján büntethető a munkavállaló? Ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés érvényben, munkaszerződésben is rögzíteni lehet a jogkövetkezményeket? Hogy állapítható meg a kötelezettségszegés súlyával arányos pénzbüntetés összege? Ezt megelőzően kell-e írásban figyelmeztetni a dolgozót, vagy szabálysértés esetén már első alkalommal megállapítható a pénzbüntetés? Levonható hónap végén közvetlenül a munkabérből?

Kérdés: Ha a munkavállalóval már a 9. hónapban kivetették az egész évre járó szabadságát, annak ellenére, hogy többször is jelezte feletteseinek, hogy neki ennyi időarányosan nem jár, és év közben a munkaviszony megszűnt, a munkavállaló rendes felmondásával kötelezhető-e a már kiadott szabadságok megfizetésére?

Kérdés: A 24/48 órában dolgozó vagyonvédőknek jár-e a 30%-os műszakpótlék?

Kérdés: Kereskedelmi cégünk a munkavállalók munkaszerződésében a régi Mt. alapján változó munkavégzési helyet jelölt meg az alábbiak szerint: "a munkavállalót az üzlethálózatán belül változó munkahelyre alkalmazza a munkáltató". Az új Mt. hatálybalépését követően is előfordul azonban, hogy a hálózaton belül mozgatni kell a munkavállalókat. A fenti szöveg maradhat-e az új Mt. szerint? A törvény tudomásunk szerint nem ismeri a változó munkahely fogalmát, de utánajártunk, hogy a kommentárja szerint lehetséges megjelölni nagyobb földrajzi egységet a munkavégzés helyeként. Ennek megfelel-e a fenti szövegezés? Amennyiben megfelel, az első munkavégzés helyét pontosan, címmel is meg kell jelölni?