Találati lista:
3001. cikk / 4263 Vasárnapi munkavégzés vezető esetén
Kérdés: Cégünk tevékenysége folytán elengedhetetlen, hogy az ügyvezető vasárnaponként is munkát végezzen. Köthetünk-e a leendő ügyvezetővel olyan munkaszerződést, hogy minden vasárnap köteles 8-16 óra között munkát végezni, és ezért külön díjazás nem illeti meg? Azt olvastuk, hogy a vasárnapi munkavégzésre a törvény csak korlátozott lehetőségeket ad.
3002. cikk / 4263 Dohányzási idő
Kérdés: Ledolgoztathatja-e a dohányzási időt a munkavállalókkal a munkáltató?
3003. cikk / 4263 Munkaidő-beosztás hiánya
Kérdés: Mit jelent az, hogy a munkavállaló munkaideje nincs beosztva? A munkaidő-beosztás hiányában történő bérfizetési és elszámolási szabályokat több helyen említi a törvény, például szabadságnál is. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató nem köteles beosztani a munkaidőt? Ha ez így van, akkor munkaidő-beosztás hiányában milyen munkabért kell fizetni a munkavállalónak?
3004. cikk / 4263 Közvállalat – a rövidebb teljes napi munkaidő kizárása
Kérdés: Köztulajdonban álló munkáltatóként kérdezem, hogyan értelmezzük az Mt. 205. §-ának (3) bekezdését? E szerint nem alkalmazhatunk részmunkaidős munkavállalót? Vagy nem írhatunk elő olyan beosztást, ami bármelyik napon 8 óránál rövidebb?
3005. cikk / 4263 Osztószám a távolléti díj megállapításakor
Kérdés: A munkáltató a munkavállalót 24/72 órás munkaidőben foglalkoztatja, az Mt. 91. §-ának b) pontjában foglaltak alapján készenléti jellegű munkakörben, havibéres elszámolásban. A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt az Mt. 93-94. §-aiban foglaltak figyelembevételével, munkaidőkeretben határozta meg. A munkavállaló ténylegesen ledolgozott munkanapjainak a száma 2012. decemberben 3 munkanap és 1 nap rendes szabadság. Milyen osztószámmal kell a számfejtéskor megállapítani a kieső időre jutó, illetve a ledolgozott időre járó munkabért? Az elkövetkező időszakban – amennyiben a dolgozó keresőképtelen állományba kerül – az adott hónapban milyen osztószámmal kell számolnunk a ledolgozott időre járó munkabére, illetve a rendes szabadsága és betegszabadsága megállapításakor?
3006. cikk / 4263 Műszakpótlékra való jogosultság meghatározása
Kérdés: A műszakpótlékra való jogosultság megállapításánál csak a ténylegesen ledolgozott napokat kell vizsgálni, vagy a beosztás szerinti munkanapokat, amikor a munkanapok egyharmadánál kell meghatározni a munkaidő kezdő időpontját?
3007. cikk / 4263 Azonnali hatályú felmondás kismamának
Kérdés: GYES-en lévő kismama dolgozónk ősszel, gyermeke kétéves korában akar visszajönni dolgozni. Azonban kiderült, hogy szülése előtt, gondatlan munkájával a cégnek komoly anyagi károkat okozott, melyre most derült fény. Mikor és milyen módon lehet neki felmondani?
3008. cikk / 4263 Képesítési feltétel munkáltatói előírása
Kérdés: Kötelezhető-e egy munkavállaló arra (és lehet-e felmondási indok és milyen esetekben), hogy egyik napról a másikra rendelkezzen bizonyos készséggel, pl. nyelvtudás vagy szakmai fokozat?
3009. cikk / 4263 Juttatások esedékessége munkaviszony megszűnésekor
Kérdés: A munkavállalók részére fizethető-e "cafeteria" keretében étkezési utalvány vagy bármilyen más juttatás a munkaviszonyuk megszűnését követően? A kilépő munkavállalók vezetője arra hivatkozik, hogy a munkaviszony megszűnését követően 6 (hat) hónapon keresztül ez még lehetséges.
3010. cikk / 4263 Gyermek utáni pótszabadság elvált szülők esetében
Kérdés: Elvált apuka munkavállalónk a láthatásra kéthetente hétvégén jogosult. Jár-e neki gyermek utáni szabadság? Igénybe veheti-e a gyermek után járó adókedvezményt, ha a volt feleség lenyilatkozza, hogy ő nem veszi igénybe? A gyermek után járó szabadságról a munkáltató köteles mindenkit nyilatkoztatni és tájékoztatni, vagy amennyiben a munkavállaló igényt tart rá, neki kell azt a munkáltatója felé jeleznie?
